Orvosi Hetilap, 1870. október (14. évfolyam, 40-44. szám)
1870-10-02 / 40. szám
Tartalom. Simbiiger Frigyes. Az idegrendszer központjának mely részei folynak be a nehézkori és nehézkórszerű mozgásokra ? — Janny Gy. tr. Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőralatti csontmetszésre. — Szeremlei M.tr. A kanyaró-járvány köréből. (Vége). — Könyvismertetés. Culturgeschichtliche Abhandlungen über die Reformation der Heilkunst von Dr. Alexander Bittmann. — Lapszemle. Mellkasbeli üzértágulat kezelése távoleső lekötés által. Tár ez a. A sebesültek és halottak azonosítása a háborúban. — München, 1870. julius. — Vegyesek. — Kivonat a Pest városa tiszti főorvosának 1870-diki augustusi hivatalos jelentéséből. — Pályázatok. Pest, 1870. Oktober 2. Kifizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt .0 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe 11 ráczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. TP * afV» ■ > ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Az idegrendszer központjának mely részei folynak be a nehézkóri és nehézkórszerű mozgásokra?1) Közlemény a pesti kir. egyetem elméleti orvostani intézetéből, Simbiiger Frigyes, tábori alorvostól. Az e kérdésre vonatkozó eddig megjelent munkákban leginkább a nyúlt agy jeleztetik, Schroder von der Kolk szerint, mint az idegrendszer központjának azon része, melyből a nehézkóri és nehézkorszerű mozgások kiindulnak. Ezen nézetnek újabb időben Nothnagel, kísérletekre támaszkodva, határozottan ellentmond, s a Vard-féle hídra ruházza át ezen szerepet. Nothnagel azt is megkísértette bebizonyítani,bár kielégítő siker nélkül, hogy a görcsrohamok beállására az idegrendszer központjának azon részei is nagy befolyással bírnak, melyekből az agyedények mozgató idegei erednek; ezen befolyás pedig abban nyilvánulna, hogy az edényizomzat görcsösen összehúzódik és az agyban vértelenséget okoz. Hogy az agyban gyorsan létrejött táplálási zavar nehézkorszerű mozgásokat mindenkor előidézhet, ez úgy a légzés akadályozása, mint az üreres és visszeres vér folyásának megszüntetése útján be van bizonyítva.2) Egészen biztos Brown-Sequard kísérletei szerint azon befolyás, mely által a megsértett gerincz, még ismeretlen módon, képes azon hajlamot előidézni, melynek következtében valódi nehéz kór lép fel. Hogy különben az agy is jelentékenyen, sőt leginkább szerepel ezen hajlam fejlesztésénél, kiemeltetik a Hasser által, de ezen szerző a nyúlt agyat és ezzel legközelebbi összefüggésben levő részeket tekinti mint a nehézkóri mozgások kiindulási helyét. Az agynak ezen befolyása mellett Ricord, valamint Hardy is szólt a párizsi „académie de médecine“ 1869. január 5-ikén tartott ülésében, s ugyanitt nyilvánítja Bouillaud, hogy az agyalap (sur la protuberance et dans son voisinage) izgatása által teljes nehézkorszerű rohamot idézett elő.") Itt említendő meg,miszerint Webernek sikerült a nyúlt és gerinczagú villamos izgatása által általános görcsös rángásokat létrehozni. E módon Fick és Billroth is láttak a gerinczagy ingerlése folytán általános dermét beállani. Az agy befolyását a nehéz kórra bizonyítja, Hasser szerint, a kórboncttani leleten kívül az eszméletlenség, mely minden rohamot kísér, s az érzés valamint a szabályos mozgási beidegzés hiánya, továbbá az alkalmi okok, melyek mindegyike közvetlen vagy közvetve az agyra hat, s hatását annál gyorsabban és gyakrabban nyilvánítja, minél közvetlenebben találja az agyat. Schroeder von der Kolk() szinte kórboncttani leletre, a nehézkórosak nyúlt agyában található izzadmány, keményedés, annak edényei kitágulására és ezek falai megvastagodására alapítja állítását, részint pedig szövettani vizsgálataira hivatkozik. Szerinte a nyúlt agy főleg viszhajlási mozgásokra — nyelés, légzés — látszik rendeltetve, számos idegsejtdúczainál fogva, melyek nagy mennyiségű haránt rostok és eresztékek által össze vannak kötve és edényekkel nagyobb mértékben bővelkednek, mint az agy és gerinczagy akármelyik része. A hatást, melyben ezen dúczok működése a viszhajtási folyamat közben nyilvánul, oly elsütéshez hasonlítja, mint ezt villamtelepnél vagy villamos halaknál észleljük. Az edények elváltozását azon nehézkórosaknál, kik roham alatt a nyelvet megharapták, különösen a nyelvalatti ideg lefutásában és az olajkákban,másoknál leginkább a bolygideg gyökerénél találta. Az előbbiek rendesen általános sorvadásnak estek áldozatul, míg az utóbbiak egy roham közben megfuladtak. A roham létrejöttét a nyúltagybeli erős vértorlódásból származtatja, miáltal az anyagforgalom gátoltatik, Kussmaul és Tenner, valamint Nothnagel és a legtöbb újabb szerző azon nézetével ellenkezőleg, mely szerint az edényizmok görcse által előidézett vérszegénység a rohamok oka. Joggal kételkedik oly nagyfokú vérszegénység lehetőségén edénygörcs követ *) Gaz hebdom. de mód. et de chir. 1869, 2 és 8 sz. Tanv. ») Hasse Krankh. des Nervensyst; Epilepsie p. 276. I. Abth. IV. B. des Handb. f. spec. Path, et Tber. heransg. von Virchow 2-ik kiadás. s) Bau und Function der med. spin. und obi. Ursache und Behandl. der Epilepsie. Braunschweig 1859. *) A Pasquich-féle egyetemi alapból jutalmat nyert pályamű. *) Rosenthal: Arch. f. Anat. und Physiol. ]865. 191—2Ö3. — Kussmaul und Tenner; Moleschott’s Untersuchungen. Ill, f. 1—124. 1857. — Hermáim undEscher; Arch f. die ges. Physiol, der Menschen und der Thiere herausg. von Pflüger 1870, I. f. p. 3—8.