Orvosi Hetilap, 1871. december (15. évfolyam, 49-53. szám)

1871-12-03 / 49. szám

400 * mim. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítenünk. Hirdetésekért soronként 15 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősége Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. fest. 1871 December 3. Honi s külföldi gyógyászat és kertovárlat közlönye. ' UT'I Ia «1- I . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Simbrnger Fr. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. (Folyt.) — Adler A. Jr. Közlemények a nagy-károlyi városi kórházból. I. és II. — Könyvismertetés. Klinische Studien über die verschiedenen Formen von chronischen diffusen Nierenentzündungen. Von Prof. C. Bartels. (Vége). — Lapszemle. A méh belsejebeli kezelésről. (Vége) Tárcza. Új egyetemi vegytani intézetünk. — A békésmegyei orvos-gyógyszerészegylet véleménye Ambró János tr. ily czímű művére • „Irányeszmék a magyar állam területén felállítandó bábaintézetek szervezésénél. — Vegyesek. — Könyvészet. Melléklet. A „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“ 6. száma. A láztelepek élet- és kórtani működéséről. Közlemény a pesti királyi egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Simbiiger Frigyes tábori alorvostól. (Folytatás). Többször volt alkalmunk észlelni, hogy a láztelepek alsó részének egyoldali megsértése után vérbőség, túlérzékenység, látószűkülés és a szemrés záródása jelenkezett a fej ugyanazon oldalán. Hasonló tünetek, de különösen a fej hátsóbb részén, a füleken, kisebb fokban a szemen, lépnek fel a nagy együttérzőideg nyaki részének átmetszése után. A szemrés ekkor legfeljebb szűkül, a pislahártya pedig előfelé húzótik, s ez is leginkább macskáknál észlelhető (Remak). A láztelepek sértése után e részletes tünet mellett általános edényszűkülést és hőcsökkenést tapasztaltunk, s azért indítva voltunk a vérbőséget, mely oly kis téren, a test legmellsőbb szelvényein jelenkezett, az edénymozgató központ részletes hűdésének következményeként felfogni. Az együttérző ideg átmetszése több és hátrábbi szelvények edénymozgató központjainak működését látszik lehangolni, mi részint az alsóbb együttérzi, részint a gerinczagyi, vagy inkább agytörzsi központokkal való összefüggés megszűnéséből származhatik. Ez utóbbi összefüggést bizonyítja Bernardi azon tapasztalata, hogy az első mellidegpár képezi azon edénymozgató befolyásnak egyik útját, mely a szemhez vezettetik (hogy ez nem lehet az egyedüli út e tekintetben, ezt mutatja azon körülmény, hogy a láztelepek megsértése után a tünemények sokkal kifejezettebbek), mit Weber is erősít. A fülek még akkor sem lövelteznek be, ha az együttérző ideg a 3-dik borda felett metszetik át (Bernard, Weber). Az agytörzs és az edénymozgató dúczok közti összeköttetés jelentékeny kerülő úton látszik eszerint történni, de ha tekintetbe veszszük, hogy az együttérző ideg 3 vagy (ha még az első melldúczot is ideszámíthatjuk) a felső dúcza a nyak és fej összes szelvényeinek felel meg, akkor megfejthetőbbnek találjuk azon körülményt. E szerzők szerint minden érző idegnek ingerlése is képes az említett tüneményeket a szemen előidézni. A szem képleteinek edényei ekkor valószínűleg tágulnak az anyagforgalom növekedése folytán, melyet a lázszerv központjáig, a négy telepig vezetett inger okozott, s e központ — mint látszik — kevésbé képes az általa ideggel ellátott szerv edényeit átterjesztés útján szűkíteni, mint ezt Heidenhain kísérleteiből a többi központi szervekre általában következtethetnek. Ezzel összhangzásban, de sokkal nagyobb mértékben áll be a lázaszűkülés a nyúlt agy szürke állományának megsértése folytán, s minél közelebb történik a sértés a négy telephez, annál nagyobb fokban jelentkezik egyszersmind a szemizmok görcse. A szivárványhártya ekkor igen vérdússá lesz, mit főleg veresszemű nyulakon észlelhetni, hol e hártya, mely előbb egészen halavány volt, szűküléskor teljesen szederjessé válik. Ha e körülményt összehasonlítjuk a látatágulást előidéző okokkal, — lázideg átmetszése, s a láttelepek felsőbb részének edényszűküléssel és az érzéki felfogások zavarával járó megsértése, de soha se közvetlenül a látszerv központjára vagy e megetti részekre gyakorolt inger, — nemkülönben a látatágítóknak csaknem bizonyos hiányzásával, amennyiben azokat emlős állatoknál eddig nem lehetett kimutatni, akkor alig fogunk hibázni, midőn az itt is feltételezett gátló hatásnak szintén edényösszehúzódásra való visszavezetését megkísértjük. Ha az igen nagy mennyiségű és felette vastag edények, melyekkel a szemrekesz (ms) kétségkívül nem czél nélkül láttatott él, összehúzódnak, csökkenni fog a szemrekesz térfogata, s minthogy közönye a szomszédsághoz oda van nőve, tágulni fog a láza még akkor is, ha a belső szél a lencsetokjához részletesen odatapadt, midőn azután rendetlen alakúvá lesz. Ha a maszlagal (Atropin) hatását — mely kisebb adagokban valóban edényszűkülést, a szívlökés lassulását, a hő csökkenését, s az általunk vérszegénységnek tulajdonított kábultságot okoz, nagy adagban pedig csakhamar edénytágulást, mely gyorsan teljes összeesésbe és hüdésbe megy át, — öszszeegyeztetjük az edényösszehúzódáson alapuló látatágulással, akkor érteni fogjuk egyszersmind e szernek oly jótékony hatását, s oly kiterjedt használását a szemlolok különböző alakjainál. Azon látatágulás, mely jelentkezik, midőn a fénybenyomások felfogása megszűnik, nem lehet valamely látatágító központ tartós ingerületének következménye, hanem egyszerűen abból származik, hogy a látakör' 49 ') Ann. des scienc. natur. Zoologie. 1863. XIX. p. 101. Bechérches sur le grand sympathique.