Orvosi Hetilap, 1877. június (21. évfolyam, 22-25. szám)
1877-06-03 / 22. szám
445 abból is kitűnik, hogy mihelyt a tapintókat kísérlet közben a megfelelő távolba hozzuk, a kettős érzés is azonnal határozottan fellép, míg a hosszantos iránynál a kettős érzés a tapintóknak mindinkább történő eltávolítása alatt csak lassan jelentkezik. Megjegyzésre méltónak tartom még azt, hogy a távolság, melyben csukott szem mellett a tapintók haránt, vagy hosszantos helyzete iránt tájékozódni képes vagyok ugyanaz, mint a melyben ezek harántirányú állás mellett külön megérezhetők. io. ig. Az V-dik és Vl-ik táblázat utolsó sorában foglalt középértékek összehasonlításából végre kitűnik, hogy a kar külső oldala jóval érzékenyebb a belsőnél. E részben K. Rottenkamp és I ’llrich-tól lényegesen eltérő viszonyt találtam. Ezen vizsgálók szerint a kéz belső oldala épen nagyobb helyérzéssel bírna a külsőnél. Azonban az ilyen eltérés egészen egyéni különbségeken is alapulhat, s így szükségessé vált hasonló kísérleteket másokon is megtenni. Én e czélból még 47 orvos-tanuló karján tettem vizsgálatokat, de mindezek a rajtam észlelthez hasonló viszonyra mutattak. A kar külső oldala úgy a felkaron mint az alkaron érzékenyebb volt a belsőn ('4 ; csupán egy esetben a 47 közül volt a felkar belső oldala érzékenyebb a külsőnél, de a kivétel itt is csak a felkarra szorítkozott. Ha már nehéz magunkon pontosan megjelölni a határt, melynél az érzés még kettős és melyen túl a két tapintó által okozott benyomás egyszerű lesz, úgy annál bajosabban fogja azt az megtehetni, aki ilyen vizsgálatokkal bővebben nem foglalkozott. Hogy az egyik hely a másiknál érzékenyebb, hogy itt az érzés tisztább mint ott, azt még mindenki könyen megítélheti, ha egyéb pontos meghatározásokat tenni nem is képes. Ezen kísérletek azért legcélszerűbben úgy tehetők, hogy felkeressük a felkar külső oldalán a tapintók azon távolságát, melyben még megkülönbözhetők, s innen megyünk át a kar belső oldalára. Ilyen esetben a tapintókkal többnyire végig mehetünk az egész felkaron, sőt az alkar felső részén is és az illető egyszerűnek mondja az érzést, vagy ha kettősnek, akkor rendesen már önként hozzá is teszi, hogy itt a kettős érzés távolról sem biz oly határozott kifejezéssel mint a külső oldalon. Az érzékenység az egyes egyéneknél különben igen változó. így találtam oly egyénre, ki a felkar belső oldalán haránt irányban képes volt a két tapintót 15 mm.-nyi távolság mellett teljes határozottsággal különkülön megérezni, míg egy másik egyén 35 mm.-nyi távolság mellett sem tudta, mikor lett két ponton érintve, de ezen tetemes eltérő esetekben is érzékenyebb volt a kar külső oldala a belsőnél. i. §. Webernél a lényegében kísérleteimnél is követett eljáráson kívül még egy második vizsgálati mód is van közölve, mely abban áll, hogy a vizsgálat alá vett egyén megjelöli a helyet, melyen érintve lett mialatt szemét zárva tartja. A megjelölt hely a valóban érintett helytől kisebb-nagyobb fokban eltér, az eltérés értéke pedig közvetlen mértékül szolgál arra mennyiben bir az illető a bőrfelületen történt behatások iránt tájékozódni. Én Jendrassik Ernő orvostanhallgató úrral ezen módon is tettem kísérleteket. Azonban minden vizsgált helyen összesen 24 megfigyelést téve, fel is hagytunk ezen vizsgálatokkal. A véletlennek tudniillik itt oly nagy szerepe van, hogy nyert értékeinket semmikép sem tekinthetem a helyérzés finomságának megfelelőknek. A különböző időben egy és ugyanazon helyen talárt értékek között 15—20 mm. eltérés is van, olyan eljárás pedig mely mellett a kísérleti hiba a reá fordított figyelem daczára annyira tág határok között ingadozhatik, nem adhat megbízható eredményeket. A különböző hőfokra emelt tapintókkal azonban az említett vizsgálatokhoz némileg hasonló kísérleteket meg is tettem és pedig különösen azért, mivel ilyen irányú vizsgálat az irodalomban még feljegyezve nincsen. A kísérlet tartama alatt az egyik tapintó 50, a második 5ou-kabirt;a feladat volt meghatározni a két tapintó azon távolát, mely mellett ezeknek egymáshozi helyviszonyai iránt tájékozódni képes vagyok. Mialatt más a tapintókat a bőrre illesztette, behúnyt szem mellett kellett meghatározni, váljon a meleg vagy hideg tapintó áll-e a karon fent vagy alant, kívül vagy belül. A következő táblázat, mely a megelőzőkhöz hasonlóan van összeállítva, teljes átnézetet nyújt ezen vizsgálatok eredményéről. VII. Táblázat. Összesen csak 10 vizsgálatot tettem, s az ezek alkalmával talált számok középértékeiből állítottam össze a megelőző táblázatot. Noha így a táblázatban foglalt adatok nem bírnak az előbbeni táblázatok értékeinek megfelelő pontossággal, annyi mégis kitűnik ezekből, hogy a tájékozás itt nem oly könyv mint azt talán előre gondolnék, sőt, hogy az csak jóval nagyobb távolban lehetséges, mint amelyben a két tapintó külön megérezhető. Az értékek a kézteízülettől a felkarig, csekély kivétellel, nagyobbodnak, tehát a tájékozási képesség csökken ; feltűnő még az, hogy a felkar felső felében állandón kisebb értékek találhatók mint az alantabb eső részeken. 12 §. Mindezen tünemények magyarázatát abban lehetne keresni, hogy az érzőidegek végkészülékei a helyérzés különböző finomságának megfelelőleg vannak elrendezve. Szövettani ismereteink ugyan mutatnak is némi különbséget, mennyiben az újak tenyéroldalán, ahol a tapintási érzés legfinomabb, a Meissner-féle testecsek kiválóan kifejlődve találtatnak; de szövettani ismereteink ezen körülmény teljes érvényesítésére nincsenek még kellőleg kifejtve, s így a tett felvételre sem jogosítanak eléggé. Más részről nagy fontosságot Czermaki) azon tapasztalata, hogy a távolság, melyben a tanpintók még külön megérezhetők vakoknál jóval kisebb, mint különben lenni szokott. Czermak a tökéletesebb tapintási érzést vakoknál a nagyobb figyelemnek és kiterjedtebb gyakorlatnak tulajdonítja. Ilyen egyének figyelmüket jobban fogják a tapintási érzésekre központosítani mint az, a kinek figyelme látott tárgyak által is igénybe vétetik. A vak, Haránt irányban Hosszantos irányban Hely Belső oldal. Külső oldal. i| Belső oldal. Külső old.il. 5—5°#C5—5°“C 1j 5 —50”C5 -50°C Kéztőízület................. 1 14 20 !! 181 21 Alkar alsó fele . . ........ 25 28 .31 25 Alkar felső fele ......... 44 29 34 ?2 Könyökízület ............... 4.5 33 .50 70 Felkar alsó fele . . ... 44 31 . 5°1 ‘ ” Felkar felső fele......... 45 30 1 44 70 Középérték : 1 34.1 29-5 1 34-5 60.0 ) Sitzungsberichte d. math, naturwissenschaftlichen Classe d. k. Akademie d. Wissenschaften in Wien. XV. k. 482 1. 22* 44^