Orvosi Hetilap, 1879. szeptember (23. évfolyam, 36-39. szám)
1879-09-07 / 36. szám
.September 7. Budapest, 1879. 36. sz. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhetőminden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. fioNIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Vár . AT.o.M . Tauffer V. Az ágyéki gerinczoszlop púpja és hazántúl szűkült medencze. — Weisz J. tr. Az aggkorban előforduló elmebetegségek. (Vége). — Lapszemle Mirigy-hasdag mirennyel gyógyítva. Zákcza: A magyar orvosok és természetvizsgálók XX. nagy gyűlésének napjai f. é. aug. 30. — sept. 2-kán. — Vegyesek. — Pályázatok. Az ágyéki gerinczoszlop púpja és hazántúl szűkült medencze. Császármetszés méhcsonkítással. . 1 púpos egyén testegyensúlyterőmüzete, egy a freiburgi (Baden) szülészeti körobén észlelt eset kapcsolatában. Tauffer Vilmos tanársegédtől. Az ágyéki gerinczoszlop papjának befolyását a medenczére Breiszky 1865-ben méltatta először beható figyelemmel). A rendelkezésre álló irodalomban e tárgyra vonatkozót találtam: Birnbaumtól,s 3 szülés leírását. Az elsőben a rezfekvés volt jelen, a szülés koponyazúzással lett bevégezve; a következő esetben második, később harmadik koponyafekvés és fogó által eszközölt szülés, a harmadiknál szintén fogó alkalmazása van feljegyezve. Moore kitűnő tudori értekezésében egy 5-ödször szülő esetét tárgyalja, kinél az első szülésnél fogó alkalmaztatott, második terhessége idejekorán művi koraszüléssel lett megszakítva, a 3-dik és 4-dik szülésről nincsenek adatok, míg az 5-diknél a terhesség végén méhrepedés folytán a nő elhalt. Schmeidler4), Fluggenberger8), Elliot8) egy-egy esetet közölnek. Hoening esete különösen említésre méltó, mert az illetőnél előbbeni terhessége alkalmával 3 év előtt császármetszés végeztetett, mely után gyógyúlt, s most a szálfogó segélyével fejeztetvén be, a gyermek, valamint az anya pár óra múlva elhalt. Breiszky, Moor, Fluggenberger, Froening1) és F'eh'ling3) foglalkoztak a kérdéses gerinczgörnye és medenczealak összefüggése és lényegével. Breiszky a hyphoticus medenczealakra vonatkozó elméletének felállításakor, száraz kórbonczi készítmények után indult, s a többi észlelő kevés kivétellel szintén ily alapokon szólott a tárgyhoz, hol a megfigyelések már az élen kezdődtek, legtöbbnyire a külkörülmények voltak kedvezőtlenek a végre, hogy a speciális kérdésre vonatkozó igen fontos részletek, kellő alapossággal lettek volna tanulmányozhatók. A szempontok, melyekből kiindulva körülbelül mindannyian a tárggyal foglalkoztak, a következők: 1. az illető csontkészítmény pontos leírása; 2. a medenczeűrbeli viszonyoknak Breiszky által megadott mód szerinti értékítése; 3. azon befolyások méltatása, melyek a változottviszonyok között a csontok alaki eltéréseit létrehozták és végre 4. a gerinczoszlop és medencze, jobban mondva a törzs egyensúlyi erőműzete, mely a nevezett koraiaknál jelen van; ezek képezték azon 4 főirányt, melyben ezen igen fontos kérdést az illetők megoldhatni vélték. Csatlakozott ezekhez függelékként némelyeknél néhány jó megjegyzés, melyek e medenczefaj szülészeti jelentőségét tárgyalták. Ami a medenczecsontok anatómiai leírását illeti, oly kimerítő, oly részletes és pontos feljegyzéseket találunk Breiszky példája után mindannyinál, miszerint azoknál jobb dolgozat alig volna készíthető. Azon mód, mely által Breiszky a medenczeűrbeli viszonyoknak érzékítésére törekedett, felette elmés, sok fáradsággal jár, de nézetem szerint oly nehézségekkel küzd, melyeknek tökéletes megoldása e módon lehetetlen. E véleményemet úgy gondolom legjobban indokolhatni, ha magát az eljárást röviden recapitulálom. Breiszky a medenczeűrnek graphicus érzékítése érdekében mindenek előtt három egymásra derékszögben fekvő síkot állít elénk: 1. a nyílirányú középmetszetet, mely a medenczeűrt két félre osztja; 2. egy vízszintes metszetet, mely a medenczebemenet alakját és viszonylagos méreteit ábrázolja ; 3. egy homlokmetszetet, melyek *) Zeitschrift der k. k. Gesellschaft d. Aerzte in Wien 1867. 2) Monatschrift für Gebk. u. Gynaek. Bd. XV. és XXI. 3) Das iin Zürich befindliche kyphotisch-querverengte Becken, Zürich 1875. 4) Monatschrift für Gebk. u. Gynaek. Bd. XXXI. 5) Ein kyphotisch qnerverengtes Becken aus dem Hebammen-Instit. St-Petersburg 1868. 6) Obsteric. Clinic. New-York 1868. 7) Beiträge zur Lehre von kyphotisch verengten Becken. Bonn 1870. *) Archiv für Gynaekologie. Berlin Bb.