Orvosi Hetilap, 1886. szeptember (30. évfolyam, 36-39. szám)
1886-09-05 / 36. szám
1 BuDAPEST, 1886. 36. sz. 1 3EPTEMBER MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre, 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 150. é. kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. I'JONIS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HARMIN CZADIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Lóte Józsefit. Közlemény a budapesti kir. m. tudomány-egyetem általános kór- és gyógytani intézetéből. Kísérletek a lépfene gyógyítására. — Hirschler Ágoston tr. Közlemény a berlini egyetemi élettani intézet vegytani dolgozdájából. (Vége.) — Kelemen Miksa tr. A pyridin gyógyhatásának értéke az asthmatikus roham és más dyspnoikus állapotoknál.— Könyvismertetés. Die Thomsen’sche Krankheit. (Myotonia congenita.) Von Prof. Dr. Wilhelm Erb, Director der medicinischen Klinik in Heidelberg. — Lapszemle. Idegvarrat. — Idegen testek a hólyagban. — A lapoczcsont ritka eltolatásáról. Tárcza : Rectori beszéd, melylyel a budapesti kir. m. egyetem rectori székét ez évi september hó 1-jén elfoglalta Korányi Frigyes tr., orvoskari tanár. — Heti szemle. Az egyetem új rectora és tanácsának beigtatása. — Babes V. tr. Felelet Hegyes tanár észrevételeire — veszettségtanulmányaim felett. — Vegyesek. — Pályázatok. ( Közlemény a budapesti kir. m. tudományegyetem általános kór- és gyógytani intézetéből. Kísérletek a lépfene gyógyításáral). Lőte József tr. egyetemi tanársegédtől. Ismeretes, hogy a fertőző betegségeket újabb időben bizonyos apró növényi szervezeteknek, a bactériumoknak az állati testben megjelenésével és tömeges felszaporodásával hozzák okozati összefüggésbe. Az eddigi vizsgálatok alapján bátran ki is lehet mondani, hogy ez az összefüggés — legalább egyes esetekben — minden kétséget kizáróan meg van állapítva, s egyszersmind kitűzve az eszményi czél, melyre az okszerű gyógyításnak törekednie kell. Gyökerében vágni ketté a bajt: ez a gyógyítás eszményképe ! Olyan esetekben tehát, mikor kétségtelen, hogy valamely betegséget bacteriumok idéznek elő, a feladat az volna, hogy az ember kipusztítsa őket a testből, s ezáltal elejét vegye azon veszedelemnek, melyet tömeges felszaporodásukkal az állati szervezetre okvetetten hoznának. Világos azonban, hogy az orvosnak, — ha öntudatosan akar ez irányban működni, — ismernie kell e parányi szervezetek biológiai viszonyait és a különböző hatányok iránt maguk viseletét az állati szervezeten kívül. Meg is kísértették a kérdés ezen oldalára vonatkozó eddigi vizsgálatok eredményét gyakorlatilag érvényesíteni, de amennyiben a dolog az ú. n. antisepticumoknak a fertőző betegségek elleni belső alkalmazását illeti, mostanig legalább, alig számbavehető sikerrel. Hogy az ily természetű vizsgálatok eredményéhez semmi gáncs ne férhessen, olyan fertőző betegségben kell kipróbálni az antisepticumok hatását, amelyet könnyen elő lehet idézni mesterségesen, melynek lefolyása jellemző és azonossága biztosan ellenőrizhető. Ilyen próbaköve a bacterium-irtó szereknek a lépfene, mely — ha a beoltás szabatosan történt — kivétel nélkül halállal végződik; következőleg a betegség iránt fogékony állat életben maradása az illető szer hatásának biztos criteriuma. ’) Előadatott a »Természettudományi társulaté. 1886. ápril 21-diki szakülésén. Szükségtelen mondanom, hogy a szóban forgó betegséget egy pálczika alakú bacterium, a lépfene-bacillus idézi elő, mely oszlás által gyorsan elszaporodik a vérben, s részint az által idézi elő a halált, hogy a nyúltagybeli hajszálerekben a keringést megakasztja, részint pedig azáltal, hogy a vér elenyét elvonja, s az állati szervezetre mérgezőleg ható bomlástermékeket hoz létre. A betegségnek két szakát lehet megkülönböztetni: 1. a lappangó szak, mikor a baj még csak helybeli, mikor tehát a bacillusok még csupán az oltás helyén és annak környékén a szövethézagokban tanyáznak ; 2. a tulajdonképi betegség szaka, mely akkor veszi kezdetét, mikor a bacillusok már a nedvkeringésbe jutottak. A gyógyítás feladata ez esetben egyfelől az, hogy elejét vegye a bacillusok vérbe jutásának, másfelől pedig az, hogy — ha már benne vannak — tenyészésüket megakadályozza, s ezáltal kártékony hatásuk kifejtését lehetetlenné tegye. A feladat első felét erélyesen ható roncsoló szerek segélyével, mint a higanychlorid, iód, maró ásványsavak stb. a betegség első szakában sikeresen meg lehet oldani, de a másodikban helyi alkalmazásuk semmi haszonnal sem jár. Ilyenkor csak valamely a nedvkeringésbe juttatott bacterium-irtó szer segíthet a bajon, feltéve természetesen, hogy változatlanul jut be a vérbe és olyan mennyiségben, mely egyfelől a bacillusokat meg képes ölni, de másfelől az illető állat életét nem veszélyezteti. A szóban forgó betegség helyi gyógyítását egészen tekinteten kívül hagyva, csupán azon kérdést igyekeztem kísérletileg eldönteni, vájon az alább felsorolt szerek valamelyikének a vérbe juttatása által nem lehetne-e a fennebb kijelölt feladatnak eleget tenni. Sajnálattal kell kijelentenem, hogy az eredmény negatív lett. Minthogy azonban a kérdés eldöntésének az öntudatos kísérletezésen és a tapasztalati próbálgatáson kívül más módja nincs, talán nem lesz egészen felesleges e különben eléggé fáradságos vizsgálatok eredményét röviden közlenem. Az a haszna legalább meg lesz, hogy valaki más, ki netalán hasonló czélú kísérletezésre határozza el magát, nem keres ott, ahol én hiába kutattam. * * •fi 36