Orvosi Hetilap, 1888. február (32. évfolyam, 6-9. szám)
1888-02-05 / 6. szám
401 WIF BUDAPEST, 1888. 6. SZ. FEBRUÁR 5. I0 frt, fél évre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi- Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél rendek. A nádori utcza 13. szám, Kilián Frigyes és Grill Richárd könyv-HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 o. é. kr. kereskedésében. ORVOSI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: helyben és vidéken egész évre MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. HONI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBAVARLAT KÖZLÖNYE. HARMINCZKETTEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Dirner Gusztáv tr. Közlemény Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati korodájából. A csonk ellátásának kérdése hysterotomiánál 31 eset kapcsolatában. — Bécsi János tr. Magas kőmetszéseim és a »sectio alta« jövője. — Ónodi Adolf tr. Közlemény Lumniczer Sándor egyetemi ny. r. tanár II. sebészi korodájáról. Veleszületett zsigerivmaradvány a nyakon. — Szenes Zsigmond. Kimutatás a sz. Rókus-kórház fülbeteg-osztályán (Beke Gyula egyetemr.) gyógykezelt fülbetegekről. (Folytatás.) — Könyvismertetés. Lemons de Clinique chirurgicale par M. le Dr. Péan. — The Morton lecture of Cancer and cancerous diseases by Sir James Paget Bart. — Lapszemle. A bélinvaginatio sebészi műtevéséhez. — A helyi gümőkór kezelésénél alkalmazásba jövő mészoldatok. — Haj alakú képletek a nyelven. — Az amylenum hydratum mint álomhozó szer. Tárcza : Dirner Gusztáv tr. Úti naplómból. VII. Látogatás az Egyesült-Államokban. — De Bary.— Heti szemle. A budapesti kir. orvosegysület rendkívüli ülése. — Országos orvosi segélyegylet. — A Zemplénmegyei orvos-gyógyszerész egyesület felolvasó estélye. — Délmagyarországi természettudományi társulat. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény Tauffer Vilmos egyetemi ny. r. tanár II. szülészeti és nőgyógyászati korodájából. A csonk ellátásának kérdése hysterotomiánál 31 eset kapcsolatában. Dirner Gusztáv Jr. volt I. tanársegédtől. Még alig múlt 30 éve, hogy Burnham tévedésből ugyan, de merészen és először sikeresen, utána pedig Kimball*) előlegesen megállapított diagnosis után szintén sikeresen végezték az első laparo-hysterotomiát. Tíz évvel későbben jött Köberlé, 2 3) majd Plan,0) akik e műtéteinek polgárjogot szereztek. Nem csoda tehát, ha alig 20 éves múlt után, veszélyesség tekintetében még nem szabad a hysterotomiát az ovariotomiával egy sorba állítani. Az ovariotomia sokkal egyöntetűbb műtétel, a műtéti eljárás úgyszólva mindig egyforma, míg a méh rostdaganatainak eltávolítását czélzó műtételek nagyon különbözők a szerint, miként függ össze a daganat a méhvel. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a hysterotomia veszélye az ovariotomiáéval szemben még tetemesen nagyobb. Ennek bizonyítására a statistikára hivatkozom, bár jól tudom, hogy a napi irodalomból összeállított orvosi statistika értéke műtételek megítélésénél igen problematikus és épen a méhrostdaganatok műtételeinél kimutatott halálozási arány, az egyes műtevők, illetve az általuk követett műtéti eljárás módja s az esetek boncztani viszonyai szerint igen különböző. Mégis absolut értékét elvitatni e statistikának senkinek sem jut eszébe s azért a hivatkozás reá jogosult. Már egy futólagos pillantás e statistikára meggyőz arról, hogy mennyivel veszélyesebb a hysterotomia, mint az ovariotomia, mert míg ennél a halálozás manapság már alig haladja túl a 10— 120/c-ot, addig amannál még Schrödernek is, ki eddig legtöbb méhrostdaganatot irtott ki, 32 °/C halálozása van. E számok igen hangosan szólnak a hysterotomia veszélyességéről. De ezt az eredményt is csak az utolsó 8 év óta észleljük, amikor a sebek kezelésében a nagy fordulópont bekövetkezett; azelőtt a hysterotomia halálozási aránya 75 vagy legalább 58°, volt. A hysterotomia veszélyessége, mint mondom, a daganat és méh egymáshoz való viszonyától függ. Kocsányosan vagy széles alappal a méhen nőtt fibroma műtétele még leginkább hasonlít a petefészektömlő műtételéhez s ennél nem is veszélyesebb. Ily alakú daganatoknál a műtéti eljárás különbsége nem is igen ad eltérő eredményt az egyes műtevőknél. A két vagy több részletben megkötött kocsányt akár elsülyesztjük, akár a hassebben rögzítjük, a gyógyulás egyformán jó, az eredmény biztos. A szélesen, de felületesen a serosa alatt ülő daganatot pedig úgy kell kimetszeni, hogy peritoneális burkából meghagyunk annyit, amennyi az ejtett seb befedésére szükséges, a sebet pedig igen gondosan összevarrjuk.1) Schröder2 3) 21 ilyen esetéből kettőt veszített el, ami 9• 5 °/0 halálozást ad. E 2 eset egyikét Hofmeier nem e statistikába tartozónak tünteti fel, s így csak 5 °/0 halálozást kap. Martin0) 10 esetéből hármat vesztett, ami 30°/0 mortalitással egyenlő. Tauffer tanárnak eddig 8 ilyen esete van: 4 intra-, 4 extraperitonealis kezeléssel, mely mind meggyógyult. E 8 eset az alább következő kortörténetek chronologicus sorában a 3., 5., 11., 16., 17., 21., 23. és 31-ik. Már sokkal veszélyesebbek oly műtétesek, ahol mélyen az uterus szövetében ülő fibromákat kell kiirtani s a méhből magából is el kell távolítani egy kisebb vagy nagyobb részt s e mellett meg kell nyitni a méhüreget vagy a méhnyak csatornáját is. Ez a hysterotomia vagy pontosabban az amputatio literi partialis és amputatio uteri supravaginalis. E műtéteseknél a széles és kerek méhszalagokat többszörös megkötés után át kell vágni, s így mozgékonynyá és hozzáférhetővé tenni a daganatot és a méhet. Ez l) Boston med. and. surg. Journal. 1855-*) Document p. servir & l’histoire de l’exstripation des tumeurs fibr. de l’utérus. Strassbourg 1865. 3) Hysterotomie. Paris 1873. “) E műtétel nem érdemli a hysterotomia nevet s megkülönböztetésül myomotomiának neveztetik. Kár, hogy eddig a statistikai közleményekben e megkülönböztetést nem találjuk még meg mindenütt s a méhrostdaganatok kiirtásának veszélyességét statistikailag és azért nem lehet ma még elég világosan feltüntetni. 2) Hofmeier, Die Myomotomie. 1884. 3) Béri. kiin. Wochenschrift. 1885. Nr. 3.6