Orvosi Hetilap, 1899. október (43. évfolyam, 40-44. szám)
1899-10-01 / 40. szám
Negyvenharmadik, évfolyam. 40. szám. Budapest, 1899. október 1. ORVOSI HETILAP. A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. Alapította Markusovszky Lajos dr. 1857-ben. KIADÓ TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ: HŐGYES ENDRE EGYETEMI TANÁR. TARTALOM: — Minden jog fentartatik. — Korányi Frigyes : Magyarország orvosaihoz ! 478. 1. EREDETI KÖZLEMÉNYEK Dollinger Gyula : A féregnyújtványgyuladás (appendicitis). 479. 1. Sámson Márton : A pellagra itthon és Olaszországban. 481. Sidlauer Ármin: Négy diphtheria-eset. 483. 1. Hruska János: Két pellagra-eset. 485. 1. Tárcza. Réczey Imre megnyitó előadása 1899. évi szeptember hó 25-dikén 485. 1. — Epstein László: Az elmebetegség veszedelme és az ellene való védekezés. 486. 1. Irodalom-szemle. Könyvismertetés. Byrom Bramivell: Anaemia and some of the diseases of the bloodforming organs and ductless glands. 486. 1. — Prof. E. Graivitz : Methodik der klinischen Blut-Untersuchungen. 486. 1. — Lapszemle. Reinprecht Leopold: A diffus perforatios peritonitis sebészi kezeléséhez. — Wehr Victor : A szív feltárásának egy új módszere. — Hofmann : Az aneurysmák műtéti kezeléséről. — Schleffer : Aeusról hysteriánál. — M. T. JSchnirer: A tüdővész medicamentosus kezeléséről. 486. 1. Hetiszemle és vegyesek. A főváros egészsége. — A budapesti gyakorló orvosok segélyző egyesülete. — Balkányi Miksa. — Gáger Károly. — Riegler Gusztáv — Egyetemi nyilv. rendkívüli tanári czímet nyertek. — A budapesti Császárfürdő kimutatása. — Elhunyt. — Herczel dr. — Orvosi évkönyv. — Szt. Lukács-fürdő. — Pályázatok. — Hirdetések. 486. 1. Tudományos társulatok és egyesületek. Magyarország orvosaihoz! Tisztelt pályatársak! A humanismusnak, valamint hazánk közérdekének nevében fordulok tisztelt pályatársaimhoz a gümőkór elleni védekezés tárgyában. A belügyminiszeri jelentések az ország közegészségügyéről évenként 60—70 ezer közt változó számú tüdővészhalottat mutatnak fel Magyarországban, a halottak ezen számából átlag négy-ötszázezer közötti tüdővész-beteg állományra kell következtetni. Óriási szám ! Ezen számoknak hatása alatt állva szólaltam fel a millenniumi ünnepélyességek idején előbb a sajtóban, azután a főrendiházban, sürgetve a védekezés eszközeit, egyrészről a közegészségügyi intézkedéseket, másrészről sanatóriumok felállítását a tehetetlen, mert vagyontalan, tüdővészbetegek számára. Felszólalásom eredménye az volt, hogy csakhamar hozzám csatlakozott korunk több kiválósága, helyeslőleg szólalt fel a napi sajtó, minden irányban támogatott a kormány, önként jelentkeztek az adakozók, s ma már a sanatáriumok felállítására irányzott tevékenység terén nem állok egymagam, hanem az ügyet kezébe vette egy hatalmasan szervezkedett egyesület, amelynek védnöke ő Felsége a király, védnöknője ö Felsége Klotild főherczegasszony, tagjai közt a társadalom minden rétege a legmagasabbtól a legszerényebbekig képviselve van. Ennek a minden oldalról megindult meleg részvétnek, a budapesti orvostársak lelkes támogatásának, az egyesület vezetőférfiai fáradhatatlan összehatásának lehet köszönni, hogy nagy és élesen nyilatkozott nehézségek elhárítása után Budapest székesfőváros törvényhatósága a szegény tüdőbetegek számára Budapesten felállítandó első sanatórium helyéül egy 24.000 négyszögöl terjedelmű, minden szakkövetelménynek megfelelő, nagy értéket képviselő telket bocsátott egyhangú határozattal rendelkezésre a budai hegyek legszebb vidékeinek egyikén. Az egyesület kitűzött czélja: sanatóriumokat felállítani a vagyontalan tüdővészbetegek számára, először az ország szívében Budapesten, azután az ország más részein, előmozdítani fiókegyesületek keletkezését és minden más hasonnemű törekvést tanáccsal és pénzzel, hogy előhaladólag átszőve legyen hazánk nagy és kis tüdővész-gyógyintézetekkel, mint ahogy át van szőve Anglia, Németország, Svájcz, ahol a czélnak megfelelő intézkedések következtében leszállott a tüdővészhalandóság egyharmaddal, sőt Angliában a réginek felére. Tisztelt pályatársaim! Midőn a millenniumi orvosi congressuson azon kérdés intéztetett hozzám, hogy miként áll a tüdővészsanatórium ügye ? támaszkodva arra, hogy ez az ügy már az egész polgárosult világon diadalra jutott, úgy nyilatkoztam, hogy a sanatorium létrejötte kétségen kívül áll, de mint a sikernek egyik legfontosabb feltételét, hozzátettem azt is: aehogy nem kételkedhetem, miszerint szaktársaim a fővárosban és vidéken, áthatva azon roppant fontosságtól, amelylyel a tüdővész elleni védekezés épen nálunk, a rokontalan fajú, aránylag kis számú, elejétől fogva nehéz politikai viszonyok közé helyezett magyar nép közepette bir: mérlegbe vetendik egész befolyásukat, ha a cselekvés ideje megjön, és közrehatnak a sanatoriumok felállításának lehetővé tételéhez!“ A cselekvés ideje bekövetkezett! A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek sanatorium-egyesülete a mai napon megkezdette az országos acttót, elindította az egész országba aláírási íveit, számítva polgártársaink áldozatkészségére. A főváros által ajándékozott telken fel kell emelkednie az első sanatóriumnak, annak jelvényeit, hogy Magyarország belépett a polgárosult államok közé, amelyek a tüdővész pusztításai ellen sikeresen küzdenek. De, hogy a nemzetünk szellemében fekvő áldozatkézség tevékenységbe lépjen, szükséges a felvilágosítás. Fel kell tárni azokat a sebeket, amelyeket államunk szervezetén a tüdövész pusztításai ejtenek, meg kell ismertetni a hasznot, amelyet a külföld a védekezés eszközeinek felhasználása által elért, szembe kell állítani a nyomort, amelyet egyeseknél, családokban, országokban okoz a tüdővész, azon jólétreményekkel, amelyeket a betegek meggyógyítása és a tüdővész elterjedésének korlátozása egyesekre és társadalmakra árasztott másutt, és eredményezni fog nálunk is.