Orvosi Hetilap, 1904. október (48. évfolyam, 40-44. szám)

1904-10-02 / 40. szám

580 ORVOSI HETILA1 Ebből már most más plausibilis magyarázat hiányában az a következtetés vonható le, hogy a platinarészecskék activitásának fokozódásához tényleg szabad oxygenre van szükség, s hogy e részecskék az Oz-oldattal valószínűleg nem direct úton változtat­hatók át a katalysist bevezető oxygenvegyületté, a­mint ezt külön­ben egyikünk (Liebermann) már ezelőtt kiemelte. Ezen kísérletből végre még az is kiolvasható, hogy a colloidos platina oldat eredetileg már telítve volt oxygennel s így lényeges különbséget egyáltalán nem létesített, hogy a He­re­­oldatot (melyre az eredeti — N-nel át nem járt — platin oldat hatott) N-árammal megtisztítottuk-e megelőzőleg az oldott oxygen­­től vagy nem vezettünk át N-t. A többi kísérletek (melyeknek felsorolását feleslegesnek véljük) sem létesítettek a szóban forgó esetben lényegesebb különbségeket, legalább nem akkorákat, hogy ezeket a kísérleti hibák közé ne számíthatnék. 5. Nem kevésbé érdekes a colloidos platina-oldat maga­tartása oxygennel (illetőleg levegővel) szemben. Egyikünk (Liebermann) kísérletei beigazolták ugyan, hogy ennek fontos szerepe van a Ha­la-katalysisben, a­mennyiben hevítés által inactivált vagy activitásában meggyengített colloidos platina-oldat oxygen vagy levegő hatása alatt activitását előbb visszanyeri, mint más gáz befolyása révén, így H- vagy N-gáztól vagy egyszerűen a levegő megvonása folytán, ebből azonban még nem következtethetünk az oxygen aktiváló hatására, ha fel nem hevített s esetleg oxygennel már telített platin oldattal végezzük e kísérletet. Meggyőződtünk róla, hogy ebben az esetben az oxygen hatása tényleg épen nem kedvező, sőt a­helyett, hogy növelné az activitást, még — és­pedig nem csekély mértékben — csökkentheti is. Kevésbé könnyen sikerül ez már régi, könnyű szerrel azonban friss vagy csak néhány napos colloidos platina-oldattal. Ez a következő kísérletekkel igazolható: 1. kísérlet: Friss colloidos platina-oldaton 15 perczig mosott (dest. vízzel töltött mosópalac­kok közbeiktatásával) oxygenáramot (közön­séges comprimált oxygent) vezettünk át. Hőmérséklet: 19° C. Barometerállás: 755 mm. E­z eredeti platina-oldat. 0 . oxygennel átáramlott platina oldat. 4. kísérlet. Gönc, kénsavval (mosópalac­k közbeiktatásával) mosott levegő áramlott a 3 napos platina-oldatba 15 perczig. Hőmérséklet: 18'5° C. Barometerállás: 750 mm. 5.kísérlet: 3 napos platina-oldaton oxygen áramlott át 15 perczig Ezen oxygenes, úgyszintén az eredeti platina-oldat 5—5 cm3-éhez 5—5 cm3 desz­­vizet és 2—2 cm3 H­­O7-t adtunk és H2O2 bontó hatásukat a már ismert módon n/10 chamaeleon oldattal állapítot­tuk meg. A következő táblázat a Ha­O2 titere s az említett keve­rékek chameleon fogyasztása közti különbségeket (2—2 meg­határozás adataival) tünteti fel. Elbontott Hz 02-nak megfelelő n/10 chamaeleon-oldat cm3-ben I. II. Eredeti Pt-oldat ................... ... 19­2 206 Oxygennel átáramlott Pt-oldat 16­4 17­ 3 E kísérletek alapján most már kétségtelen, hogy a colloidos platina-oldat Hz Oz bontó hatályzáló hatását az oxygen is hátrál­tathatja. Úgy látszik tehát, hogy az a folyamat, mely a platina oxygenvegyületének keletkezését előidézi, megfordítható, reversibilis, vagy pedig a platinának szorosabb összeköttetésű oxygenvegyületei képződnek nagyobb mennyiségű oxygen hatása alatt, melyek a HaOa-ra kisebb fokú activitással hatnak. Még egyszer fel kell azonban említenünk, hogy az oxygen­­nek ilyenfajta hatása nem mindig állapítható meg. Sokszor nem is csekély az eltérés, sőt annak lehetősége sincs kizárva, hogy bizonyos körülmények közt az oxygen bevezetésétől az activitás fokozódása is bekövetkezhetik. Az oxygennek az előbbi kísérletekkel demonstrált hátráltató befolyása érthetővé teszi azt is, hogy miért nem létesít nagyobb fokú activitást az oxygen- vagy levegőáram, daczára annak, hogy e gázok épen úgy mozgásba hozzák a platina-részecskéket és a nagy halmazokat (aggregatum) szétválaszthatják, mint a N vagy H. G. Eddigi kísérleteink hevítéssel meg nem változtatott colloidos platina-oldatokra vonatkoznak. Egyikünk (Liebermann) közlései alapján részben meg van ugyan már oldva az a kérdés, hogy miképen viselkednek hasonló körülmények közt inactivált oldatok, mégsem tartottuk feleslegesnek, hogy e kérdést új kísér­letekkel más oldalról is megvilágosítsuk azért, hogy ezzel kapcso­latban azon eltérésekre utalhassunk, melyek e kétféle colloidos platina-oldat magatartására nézve észlelhetők. A következőkben hevítéssel inactivált colloidos platina oldat­nak H-nel szemben tanúsított magatartására vonatkozó kísérleti sorozatot közlünk, összehasonlítva ezt ugyancsak inactivált, de levegővel érintkezett oldatokéval. 2. kísérlet: 3 napos platina­ oldaton 1 óráig vezettünk át oxygent. Hőmérséklet: 19'5° C. Barometerállás : 757'5 mm. Platina oldat: 6 napos. Hőmérséklet: 20° C. Barometerállás: 757'5 mm.­ ­ I.E II. I.0 II. 1 1 152 2 2 10 11 75 7­53 26 29 17­5 18'54 45 495 325 34'55 65 71 50'5 536 83 905 66 71 1 E 0 1 0-5 0-52 6 4 3 18 114 32 20­­5 47 306 61-5 417 75 518 86 619 95 70-5 10 3. kísérlet. 79 t E Az 15 perez O-átáramlás tartama 30 perez 60 perez 1 2 25 2-5 1 2 10-5 11 11 123 26-5 265 25 25-54 45 44-5 42 425 65 63 60 606 83 81 78'5 767 99-5 98-5 96 93 t I.E II. Levegő átáramlása után I. II. 1 o-o 0'5 0-0 o-62 323 1-5 153 8-59 5 4’54 16 179 9 5 25 265 14-2 14-56 34-5 36 20-5 217 44­2 46­ 5 27-5 28 58 53-5 565 34-5 369 63-5 65'5 42 44 10 72 745 49 542 1904. 40. sz.

Next