Orvosi Hetilap, 1918. október (62. évfolyam, 40-43. szám)
1918-10-06 / 40. szám
62. évfolyam. 40. szám Budapest, 1918 október 6. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. SZERKESZTI ÉS KIADJA: LENHOSSÉK MIHÁLY EGYET. TANÁR ÉS székely Ágostom EGYET. TANÁR FŐSZERKESZTŐ. SZERKESZTŐ. TARTALOM.* EREDETI "KÖZLÉSEK. Bókay János: A bárányhimlő és herpes zoster egyes eseteinek kóroki azonosságáról. 521. lap. Mester Emil: A physikai therapia túlzásairól. 525. lap. Gőzony Lajos : Közlemény a budapesti kir. magy. tudomány-egyetem bakteriológiai intézetéből. (Igazgató: Preisz Hugó dr., egyetemi ny. r. tanár.) A sulfosalicylsavas fehérjepróba fajlagosságáról. 528. lap. Sattler Jenő: A spanyol influenzának nevezett járványos betegség gyógyszeres kezelése. 529. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Belorvosion. Lippmann: Az apoplexiának és az encephalomalaciának a vérnyomással való összefüggése — Sebészet. Sauerbruch: Élő művégtagok készítése. — Venereás betegségek. Fr. Lesser: A syphilis körül tett háborús tapasztalás. 529. lap. Magyar orvosi irodalom. 530. lap. Vegyes hírek. 530. lap Tudományos Társulatok. 531. lap. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. . A bárányhimlő és herpes zoster egyes eseteinek kóroki azonosságáról.* Közli: Bókay János dr., egyet. ny. r. tanár. Harmadizben írok e tárgyról: először 1892-ben, másodszor 1909-ben tettem közzé tapasztalataimat, 1892-ben öt eset, 1909-ben pedig újabb négy, tehát összesen kilenc eset kapcsán. Hogy ma ismét foglalkozom ezen érdekes megfigyelésekkel, abban leli magyarázatát, hogy 1909-ben kifejtett nézetem megerősítésére újabb észleletek állanak rendelkezésemre, sőt, úgy vélem, egy teljes bizonyító erővel bír korábbi állításaim helyességének beigazolására Szükségesnek vélem megfigyeléseimre újból felhívni szaktársaim figyelmét, mert daczára, hogy két czikkem németül is megjelent s referátumok útján átment a világirodalomba, hasonló észleletekről mások, a külföldön nem tettek közlést, s így fel kellett tételeznem, hogy két közlésem a kartársak figyelmét nem ragadta meg úgy, mint azt óhajtottam. * * . * 1888-ban, tehát 20 év előtt láttam először magángyakorlatomban, hogy egy családban, amelyben körülbelül tíz nap előtt a család egyik gyermektagján övsömör (z. thoracalis) támadt, egy másik gyermektagon típusos bárányhimlő jelentkezett. Ezen észlelet magában véve nem ragadta volna meg figyelmemet, de alig néhány héttel fenti észleletem után, ismét magángyakorlatomban, másodszor is láttam a zoster és varicella egymásutáni jelentkezését, miáltal figyelmem directe fel lett hiva a két betegség közötti esetleges összefüggésre. Ezen utóbbi észleletemben az első betegség zoster abdominalis volt a család egyik kiskorú leánytagján s a család második növendékleánytagján körülbelül tíz napra jelentkezett a jellegzetes bárányhimlő, a szokottnál kissé erősebb kivirágzással. Harmadik megfigyelésemet 1891-ben tettem egy hozzám közelálló kortárs családjában. Kartársam feleségén április hó 10.-én jelentkezett a közepes erősségű övsömör (r. pector.) s április 22.-én, * Minden jog fenntartva. 1 Bárányhimlő fellépése sajátságos körülmények között. Magyar orv. arch. és Arch. f. Kinderh., 1892. 2 A bárányhimlőnek a zoster bizonyos eseteivel való kóroktani összefüggéséről. Orv. Hetilap és Wien. kim. Wochenschrift, 1909, tehát 12 nappal utána bárányhimlős lett a család legifjabb sarja, egy 8 éves fiúcska, ki az előző év nyarán, midőn fürdőn tartózkodásuk alatt egyik nővére varicellát állott ki, noha nővérétől komolyabban elkülönítve nem volt, a bárányhimlő-fertőzéstől mentes maradt. Negyedik észleletem a következő volt: 1891 május hó 31.-én hivattam L. K. kolozsvári tanártársam Budapesten lakó nővéréhez, hogy megnézzem 15 éves fiát, kin három nap óta volt észlelhető hólyagos kiütés a jobb homlokzájon. A fiatal emberen zoster frontálist konstatáltam, mely kissé vontatottan, de azért rendesen folyt le. A betegnek „nővére, egy 13 éves leányka, június 15.-én, tehát 15 nappal fivére övsömör-eruptiója után betegedett meg bárányhimlőben; a láz kissé erősebb volt, a betegség azonban typusosan folyt le. Sajátszerű megfigyeléseimet 1891. november 2.-án közöltem néhai báró Korányi Frigyes tanártársammal, hogy a különös leletre az ő figyelmét is felhívjam . Korányi tanár már november 8.-án arról értesített, hogy a vezetése alatt álló belorvosiani klinika egyik osztályán október hó 29.-én egy zosteres (z. lumbo-femor.) felnőtt beteg feküdt s november hó 6.-án, tehát 8 nappal a zosteres eset után ugyanazon kórszobában egy idült léptumorban szenvedő felnőtt betegen bárányhimlő jelentkezett, mely beteget magam is megnéztem volt. (Ötödik észlelés.) Az eddig felsorolt esetek alkották magvát 1892-ben megjelent első közlésemnek, midőn is először vetettem fel azt a kérdést, hogy a bárányhimlő fertőző anyaga bizonyos körülmények között az általános kivirágzás helyett nem nyilvánulhat-e meg egy zosteres kivirágzásban ? 1892-től 1909-ig tett hasonló észleleteim a következők voltak: Hatodik idevágó megfigyelésemet 1904-ben tettem ugyancsak a magángyakorlatban. Korányi Sándor báró tanártársam családjában márczius 20.—28.-a között a gyermekek mellett alkalmazott korosabb dada megbetegszik zoster frontálisban s április hó 11.-én a fiúcskán, április 13.-án pedig a leánykán jelentkezik typusos varicella a megszokott lefolyással. Az övsömör és bárányhimlő közötti időköz ezen esetekben több mint két hét volt. Hetedik észleletem kórházi s 1907-ben volt megfigyelésem tárgya. M. E. 6 éves fiúcska spondylitis lumb. miatt feküdt a kórház egyik 20-ágyas belorvosi osztályán s 1907. deczember hó 10.-én jelentkezik rajta a typusos zoster pectoralis, mely deczember hó 15. -éig már beszárad. Lázat három napig észleltünk, a láz maximuma azonban a 38-680-t a végbélben nem haladta túl. December 25.-én ugyanazon osztályon egy idősült gégestenosisos 4 éves gyermeken jelentkezik bárányhimlő, 26.-án egy 4 éves,hasonlókép idősült gégestenosisos gyermeken, 28.-án pedig egy gégepapillomában szenvedő ötéves fiúcskán. Ezen esetekben tehát az övsömör és varicella keletkezése között 15, 16, illetőleg 18 nap folyt le. Megjegyezzük, hogy a zosterben megbetegedett 6 éves fiúcska állítólag három év előtt bárányhimlőt kiállott volt, a szülők ezen kimondása azonban nem teljesen megbízható. Fontosnak tartom idejegyezni, hogy ezen osztályon varicellás megbetegedés kórházi fertőzés alakjában már több hónap óta nem fordult elő s minthogy a betegek látogatásától kiskorúak mindenkor el vannak tiltva, a bárányhimlős fertőződést mind a három esetben egy oly közös forrástól kellett származtatnom, mely a kórházi osztály beteganyagában volt meg. Az övsömörben megbetegedett fiúcska sebészi ellátás czéljából.