Orvosi Hetilap, 1923. január (67. évfolyam, 1-3. szám)

1923-01-14 / 1. szám

1923. 1. sz. ORVOSI HETILAP 3 bocsátotta rendelkezésemre. Ha oleum olivarum nincs kéznél, úgy oleum maydis vagy sesami is használható. Maga az olaj ugyanis reactiót nem okoz. A befecskende­zés nagy elővigyázatot igényel, mivel nagyobb, sőt néha még kisebb adagok is erős reactiót, néha valóságos mér­gezési tüneteket okoznak. Tapasztalataim szerint legcél­szerűbb 1—2 cm3 kénolajnak intramuscularis befecsken­dezésével kezdeni és eleinte hetenként egyszer, később hetenként kétszer fecskendezni. A második héten 3—4 cm3-t, a harmadik héten 4—8 cm3 kénolajat fecskendeztem a farizomzatba. A nagy reactióra való tekintettel 8 cm3-nél nagyobb adagokat nem alkalmaztam. A kezelés átlag 4—5 hétig tartott. A hőemelkedés rendesen kb. 10—12 órával a befecskendezések után jelentkezett és sokszor a 40 fokot is elérte. A lázas reactio alatt a beteg erős, úgy a kóros, valamint az egészséges ízületekre localizá­­lódó fájdalmakról panaszkodott. Kénbefecskendezésekkel 17 beteget gyógykezeltem. Ezek kórképe a következőképen oszlott meg : Rheumatismus musculorum . — 6 Polyarthritis rheumatica chronica .. 6Arthritis deformans ........ 5 Összesen 17 , tizenhét, 30—50 életév között lévő egyénnél a kénkezelést rendesen más kezelési módok előzték meg és csak ezek hatástalansága után nyúltunk a kénhez. A A 6 rheumatismus musculorum esetei közül háromban a befecskendezésekkel teljes eredményt értem el. Megjegyzendő, hogy a betegek között egy hónapok óta szenvedő lumbagosat figyeltem meg, kinek fájdalmai a befecskendések után teljesen elmúltak. A többi három esetben hosszabb kezeléssel sem értem el eredményt. 3) A 6 polyarthritis rheumatica chronica esetében két hónap alatt, 5—6-szor befecskendezett 3—7 cn­-es adagokkal csak két esetben láttam eredményt. Ezek közül nagyon érdekes volt egy 14 éves fiú esete, kinél tekin­tettel arra, hogy szülei vidékre akarták vinni, csak két­hetes kúrát alkalmaztam és ezen idő alatt 4-szer fecs­kendeztek alkalomként 2—3 cm 3 kénolajat. A kezelések után nagy reactio lépett fel, a hőmérsék 40 fokig szökött és a beteg a befecskendezések helyén is nagy fájdalmak­ról panaszkodott. Ezzel szemben a kézteszületek és az ujjak rheumás duzzanatai 3—4 nap alatt teljesen eltűn­tek és a fájdalmak is megszűntek. Ez esetben értem el a befecskendezésekkel a legszebb és legfrappánsabb ered­ményt. A további négy esetben súlyos, évek óta fennálló és az összes ízületekre kiterjedő folyamatról volt szó. Ezeknél minden alkalommal 5—8 cm­ kénolajat fecsken­deztem az izomzatba, s dacára e nagy adagoknak a befecskendezések eredménytelenek voltak. 7) Az 5 kezdődő arthritis deformanssal jelentkezett betegemnél a folyamat négyben a térdizületre localizáló­­dott és inkább az ízfelszínek egyenetlenségében nyilat­kozott meg. Ezen négy eset közül háromban hosszabb kezeléssel azt értem el, hogy a fájdalmak megszűntek. E kórkép kórboncolástanát ismerve, nem valószínű, hogy az visszafejlődött volna, de a protoplasma-activálás elméle­tét számbavéve meglehet, hogy sikerült a folyamatot leg­alább időlegesen megállítani. Ezt természetesen ezen ese­tek hosszabb megfigyelése fogja megállapítani. Az ötödik esetben, amelyben az arthritis deformans több ízületre kiterjedt, nem volt eredmény. Mindezen kénnel kezelt beteg gyógyeredményét vizsgálva azt találjuk, hogy eredményes volt kilenc, és eredménytelen nyolc kezelés. A kénkezeléssel nyert tapasz­talataimmal a kezelés pontos javaslatát Леб tudtam meg­állapítani. Az eredmények teljesen rendszertelenül jelent­keztek, így a külön kiemelt polyarthritis esetem meglepő gyógyulásával szemben négy esetben nem értem el ered­ményt. A jó eredményekkel szemben a kezelés rovására írandó annak nagyon erős és fájdalmas reactiója. b) Proteintest- (caseosan-) befecskendezések. E befecskendezéseknél a Hayden-féle caseosant használtam. A befecskendezést minden esetben intramus­­cularisan végeztem a farizomzatba. A sebészi asepsis szigorú betartásával mindjárt az első alkalommal 3—4 cml caseosant fecskendeztem és csak gyengébb szerve­zetű betegnél kezdtem 1—2 cml adagokkal. A befecsken­dezést rendszerint hetenként egyszer, legfeljebb kétszer végeztem. A kezelés 4—6 hétig tartott az említett beosz­tásban, úgyhogy összesen kb. 5—12 befecskendezést kapott a beteg. A caseosan tiszta hatását kutatván, a kezelés alatt a beteg minden más gyógyeszközét és gyógy­szerét (pl. fürdőket, másságot, iszapot stb.) elhagytam. E kezelés nem fájdalmas, csak nagyon érzékeny betegek panaszkodnak néha a befecskendezés alatt kisebb feszülő érzésről. A módszer fájdalmatlanságát bizonyítja, hogy betegeim legnagyobb része a kezelés után gyalog­szerrel távozott. A lázas reactio rendszerint 10—12 órával a befecskendezés után lépett fel. A hőemelkedés maxi­muma 38 fok volt. E hőemelkedés másnap ismét jelent­kezett, harmadnap a beteg láztalan volt. A lázas időszak alatt a beteg gócok rendesen kissé érzékenyek voltak. Olyan esetekben, ahol a befecskendezések használtak, a jó hatás már az első alkalommal mutatkozott és a bete­gek rendesen a fájdalmak csökkenését jelentették. A 12 caseosannal gyógykezelt betegek kórképe a következőképen oszlott meg: Rheumatismus musculorum acutus — 3 Rheumatismus musculorum chronicus 2 Polyarthritis rheumat. universalis chronica ... 3 Arthritis deformans ... . .............- - - 4 Összesen­­ 12 A A 3 rheumatismus musculorum acutus esetében már a második befecskendezés után a betegek fájdalmai jelentékenyen csökkentek és azok járása és mozgása észrevehetően javult. Ide soroltam egy 35 éves nőbetege­met, kinél nem reponált csípőficamodás következtében a kóros oldali medenceizomzatban myalgiás fájdalmak léptek fel, melyek két 5 cm3-es caseosan-befecskende­­zésre egy hét alatt csaknem teljesen elmúltak. 3) Rheumatismus musculorum chronicus kórismével két beteget gyógykezeltem, itt azonban kevésbbé szeren­csés voltam, amennyiben csak az egyik betegem gyógyu­lásáról számolhatok be, a másik betegem állapota több­szöri befecskendezés dacára sem javult. 1) Chronicus polyarthritis miatt három esetben végeztem caseosan-befecskendezést. Két esetben jelen­tékeny javulást, egy esetben pedig teljes gyógyulást értem el. Megjegyzem, hogy mind a három beteget évek óta más gyógyszerekkel kezelték, anélkül, hogy az állapotuk valamelyest javult volna. A Arthritis deformansnál négy esetben kísérletez­tem caseosannal, egyrészt a fájdalmas tünetek enyhítése, másrészt a folyamat visszafejlesztése céljából. A kezdődő izületi folyamat három esetben egy térdizületre, egy eset­ben mindkét térdizületre localizálódott. Meg kell jegyez­nem, hogy mind a négy esetben kezdődő folyamatról volt szó. Itt az első három esetben 4—5, négy cm3-ig felmenő caseosan-befecskendezés után a fájdalmak és járási nehézségek elmúltak és a betegek jelentékenyen javulva, jobb térdizületi működéssel távoztak. A negyedik, mind­két térdizületre kiterjedő arthritis deformansnál a fájdal­mak nem enyhültek és a beteg változatlan állapotban hagyta el a rendelést. A caseosan-befecskendezések eredményét vizsgálva azt találjuk, hogy a megfigyelt 12 eset közül a befecsken­dezés 10 esetben eredményes, vagy legalább jó hatású volt, míg két esetben a kezelés eredménytelen maradt. Az ered­mények tehát jobbak voltak, mint a kénbefecskendezé­seknél. Kiemelem, hogy a caseosan-befecskendezések reactiója sokkal fájdalmatlanabb és enyhébb, mint a kéné és így a caseosan már egyedül ezért is a kén­kezelés felett áll. c) A caseosan-befecskendezésekkel kombinált kénbefecskendezések. Dr. Molnár Elek László az „Orvosi Hetilap “-ban megjelent közleményében megemlíti a kénnel kombinált proteintest-kezelést. Engem az vezetett e kombinatióra, hogy az eleinte kénnel gyógykezelt betegeim egy része panaszkodott a nagyon fájdalmas reactiókra és így eny­

Next