Orvosi Hetilap, 1924. április (68. évfolyam, 14-17. szám)
1924-04-27 / 17. szám
68. évfolyam, 17. szám, Budapest, 1924 április 27 ORVOSI HETILAP Szerkeszti és kiadja: a vallás- és közoktatásügyi minister úr támogatásával és megbízásából a magyar orvosi facultások sajtóbizottsága HERZOG FERENC VÁMOSSY ZOLTÁN ISSEKUTZ BÉLA KUBINYI PÁL GORKA SÁNDOR REUTER CAMILLO BÉLÁK SÁNDOR CSIKY JÓZSEF FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN EGYETEMI TANÁR SEGÉDSZERKESZTŐ : HUZSY IMRE. Alapította MARKUSOVSZKY LAJOS 1857.ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY És SZÉKELY ÁGOSTON. TARTALOM: EREDETI KÖZLEMÉNYEK: Pákozdy Károly: Extramedullaris daganat helyének korai meghatározására alkalmas érzésvizsgálási módszer. (253—254. o.) Licskó Andor: Chinin okozta látóidegsorvadás. (254—255. o.) Haynal Imre: Tűelektródokkal készült elektrokardiogrammok értékéről. (255—256. oldal.) Therapia. Duzár József: A csecsemőkori septikus pyelitisek colloidalis fémkezelése. (256—257. oldal.) Étrendi előírások. A vesebetegségek diaetás kezelése. 9. Egynapos kísérlet. (257—258. oldal.) Lapszemle. Belorvostan. — Szülészet és nőgyógyászat. — Fülgyógyászat. (258—260. oldal.) Könyvismertetés. (260. oldal.) A Budapesti Kir. Orvosegyesület április 6-i ülése. (260—261. oldal.) A Charité Poliklinika április 14-i ülése. (261—262. oldal.) A szegedi egyetem barátai és a szegedi orvosok egyesületének április 5-i ülése. (262. oldal.) Heti krónika. (262—263. oldal.) Vegyes hírek. (263. oldal.) EREDETI KÖZLEMÉNYEK A budapesti kir. magy. Pázmány Péter a tudományegyetem IV. sz. belklinikájának közleménye. (igazgató Herzog Ferenc dr. egyet. nyilv. r. tanár). Extramedullaris daganat helyének korai meghatározására alkalmas érzésvizsgálási módszer. Irta: Pákozdy Károly dr. tanársegéd. A gerincsebészetnek az utolsó két évtizedben tapasztalt nagy föllendülésével kapcsolatban műtétre kerülő esetek legnagyobb és therápiás szempontból is leghálásabb hányadát az extramedulláris daganatok teszik, melyek egyébként diagnostikai és prognostikai szempontból is külön megítélést érdemelnek. Az operates statisztika fokozatos javulásának oka részben a műtéti technika, főleg azonban a neurológiai diagnostika fejlődése, mely ma már a legtöbb esetbennemcsak a daganat felismerését, hanem helyének pontos meghatározását is lehetővé teszi. Ha a mind nagyobb és nagyobb számú operált beteg sorsát figyelemmel kísérjük, kitűnik, hogy a műtét igazi eredményességének, vagyis a beteg teljes restitutiójának feltétele az, hogy a műtéti beavatkozás, tehát a tumor helyének azt megelőző pontosmeghatározása is idejekorán történjék, azaz olyankor, amikor a gerincvelőnek, vagy nagyobb számú gyökérnek a komprimálása nem okozott még irraparabilis laesiót. A helymeghatározásban legtöbbször az érzési eltérések játszanak döntő szerepet, amelyek valamelyik érző gyökér izgalmára, esetleg bénulására, vagy pedig a gerincvelő valamelyik segmentumának compressiójára utalnak. Az izmoknak még oly súlyos centrális vagy peripheries jellegű bénulása, a reflexek viselkedése, a csigolyák nyomásérzékenysége, a gerincoszlop körülírt merevsége, hólyag- és végbélzavarok, oculopupillaris tünetekstb. csak ritkán, még leginkább a daganat nyaki vagy lumbosacralis helyzete esetén döntik el a segmentumos diagnosis! Haladást jelent a korai meghatározás terén az intraspinalis levegőbefúvás, sajnos, nem egészen megbízható volta csökkenti az eljárás értékét. Nagy fontosságú a tumor fekvésének megállapítása szempontjából a hátsó gyökerek izgalmát jelző féloldali, néha kétoldali radiculáris jellegű neuralgiaszerű fájdalom, vagy paraesthesia; jelentőségét fokozza, hogy sokszor korai és hosszú időn át egyetlentünete a bántalomnak. Leggyakoribb olyankor, ha a daganat a gerincvelő mögött fekszik, de a gerincvelő előtt fekvő daganat is okozhat korán gyöki fájdalmat (Cassirer- Krause). Sokat veszít jelentőségéből, ha későn jelentkezik és sajnos, a jól észlelt esetek egész sora ismeretes, ahol az éveken át tartó lefolyás alatt sem jelentkezett; még olyankor is hiányozhatik, ha a daganat az érző gyökérből indul ki (Foerster) . A gyöki fájásnak néha objektív kísérő tünete a radicularis hyperaesthesia, míg a radicularis hyp-, illetve anaesthesia egy, illetőleg több gyökér erősebb komprimálását jelzi s így többnyire csak később jelentkezik. Ha a gyöki fájdalom hiányzik, a tumor helyének megállapítása sokszor, különösen a daganat dorsalis helyzete esetén mindaddig lehetetlen, amíg a compressio nem vezet a hosszú érzőpályák laesiójához, s így az úgynevezett vezetési hyp- illetve anaesthesia kifejlődéséhez, mely a Sherrington-féle szabály figyelembevételével a helymeghatározást lehetővé teszi. Ebben a stádiumban,sajnos, az érzékenyebb mozgatópályák sérülése néha már súlyos bénulás létrejöttéhez vezet. Még a vezetési érzészavar jelenléte esetén is megnehezítheti és tévessé teheti a daganat helyének megállapítását az, hogy a hypaesthesia felső határa nem éles, vagy nem állandó; már régebben tapasztalták, hogy az érzészavar többször előbb a distalis bőrfelületen jelentkezik, s csak később, esetleg már nehezen reparabilis mozgászavar kifejlődése után terjed fel a compressio magasságáig és vállik éles határúvá. Nemrégen ismertetett Eisberg két esetet, ahol az érzészavar ilyen viselkedése miatt csak hosszabb idő múlva a második laminektomia alkalmával találták meg jóval magasabban a tumort. A felületi érzészavar hiánya vagy bizonytalan volta mellett ismételten sikerül Foersternek, a tumor helyének felismerése a bőringer térbeli megérzésének (Raumsinn) zavara révén, melyet az izületi érzéssel és nyomásérzéssel együtt a hátsó kötegek vezetnek. Utóbbiakat úgy látszik, gyakran előbb és súlyosabban zavarja meg a compressio, mint a felületi érzés pályáit. A térbeli érzés három qualitása (az inger helyének megérzése, két egyidejű inger megkülönböztetése a Weberféle érzési körök útján és a bőrre írtszámok vagy alakok felismerése) közül a helymeghatározásra a legalkalmasabbnak a bőrre írt számok felismerésének zavarát találta; e vizsgáló módszer értékéről egy betegünkön magunk is meggyőződtünk. Az elmúlt év folyamán a IV. sz. belklinika beteganyagán több esetben tettünk egy megfigyelést, amely alkalmasnak látszik a localisatiós tévedések elkerülésére és amelyet Herzog professor ajánlatára a korai magassági meghatározásra is sikerrel alkalmaztunk. Ismétel-