Orvosi Hetilap, 1925. március (69. évfolyam, 9-13. szám)

1925-03-29 / 13. szám

1925. 13. sz. ORVOSI HETILAP 5. Subvesicalisan fekvő túltengésnél jobb mindig tamponálni. Ilyenkor gyógyulás után homokóraalakú hólyag marad vissza, tátongó sphincterrel. 6. Prostatantrophiánál gyakori a distendált hó­lyag, midőn a műtéti­ eredmény a detrusor pusztulása miatt gyakran nem­ tökéletes. Boros Ernő: Aznap operált prostataatrophia praeparatum­át mutatja. Kiemeli, hogy az atrophiás prostata mellett több különálló adenomas gélt talál­tatott. A Magyar Röntgentársaság március 9-i ülése. Elnök: Holits. Jegyző: Révész. Bemutatások: 1. Justus múltkori előadásával kapcsolatban a bőr Röntgen-sérüléseinek megelőzéséről vita. Engel S.: A Poliklinikán öt év alatt egy Röntgen­­fekélyt észleltek. A 30 éves mosónő kezeit 9 hónap alatt hétszer sugározták be verrucák miatt, melyeket utólag a­ dermatológusok therm­okauterrel távolítottak el. 30 év múlva jelentkezett a beteg a kózházakon tele­­angiektasiákkal és egy le­ncsén­yi ulcussal. Nemcsak a gyakori Röntgen-besugárzás, hanem egyéb ártalmak, így elsősorban az állandó lúg­hatás (mosónő) tehető fele­lőssé az ulcus előidézésében. A röntgenezett bőrtől min­den phisikai és chemiaái ártalom távoltartandó. Fischer E.: Fontosnak tartja, hogy minden Rönt­gen-égés közöltessék a szaklapokban, hogy az előidéző körülményekre vonatkozólag minél több adatunk legyen. 20 évi praxisa alatt diagnostikából eredő égést egyszer se látott, therapiából eredőt hármat, kettő kö­zölök enyhe volt és kevés teleangiektasiával gyógyult, a harmadik súlyosabb volt, de a betegnek luese, nephri­­tise és diabetese volt. Hans L.: Nem látja olyan pessimistikusan a hely­zetet, mint a többi hozzászóló. A direct Röntgen-égések ritka kivételek és véletlenül becsúszott technikai hibák következményei, amikért nem is tehető mindig fele­lőssé a röntgenglogás. A késői bőrsérülések a helyes technika mellett már ma is csak ritkán fordulnak elő és leggyakoribb ok idő az, hogy a besugárzott területnek nem adunk elég időt a regenerálódásra. Nem szabad tehát túl nagy sugármennyiséget adni és legalább 6 hét szünetet kell tartani ugyanazon hely besugárzásában. Ugyanazon bőrterületet ötnél többször semmie­setre se szabad besugározni. Hozzászóltak: Bársony, Rajka ()., Polgár, Vidor, Schulhof, Schiffer, Weisz, Révész, Holits, Gergő, Schein, Simon­yi, Justus (zárszó). A kérdések egy részét már fel­ölelte azzal, hogy a Röntgen által okozott ártalmakhoz hasonló kórképeket szóban, képben és m­ourage-okban fölsorakoztatott. A fölszólalókkal egyet­ért. Vannak praedisponáló momentumok, amelyek a köztakarót az X-sugarakkal szemben felette érzékennyé teszik. Azon­kívül számos esetben elfogadható a kombinált ártalmak elmélete is, értvén ezalatt, hogy akár előzőleg, akár a besugárzás után érte valamely káros hatás a bőrt. Kö­zös pontja a praedisponáló momentumoknak az, ami a sugárzó energia egyéb nemeivel szemben is oly külö­nös bántalmak jelentkezésére teszi alkalmassá a köztakarót. A felsorolt bántalmakra praedispositiós kö­rülmény: a familiáris hajlandóság (szeplő, xeroderma pigmentosum), korhoz kötött hajlandóság (senilis kera­­tosisok, senilis atrophiák), endokrin elváltozás (Base­­dow, isklerodermia). Különös, bizonyos helyre lokalizált praedispositiót teremthetnek mechanikai hatások. Volt betege, ki az egyik orcáján szenvedett igen kis adagra Röntgen-ártalmat, mivel ebben egy paraffines befecs­­kemlése volt, míg a másik orca ugyanazon körülmé­nyek között és ugyanakkora adagra se lobosodást, se teleangiektassiát nem mutatott. Közismert a fagyasz­tott helyeknek és az ultraviolett-sugarakkal kezelt terü­leteknek nagy érzékenysége az X-sugár iránt. Úgy véli, mindezen praedisponáló sajátságoknak és praedisponáló ártalmaknak közös alapja az edények en­dot keljének veleszületett vagy szerzett nagyobb érzé­kenysége. Gyakorlatilag legfontosabb, hogy az abnormis react­ióra való hajlandóságot az esetek egy részében fel lehet ismerni. Ahol a sugárzó energia más formái kisebb-nagyobb elváltozásokat okoztak a köztakarón, ott számítani kell az X-sugár iránt való abnormis re­actióra. (Nagyon kifejezett szeplőzöttség, lentiges bőr, keratosis senilis és praesenilis, sklerodermia, Ray­­neaud-kór, recidiváló ekzemák, psoriasis esetében és olyan bőrterületeiken, amelyek hivatás következtében lobosító physikai és vegyi ingereknek színterei.) Ajánlatos volna az erre gyanús patiensek rönt­­genezése előtt a dermatológiai vizsgálat megejtette. Előadás: Justus: A bőr Röntgen okozta ártalmainak gyó­gyítása. Alapjában véve véredénysérüléssel lévén dol­gunk, arra kell törekedni, hogy a keringést illetőleg normális, vagy a normálishoz hasonló viszonyokat teremtsenek. Ha csupán felületesebb károsodással állanak szemben (teleangiektasia, pigmentzavarok), sugárzó meleggel való kitartó kezelés kitűnő eredményeket ad. Mikor már hyperkeratosis is van, ez már jó eredményt, csak az esetek egy részében ad. Még súlyosabbak a feké­­lyes és epitheliumos esetek. A sokféle ajánlott kenőcs­től eredményt nem látott. Az excisióra vonatkozólag kevés a tapasztalata. Gyakorta ezt megcsinálni nem lehet a localisatio miatt. Legjobb eredményt e súlyos alakok ellen a Cosm­e-féle etető­ pasta adja, mely nem­csak a fekélyt, vagy az újképződést magát marja ki, ha­nem a környező kórosan elváltozott szomszédságot is, így néhány igen súlyos esetet is sikerült gyógyulásra jut­­tatni, melyekről több fényképet és montage-ot mutat be. 293 Egyetembarátok Orvosi Szakosztályának és a Szegedi Orvosegylet üléseinek jegyzőkönyve, 1925 február 28-án. Elnök: Boros József. Jegyző: Heiner Lajos. Előadások: 1. Konezwald Tibor: A szegedi iskolásgyermekek fejbőrbetegségeinek statisztikája címen tart előadást. Az 1924. év folyamán Szegeden fellépő mikrosporiasis­­járvány kapcsán végigvizsgálva az összes 15 éven aluli iskolás­- és intézeti gyermekek fejbőrét, 9626 gyermek közül 2346 találtatott fejbőrbetegnek. Az eredményt egy statisztikában feldolgozva ismerteti. Jancsó Miklós: A fej­tetvességnek valószínűleg a febris recurrens terjesztésében is van szerepe. 2. Vitéz Berde Károly: A szegedi mikrosporiasis­­járvány tanulságai címen tart előadást. (L. 272—276. oldal.) 1925 március 7-én. Elnök: Meskó Zoltán. Jegyző: Heiner Lajos. Előadás: Varga Kálmán: A gonorrhoea kezelésének kri­tikai ismertetése címen tart előadást. Ismerteti a gono­rrhoea diagnosi­sáról, pathologiájáról és prophylaxisá­­ról közölt újabb adatokat, továbbá a különböző stá­diumokban általa használt eljárásokat. Vitéz Berde Károly: Hangsúlyozza, hogy a kü­lönböző vegyszerek nem direkte ölik a gonococcusokat, hanem az általuk kiváltott reactiók hatnak. Műszeres kezelésre sokszor szükség van. Kubinyi Pál: Női gonorrhoeánál szükségesnek tartja a specifikus helyi kezelést, e célból szívesen al­kalmazza a lapist. Női kankónál nem maga a gono­coccus okoz oly sok bajt, hanem a vele vagy nyomá­ban járó pyogen fertőzések. 1925 március 14-én. Elnök: Meskó Zoltán. Jegyző: Heiner Lajos. Bemutatások: 1. Debre Péter: Lueses beteget mutat b­e nagy papulás kiütéssel, kit két orvos és egy kuruzsló három hónapig téves diagnosissal gyógykezeltek. 2. Treer József: Tályog a sinus sigmoideus falá­ban perisimiu­s abscessus után. A fterisim­alis tályog

Next