Orvosi Hetilap, 1941. augusztus (85. évfolyam, 31-35. szám)
1941-08-02 / 31. szám - Kubányi Endre: "Steril sectio" a hypophysis-átültetés szolgálatában
85. évfolyam, 31. szám. Budapest, 1941. augusztus 2. ORVOSI HETILAP Alapította: MASIKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben. Folytatták: ANTAL GÉZA, HŐGYES ENDRE, LENHOSSÉK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON. Szerkesztőbizottság : HERZOG FERENC, V. BERDE KÁROLY, GORKA SÁNDOR, HÜTTL TIVADAR, BALÓ JÓZSEF, VÁMOSSY ZOLTÁN, MÉHES GYULA, REUTER KAMILLÓ, JENEY ENDRE, VIDAKOVITS KAMILLÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ : VÁMOSSY ZOLTÁN. SEGÉDSZERKESZTŐ : FRITZ ERNŐ. TARTALOM: Kubányi Endre: »Steril sectio« a hypophysis-átültetés Szolgálatában. (399—400. oldal.) Dóczy Gedeon: Nemi- és bőrbetegek Sulfapyridin kezeléséről. (400—402.) Melléklet: Az Orvosi Gyakorlat kérdései. (61—64. oldal.) Irodalmi szemle. (402—403. oldal.) Budapest székesfőváros Szent Rókus központi közkórháza sebészeti osztályának közleménye. (Főorvos: Kubányi Endre.) „Steril sectio“ a hypophysis-átültetés szolgálatában. Irta: Kubányi Endre dr. egyet. c. rk. tanár. A hypophysis-kiesés kórképeinek felismerése és az ezzel összefüggésben végzett transplantatiók már eddig is szép eredmények megismerésére vezettek. A borjú hypophysis-átültetéssel elérhető sikerek hazai szerzők: Bakay, Matolay, Borsos, Petényi és Perémy munkáiból ismeretesek. A transplantatio kérdésének egyik legnagyobb ismerője, Eiselsberg állította fel azt a tételt, hogy a homoiotransplantatio az a mód, amitől mindenkor a legtöbb eredmény várható. Emberre vonatkoztatva az élőből átültetés határai igen szűkek, mozzanatai éppen Lexer és Eiselsberg munkáiból köztudomásúak. A halottból átültetésről a külföldi irodalom is csak szórványos eseteket ismertet, de éppen a hypophysis-transplantatióval kapcsolatban vetődhetik fel az a kérdés, hogy vájjon pontosan körvonalazott esetekben nem lehetne-e halottból transplantálás javaslatát a gyakorlat számára jobban kihasználni?. Az összehasonlító eredmények megbírálására a minél nagyobb esetszám és az idő távlata fogja a feleletet megadni. E munkámban a »steril sectio« elnevezés alatt megpróbálom összefoglalni azt a módozatot, amelylyel hat esetben megkíséreltem cadaverből hypophysist transplantálni. A »steril sectio« a boncolás azon fajtáját szándékozik jelenteni, amikor az két szakaszban történik: az elsőt a sebész a műtőben végzi a sterilitás követelményeinek betartása mellett, a kórboncnok, illetve a törvényszéki szakértő jelenlétében, amikor a sebész feladata a transplantatióhoz szükséges hypophysis steril kivétele. A kórboncnok, illetve törvényszéki szakértő jelenléte pedig azt a célt szolgálja, hogy a később elvégzendő boncolás második szakaszánál a sebész által történt beavatkozás előtti állapotról legyen pontos képe és kórbonctani, illetve kriminológiai megállapításait Könyvismertetés: (404. oldal.) Egyesületi jegyzőkönyv: (404-406. oldal.) Jeney Endre: Központi Orvosi Kutató Intézet, (406—407. oldal.) Lapszemle: (408. oldal.) Vegyesek. Hírek: (408. oldal.) az első szakasznál személyesen rögzítse, illetve foglalja jegyzőkönyvbe. Az első szakasz tehát a halál megállapítása után két óra múlva a műtőben, a második szakasz a szokott módon a boncteremben történik. Idézem a magyar törvény idevonatkozó sorait: »Az 1876 :XIV. tc. A közegészségügy rendezéséről XV. fejezet. Eljárás a hullák körül, a temetkezésről és a temetőkről«. 109. §. Halál esetében megállapítandó: a) vájjon a halál valósággal bekövetkezett-es b) vájjon a haláleset nem valamely bűnös cselekmény eredménye-e? Egyáltalán minden megteendő, amit a közegészség megóvása követel. 110. §. A halál bekövetkeztét bizonyító szakszerű halottkémlés az egész országra nézve kötelezőleg elrendeltetik, s a hatóságilag kirendelt halottkémnek a halált bizonyító írásbeli nyilatkozata előtt senkit eltemetni nem szabad. A halottkémlés részletes szabályozása rendeleti úton történik. Az eziránti szabályokban foglalt esetek kivételével az eltemetés a halál bekövetkeztétől számítandó 48 óra letelte előtt tilos. (1), 111. §. Orvosrendőri boncolások eszközlendők: a) talált hullákon; b) járványos vagy ragályos betegségek megállapítása céljából; c) midőn a hatóságok azt köztekintetekből szükségesnek tartja. (2). , 112. §. Kórházakban és nyilvános gyógyintézetekben ápolt elhaltak hullái, ha azok közköltségen ápoltattak, vagy a hozzátartozóik nem ellenzik, tudományos boncvizsgálat alá vehetők. 113. §. Minden halottat a törvény által vagy a szabályrendeletileg kitűzött időben el kell temetni, és ez rendszerint azon község területén eszközlendő, melyben a halál bekövetkezett. 114. §. Ha a hulla szabályszerű eltemetését az arra kötelezett rokonok, testületek vagy egyesek a kellő időben nem teljesítik, azt az illető költségére a községi elöljáróság tartozik teljesíteni.