Orvosi Hetilap, 1949. február (90. évfolyam, 3-4. szám)
1949-02-06 / 3. szám - Lehoczky Tibor: Cheirobrachialgia mechanica
Orvosi Hetilap mögé. A betegek arról számoltak be, hogy testileg leromlottak és szokatlan testi munkát kellett végezniük, pl. nehéz súlyokat, kosarakat, bőröndöket kilométeres távolságra hordozni, romot takarítni, havat lapátolni stb. Kezük eleinte rövid időre elzsibbadt, ritkábban elkékült, olykor a kézujjak elfehéredtek, majd a zsibbadás, fájdalom fokozódott. A fájdalom hasogató, a kezek »mintha elhalnának«, »mintha tüzes tűkkel szúrkálnák«. Ez nappal tűrhető, mert a munka abbahagyására és a karok, illetve kezek erőteljes mozgatására enyhül, vagy megszűnik. Különösen kínzó éjszaka, amikor az alvást gyakorlatilag lehetetlenné teszi. A fájdalmas zsibbadást a betegek éjjel azzal próbálják enyhíteni, hogy karjaikat az ágyról lelógatják, fejük felé a párnára teszik, vagy mellükön keresztbe fonják. A nappali fájdalmat a karok feltámasztásával, vagy erőteljes dörzsöléssel, rázással, tornázással tudják enyhíteni, vagy megszüntetni. Három betegem a nyakban, vállakban, hátban is tompa, vagy többé-kevésbbé éles sajgásról panaszkodott. Ennek oka — véleményem szerint az, hogy egy gerincvelői gyökér, pl. a VII., nyaki gyökér izgalma nemcsak a megfelelő bőrterületen okozhat fájdalmat, hanem az általa részben vagy egészben beidegzett izmokban is, így adott esetben változó fokban és kiterjedésben a m. splenius, — pectoralisok, serratus ant., subscapularis, latissimus dorsi, továbbá a kar, valamint a kéz hajlítói és feszítői területén is érezhet a beteg fájdalmat. Az objectív érzészavar kisfokú és változó jellegű volt. 6szben a C 7., illetve C 8, vagy a D 1-nek megfelelő, distalisan valamennyi érzésqualitásra fokozódó szelvényes érzészavart találtam, kettőben semmiféle érzéseltérés nem volt. 4-ízben a hypaesthesia és hypalgesia enyhe fokú, ú. n. »relativ«-jellegű, kétszer kifejezett volt; ezek közül egyik 54 éves betegemnél mindkét, de főleg a bal kéz tenyerei, ujjai erősen hypaesthesiásak és csaknem teljesen analgesiásak voltak, ugyanekkor a hőérzés megtartott (»relativ-érzés-dissociatio«). Három betegnél kétoldali radialis és ulnaris, kettőnél medianus Valleix-féle nyomáspontot, egynél féloldali, kettőnél kétoldali i hópont fájdalmat találtam : ezek közül egyiknél az Erű-pont tartósabb nyomása kiváltotta a jellegzetes kézzsibbadást. Mély izomnyomás-fájdalmat egy izben mindkét opponens pollicis, háromszor a nyak, váll és scapula izomzat, 5-ízben az alkarizomzat nyomásával tudtam előidézni. Finom izom-fibrillatiót egy ízben láttam a két opponens pollicisban. Izomsorvadás egyszer sem fordult elő. Oscillometriával egyik betegen kisfokú, egy másikon kifejezett oscillatiós csökkenést találtam ,az alkaron és kézen. Mi okozza ezt a kórképet? Az első esetben a nyaki borda elegendő ok, legfeljebb a fájdalom időszakos ingadozása szokatlan. A tünetek hasonlósága alapján a többi 8 esetet a tágabb értelemben vett costoclavicularis syndroma-csoportba sorozom, aminek Russel Brain 14 alcsoportját különbözteti meg (1. 1. tábla). I. Táblázat: Costoclavicularis syndromát okozó rendellenességek. 1. A VII. nyaki csigolya rendellenes harántnyujtványa. 2. Rostos szalag a VII. nyakcsigolya harántnyujtványától az első bordákhoz. 3. Nyaki borda. 4. Rendellenes alakú I. háti borda. 5. Szokatlanul magas első háti borda. 6. Cervicodorsalis scoliosis. 7. A scalenus anticus hypertrophiája vagy spasmusa. 8. A scalenus anticus rendellenes eredése. 9. A scalenus anticus rendellenes tapadása. 10. A scalenus medius rendellenes eredése. 11. A scalenus medius rendellenes tapadása. 12. A neurovascularis képletek a scalenus anticus izomrostjain át haladnak. X3- A vállöv izmainak tónus-csökkenése és emiatt a vállak »leesése«. 14. Costoclavicularis compressió. Az 1. tábla adatai szerint _ a brachialgiát 12-ízben valami szerkezeti, vagy anatómiai rendellenesség, 2-ízben a mellkas felső nyílásának functiós beszűkülése okozza. Ennek megjelölésére a cheirobrachialgia (cheircs : kéz, brachion : kar) mechanica elnevezést tartom leghelyesebbnek, amint erre még visszatérek. Az anatómiából tudjuk, hogy a VII. nyaki csigolya harántnyújtványa pontosan a VII. és VIII. gerincvelői gyökér közé esik, tehát ennek rendellenessége (rostos, vagy csontos nyaki borda) főleg a plexus brachialis alsó, a medianust és ulnarist tartalmazó részében fog tüneteket előidézni. A nyaki borda Borchardt szerint 90%-ban, Adson és Coffey szerint 55%-Ъап nem okoz tünetet. Továbbá 70%-ban kétoldali és mégis Bramwell— Dykes szerint 95%-ban egyoldali tünettel jár. Ebből nyilvánvaló, hogy az anatómiai praeformáltságon kívül egyéb is kell a betegségi tünetek létrehozásához, így pl. két észlelésemben megerőltető testi munka, betegség és lefogyás előzte meg a kórképet. (Magyar szerzők közül Benedek nyaki borda, Angyal-Böszörményi csökevényes első borda által okozott Raynaudt közöltek). A"scalenus-syndroma Naffziger nevéhez fűződik és többnyire a scalenus medius kifejezetten ventralis tapadása, a scalenus-rés megszűkítése által okozza. Kórokozó jelentőségét csak akkor fogadhatjuk el, ha a scalenusok tapadására gyakorolt nyomással kiválthatjuk a fájdalmat és ha az ismertetendő Adson és Wechsler-féle subclavia tünetek positívek. Ezt a két lehetőséget a betegeknél a Röntgenfelvételek negativitása, illetve a megfelelő tünetek hiánya miatt kizárhatjuk. A rostos borda jelenlétét tulajdonképpen sohasem lehet teljesen kizárni, de eseteimben nagyobb valószínűsége van olyan tényezőknek, amik a beteg megváltozott életviszonyaival függe nek össze: a vállöv izomzatának hypotoniája és a vállaknak emiatt bekövetkező leesése 66