Orvosi Hetilap, 1969. február (110. évfolyam, 5-8. szám)
1969-02-02 / 5. szám - Károlyi István: A syphilis időszerű problémái
ORVOSI HETILAP AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Alapította: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-ben Szerkesztő bizottság: ALFÖLDY ZOLTÁN DR. * DARABOS PÁL D R. * FISCHER ANTAL D R. * HIRSCH LE R IMRE D R. LENART GYÖRGY DR. * SÓS JÓZSEF DR. * SZÁNTÓ GYÖRGY DR. Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. * Szerkeszti: BRAUN PÁL DR. Munkatársak: PAPP MIKLÓS DR. * FORRAI JENŐ DR. * HÍDVÉGI JENŐ uo. ÉVFOLYAM 5. SZÁM, 1969. FEBRUÁR 24. Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet, Budapest (igazgató: Király Kálmán dr.) A syphilis időszerű problémái* Károlyi István dr. A syphilis jelenlegi fő problémája az, hogy milyen okokra vezethető vissza ennek a szinte eltűnt betegségnek újra elszaporodása. Adott diagnosztikus és terápiás lehetőségeink birtokában az orvosi és laikus közvélemény egyaránt elintézettnek vette a syphilis kérdését és meglepetéssel fogadta visszatérését. Sokan nálunk is azt gondolták, hogy mivel több mint egy évtizeden át alig fordult elő recens syphilis hazánkban, a nemigondozó intézetek egyetlen feladata az, hogy a külföldről időnként behurcolt eseteket idejekorán felismerjék és tovaterjedésüket megakadályozzák. Kevesen vették figyelembe, hogy a syphilises morbiditás ingadozása a történelem folyamán mindig nagymértékben társadalmi körülményektől (háborúk, népmozgalmak, gazdasági konjunktúrák változásai stb.) függött. Még kevesebben számítottak a társadalmi körülmények olyan változásaira, amelyek a nemi betegségek terjedését elősegíthetik, illetőleg leküzdésük elé eddig kevéssé ismert akadályokat állíthatnak. A syphilis újra elterjedését ma elsősorban a megnövekedett idegenforgalomnak és a sexuális életben a második világháború óta általánosan észlelhető változásoknak tulajdonítják. A heterosexuális kapcsolatok mind gyakoribb csoportos jellege és a homosexualitás feltűnő terjedése elősegítik a nemi fertőzések szóródását. A treponemocid antibiotikumok (penicillin, tetracyclinek, chloramphenicol, erythromycin stb.) subcurativ alkalmazása lényegesen megzavarják a korai syphilis tüneti és szerológiai alakulását, ami eddig ismeretlen nehézségeket állít az epidemiológiai leküzdés útjába. Hasonlóképpen nyertek közegészségügyi jelentőséget a régebben alig ismert, ma ellenben mind gyakrabban észlelhető syphilises reinfekciók. Az elmondottak képezik a syphilis leküzdésének időszerű kérdéseit. A következőkben a referátum arra irányul, hogy értékelje a modern preventív módszerek hatásosságát a syphilis epidemiológiai leküzdésében, valamint megtárgyalja mindazokat a társadalmi körülményeket, amelyek a nemi betegségek elleni küzdelmet támogatják, illetve hátráltathatják és végül figyelembe veszi a syphilis fentebb említett időszerű problémáinak hazai jelentkezését. A modern preventív módszerek közül azért hangsúlyoztuk az epidemiológiai eljárásokat, mert a syphilis ellen sem aktív, sem passzív védőoltásokkal nem rendelkezünk. Teendőink ezért arra korlátozódnak, hogy egyrészt a fertőzőforrásokat, másrészt az általuk veszélyeztetett személyeket felkutatva, az előbbieket fertőzőképességüktől teljes értékű kezeléssel megfosszuk, az utóbbiaknál a fertőzőképesség kialakulását antibiotikum prophylaxis alkalmazásával megelőzzük. I. A leküzdés epidemiológiai módszereinek kialakításában elsőrendű feladat a syphilis terjedési törvényszerűségeinek vizsgálata a betegségtől előzőleg mentes területen. Lehetővé tette ezt nálunk, hogy a syphilis újra megjelenését megelőzően hazánkban másfél évig egyetlen recens syphilis eset sem fordult elő. Egy külföldi eredetű láncolat felbukkanása 1963 őszén azért is felkeltette érdeklődésünket, mert a syphilis világháború utáni fő problémái közül a labordiagnosztika teljesítőképességének a határai akkor már határozottan kirajzolódtak és az antibiotikum terápia hatásos alkalmazása tekintetében is világszerte kikristályosodtak a nézetek. A fertőző syphilises gócok és az általuk veszélyeztetett sexuális kontaktusok felkutatása, kezelése és ezzel a fertőzések láncolatának megszakítása több évszázados elvi óhaj, mely a legutóbbi időkig megfeneklett azon, hogy sokan még mindig tartózkodnak az epidemiológiai prevenció konzekvens alkalmazásától. Parran (1932) és Munson (1932) korán * A Magyar Dermatológiai Társaság 1967. évi december 16-i antivenereás ankétján tartott bevezető referátum.