Orvosi Hetilap, 1971. július (112. évfolyam, 27-30. szám)
1971-07-04 / 27. szám - Budai József - Melis László - Szabó Aranka: A kanyaró elleni tömeges védőoltás klinikai tapasztalatai
Budapest Főváros László Kórháza, I. Gyermekosztály (osztályvezető: Csapó József dr.) ban és a nem oltottak csoportjában egyidejűleg, azonos arányban fordulnak elő. A kanyaró elleni tömeges védőoltás klinikai tapasztalatai Budai József dr., Melis László dr. és Szabó Aranka dr. A kanyaró elleni rendszeres, aktív védőoltás bevezetésére hazánkban 1969 őszén került sor. Egészségügyi kormányzatunk tömegoltás céljaira, számos oltóanyagtípus közül, a Leningrád-16 jelzésű, élő, attenuált morbillivírust tartalmazó készítményt választotta, amely mind az előzetes kísérletekben (6), mind pedig az 1967-es és 1968-as területi oltásban megfelelt az optimális követelményeknek, viszonylag csekély oltási reakció árán, kellő titerű egyedi és magas, 90% feletti csoportimmunitást hozott létre (17). Az 1969. október 6-án megindított kampány során, december 31-ig Budapesten 34 042 oltás történt. Az 1965-ben született gyermekek közül 3511, az 1966—67-es korosztályból 10 924, az 1968-ban születettek közül pedig 19 607 gyermek részesült kanyaró elleni védőoltásban. Ugyanezen idő alatt országosan mintegy 215 000 oltást végeztek. Az esetleges szövődmények egységes szemléletű megítélése érdekében minden budapesti oltottat, akinek oltási betegsége — az észlelő orvos nézete szerint — a szokásostól eltérő volt vagy szövődményre volt gyanús, a László Kórház I. Gyermekosztályára vettünk fel. Néhány gyermek került csak más kórházba, ezek adatait az illetékes főorvosok bocsátották rendelkezésre. A beutaltak osztályozásában mindenekelőtt azt igyekeztünk tisztázni, hogy betegségük összefügg-e a védőoltással vagy attól függetlennek tekinthető. Ennek megítélésében a következő elvek alapján jártunk el: 1. Az oltással való összefüggés lehetősége elvileg minden olyan esetben felmerül, ahol a betegség tünetei az oltás után 14—16 napon belül lépnek fel. Ezen időponton túl kezdődő kórképek vaccinatiós eredete nagy valószínűséggel kizárható. 2. A megadott időben jelentkező betegségek közül, mint oltási szövődmények, kizárandók az akcidentálisan fellépő, jól körülírt vagy önálló aetrológiájú kórképek. 3. Azok a kórképek, amelyek az oltási betegség részjelenségei, illetve következményei lehetnek (otitis, sinusitis, felsőlégúti hurut), independensnek tartandók, ha attól elkülönülten alakulnak ki. 4. Nem tekinthetők a vaccinatio következményének azok a kórképek sem, amelyek az oltotta Orvosi Hetilap 1971. 112. évfolyam, 27. szám Eredmények Oltási szövődmény gyanúja miatt Budapest területéről 127 beutalás történt, vidékről — elsősorban a főváros környékéről — 21 gyermeket vettünk fel. Adataikat, valamint a fenti kritériumok alapján történt osztályozásukat az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Kanyaró oltási szövődmény gyanújával a László kórházba beutalt 148 gyermek adatai. (1969 október 6—december 31.) * Elsősorban Budapest környéke I. Az oltástól függetlennek találták 17 gyermek betegségét. Ezeknél meningitis epidemicát, mononucleosis infectiosát, pyelitist és néhány, az oltási betegséget megelőzve fellépett otitis médiát és sinusitist észleltünk. Nem tekintettünk oltási ártalomnak a laryngitis subglottica esetet sem, bár az oltási betegség ideje alatt szállították őket osztályunkra, mivel a nem oltott, szomszédos korosztályokból, egyidejűleg 22 gyermek került hasonló ok miatt felvételre. II. Az oltással való összefüggés 110 budapesti és 21 vidékről érkezett gyermek esetében volt igazolható. A Kontraindikáció ellenére történt oltás következményei miatt 4 gyermeket vettünk fel. Down-kórban szenvedő 18 hónapos fiúbetegünk esetében az oltást követően igen súlyos, feltehetőleg virális eredetű pneumonia alakult ki, emiatt 6 hétig állott kezelés alatt. Gyógyultan távozott. Morbus sacer, Little-kór, valamint hypsarrhythmia miatt ápolás alatt álló gyermekek oltását pedig az oltási betegség idején fellépő, halmozott görcsroham követte. A lázas szak múltával a korábbi állapot állott vissza. B) Az oltással összefüggésbe hozható esetek közel felénél a vaccinatiót ismert arányban követő oltási betegség szokásos jeleit észleltük csupán, lázat, exanthemával vagy anélkül, a 7—12. napon. Egyéb kóros jelenséget nem lehetett kimutatni. A 34 esetben elvégzett EEG vizsgálat is negatív eredményt adott (11). Budapest Vidék* Az oltottak száma............................ 34.042 Beutaltak száma ............................ 127 21 Beutalás aránya ............................ 3,7%o- . I. Az oltástól független esetek száma 170 II. Az oltással összefüggő esetek száma........................................ 110 21 A) Kontraindikáció ellenére oltott B) Szövődménymentes oltási40 betegség............................... C) Az oltási betegség ismérveitől 4611 eltérő reakciók: +- 1. Tonsillitis follicularis....... 391 I.5 2. Idegrendszeri tünetek .... 135/ SP TP 1—15 1* 1563