Orvosi Hetilap, 1980. április (121. évfolyam, 14-17. szám)

1980-04-06 / 14. szám - Káldor Antal: Mi a baj a gyógyszerekkel?

egyezés. A jó tervezés és a vizsgálatok pontos lebo­nyolítása sokkal nagyobb biztonságot jelent, ugyan­is az aláírt nyilatkozat nem mentesíti az orvost az esetleges hiba vagy gondatlanság törvényes követ­kezményei alól és a betegben esetleg csak indoko­latlan aggodalmat és szorongást válthat ki. A Science című folyóirat közelmúltban megjelent szerkesztőségi közleményének címe az, hogy az In­formed Consent káros lehet az egészségre (4). A klinikai pharmakológus főleg abban külön­bözik a klinikustól, hogy míg utóbbi a hozzáfor­duló beteget igyekszik meggyógyítani, addig a kli­nikai pharmakológus adott feladatának megoldá­sához a megfelelő személyt választja ki és annak érdekét szem előtt tartva, egy általánosabb jelen­tőségű tudományos, de egyben gyakorlati kérdésre keres választ, melynek eredményét esetleg általá­ban a betegek élvezhetik. És mi a baja a klinikusnak a gyógyszerekkel? A jelenleg forgalomban levő gyógyszereknek 70 százaléka 15 évvel ezelőtt még ismeretlen volt vagy nem volt forgalomban. Ugyanakkor az Egyesült Államok orvosainak több mint fele 15 évnél régeb­ben tanult pharmakológiát (2). Az orvosok nagyob­bik része tehát önképzés vagy a továbbképzés egyéb formái útján tanulhatja meg a korszerű gyógyszer-therápiát. Ötven évvel ezelőtt statisztikailag nem volt kü­lönbség a beteg szempontjából, hogy látta-e orvos vagy sem: a betegség túlélésére 50%-os lehetősége volt. Az antibiotikum korszakban a mérleg az or­vosi kezelés javára billent. Ma új, igen hatásos, de egyben veszélyes gyógyszerek használatával, szak­szerűtlen alkalmazásuk folytán is, az orvos ismét elvesztette előnyét (5). Az Egészségügyi Világszervezet egyik munka­­csoportjának ülésén 1977-ben ismertették, hogy van olyan gyógyszer, melyet 38 formában készítenek, 31-féle módon alkalmaznak, 43-féle adagolásban (6). További problémát jelent a törzskönyvezett ké­szítmények száma. Norvégiában 1500, Hollandiá­ban 3500, míg a Német Szövetségi Köztársaságban 20 000 és 60 000 között van a forgalomban levő spe­cialitások száma és az Egészségügyi Világszervezet lényeges különbséget ezeknek az országoknak or­vosi ellátásában nem talált, pedig feltételezhető lenne a fentiekből, hogy Norvégiában a másutt kapható 50 000 gyógyszer hiányában sokkal többen szenvednének különböző betegségekben, vagy a Német Szövetségi Köztársaság temetői tele lenné­nek a veszélyes vagy hatástalan gyógyszerelés ál­dozataival (7). Az úgynevezett fix gyógyszerkombinációk el­terjedése is számos baj forrása lehet: az adagolás individualizálásának és rugalmasságának hiánya; az orvosok esetleg nem ismerik az adott készítmény összetevőit, és nem ismerik fel, hogy a nem kívá­natos hatást melyik alkotórész okozta és melyik alkotórész iránt lehet túlérzékeny a beteg; a diag­nózis pontatlanságát is elősegíthetik a fix kombi­nációk (8). Az Egyesült Államokban a váratlan, nem kívá­natos gyógyszerhatás által okozott halálesetek szá­mát a Food and Drug Administration (USA) napi százra becsüli. Angliában a therápiás gyógyszerfel­használás, mint elsődleges ok, egy évben 43 esetben szerepelt halál előidézésében. Melyik adat a reáli­sabb? Ha egy országban kevés a bűneset, akkor vagy kevés a bűnöző, vagy a rendőrség végzi jól a dolgát, és ha egy országban kevés a gyógyszer okozta halál, akkor vagy kevés az új és hatásos gyógyszer, vagy a klinikai farmakológia működik jól. összefoglalás. Szerző az úgynevezett therapiás forradalom néhány jelenségét és visszásságát tár­gyalja. Rámutat azokra az okokra, melyek a biz­tonságos therápia érdekében új gyógyszerek beve­zetését hátráltatják és azokra a nehézségekre, me­lyekkel a gyakorló orvos gyógyszerrendeléskor szembekerül. IRODALOM: 1. Friebel, H.: WHO Chronicle. 1973, 27, 59. — 2. Cluff, L. E.: Problems with Drugs. In: Pro­ceedings of the Conference on Continuing Educations of Physicians in the Use of Drugs. Washington. 1969. 3. — 3. Scawen, E.: Scrip. 1979, 420. 3. — 4. Loftus, E. F., Fries, J. F.: Science. 1979, 204, 4388. — 5. McCrary, W. W.: Clin. Pharm. Ther. 1973, 14, 770. — 6. Studies in drug utilization. European series No. 8. Copenha­gen: WHO Regional Publications, 1979. — 7. Dukes, M. N. G.: Drug utilization studies in perspective. In Studies in drug utilization. European series No. 8. Co­penhagen: WHO Regional Publications, 1979. 175. — 8. Chemical Pharmacological Evaluation in Drug Con­trol. Report on a WHO Symposium. Heidelberg, 1973.

Next