Orvosi Hetilap, 1987. január (128. évfolyam, 1-4. szám)
1987-01-04 / 1. szám - Rusznák Miklós - Hadházy Csaba - Koháry Emőke: Az echocardiographia szerepe az acut kardiológiai ellátásban
RUSZNÁK MIKLÓS DR., Az echocardiographia szerepe az acut HADHÁZY CSABA DR. , ...... ..., és KOHÁRY elnöke dr. kardiológiai ellátásban „Jósa András" Kórház-Rendelőintézet, Nyíregyháza III. Belgyógyászat-Kardiológia (főorvos: Rusznák Miklós dr.) Az echocardiographiás vizsgálat nagyon értékes nem invazív vizsgáló ejárás az acut életveszéllyel járó kardiológiai megbetegedések felismerésében. Különösen olyan klinikai szituációkban ad hasznos segítséget, ahol a vér áramlásának útjában akadály képződik. A szerzők beszámolnak szívtamponád veszélyét okozó pericardiális folyadékgyülem, műbillentyű dysfunctio, intracardialis tumorok felismerésében szerzett tapasztalataikról. Hasznos információkat adott az echocardiographiás vizsgálat a natív billentyűk heveny mozgási rendellenességeinek, az acut myocardialis infarctus és az infectiós endocarditis szövődményeinek felismerésében. Lehetőséget adott a súlyos tüdőembólia által okozott heveny cor pulmonale felismerésére és a differentialdiagnosticus problémák megoldására. Az echocardiographiás (továbbiakban: echo) vizsgálatok alkalmazása és különösképpen a 2D vizsgálatok bevezetése jelentős mértékben elősegítette az acut cardiológiai esetek felismerését (2, 8, 21). A szív struktúráinak nem invazív módszerrel történő láthatóvá tétele — mely bármilyen súlyos állapotban levő betegen elvégezhető — lehetőséget ad nemcsak a diagnosis felállításához, hanem egyes szövődmények felismeréséhez és a műtéti beavatkozást igénylő esetek kiválasztásához is (4, 31, 35). A kardiológiai veszélyállapotok felismerése és ellátása a szívbetegek kezelését végző osztályok számára néha nehéz feladatot jelent (8, 13). Kardiológiai profilú osztályunkon és a Megyei Kardiológiai Gondozóban 8 éve végzünk echo vizsgálatokat, melyek száma meghaladja a 10 ezret. Acut keringési elégtelenség esetén az echo vizsgálat igen hasznosnak bizonyult a szívtamponád veszélyével járó pericardiális folyadékgyülem, a natív billentyűk heveny mozgási rendellenességének, a műbillentyűk dysfunctiójának, az acut myocardiális infarctus és infectiós endocarditis szövődményeinek és az intracardiális tumorok felismerésében, valamint a heveny cor pulmonaléval kapcsolatos differentialdiagnosticus problémák megoldásában. Rövidítések: 2D = 2 dimensiós, PF = pericardiális folyadék, JK = jobb kamra, BK = bal kamra, JP = jobb pitvar, BP = bal pitvar, АО = aorta, TR = tricuspidalis billentyű. Orvosi Hetilap 1987. 128. évfolyam, 1. szám Role of echocardiography in acute cardiac diseases. Echocardiography is an important non-invasive method applied in detection of acute, life-threatening cardiac events. It is of special significance in clinical situations where there is an occlusion in blood flow. The authors describe how to use this method in recognition of pericardiac effusion, dysfunction of artificial cardiac valve, as well as in recognition of intracardiac tumours. Echocardiography may help in diagnosing the acute kinetic disorder of native cardiac valves as well as the complications of the acute myocardiac infarct and infectious endocarditis. Further it makes possible to recognize acute cor pulmonale due to severe pulmonary embolism and to solve problems of differential diagnostics. 1. Szívtamponád — pericardiális folyadékgyülem Bár a szívtamponádot klinikai tünetek alapján is fel kell ismerni, a korrekt diagnosist az echo vizsgálat biztosítja. 90 betegen észleltünk pericardiális folyadékgyülemet, melynek mennyisége a minimális és 1400 ml közötti volt. 17 esetben volt olyan mennyiségű a folyadék, hogy punctiót tett szükségessé. A folyadékgyülem mennyiségét az ismert módon becsültük meg: a mellső és hátsó fali pericardium közti távolság köbéből kivontuk a jobb kamra mellső fala és a bal kamra hátsó falának epicardiuma közti távolság köbét. Ha a pericardiális folyadék nem diffus kiterjedésű, hanem locális, ez csak 20 echóval állapítható meg (12) és a folyadék kiterjedése is csak így ítélhető meg pontosan. A punctióra került esetekben az echo vizsgálat alapján becsült folyadékmennyiség átlaga 880 ml-nek adódott, a punctióval kapott menynyiség átlaga 715 ml volt, tehát a becsült és kapott folyadékmennyiség jól korrelált. 11 esetben álltak fenn szívtamponád tünetei, melyekben punctio során 800 ml-nél több folyadékot bocsátottak le. Ezen esetek echo képére jellemzőnek tartják a lebegő szívet („swinging heart”), a jobb kamra szabad falának kóros diaszolés mozgását (3, 4), belégzéskor a mitrális mellső vitorla mozgásamplitúdójának csökkenését, az EF lejtő lelapulását, a bal kamra átmérőjének csökkenését és a jobb kamrai átmérő növekedését (11), mely tüneteket eseteink kapcsán mi is tapasztaltunk. Az 1. ábrán 48 éves chruraemiás nőbeteg M- mód echo felvétele látható. A szív előtt és mögött folyadékgyülem van, a bal kamra üregi átmérője és a mitrális mellső vitorla mozgásamplitúdó-