Orvosi Hetilap, 1997. február (138. évfolyam, 5-8. szám)
1997-02-09 / 6. szám - Magyar László András: Az életkorok osztályozásáról
A társulat kiadványainak hazai népszerűsége érthető és várható volt. Annál nagyobb meglepődést keltett az a levél, amelyet a galíciai Stanislau városka lengyel nyelvű gimnáziuma írt a társulatnak. Ebben azt kérik, hogy a könyvkiadó vállalat kiadványait küldjék meg a 74. kötettől folymatosan, mivel az előző köteteket már más forrásból beszerezték. A gimnázium könyvtárosa azzal indokolta a kérést, hogy 1908-ban hetvennyolcan kölcsönözték ki Ilosvay Lajos: Bevezetés a szerves kémiába című könyvét. Csereküldeményként saját természettudományi kiadványaikat ajánlották fel. A vállalat természetesen örömmel teljesítette a kérést. Ebben az időben indult meg a második népszerűsítő sorozat Népszerű Természettudományi Könyvtár címmel. A változatos témájú sorozat valóban a nagyközönséghez szólt.1910 és 1936 között 19 kötet jelent meg a kis nyolcadrét alakú, gazdagon illusztrált, közhasznú kézikönyvekből, amelyek között akvarisztikával, fényképezéssel, egészségügyi felvilágosítással, csillagászattal stb. foglalkozó könyveket egyaránt megtalált az érdeklődő. Gondok és nehézségek a két világháború között A két világháború közötti időszak több értelemben is hullámvölgynek számít a kiadó működésében. Ennek elsődleges oka anyagi eredetű volt. Az 1920-1940 közötti években a támogatás mértéke fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Bár a tagok és az önkéntes támogatók zokszó nélkül próbálkoztak a rohamosan növekvő nyomdai költségekkel megbirkózni, ez egyre kevésbé sikerült. Az olvasók ugyanakkor nem akartak tudomást venni a megváltozott anyagi helyzetről és a színvonal romlásáért egyedül a kiadónak tettek szemrehányást, ezzel párhuzamosan az előfizetők száma is vészesen megcsappant. A vállalat a megváltozott körülmények és igények szellemében átszervezte a munkát. 1938-ban az Egyetemi Nyomdával kötött főbizományosi szerződést amelynek eredményeképp 1-1 kiadványt többezres példamányszámban sikerült eladni. A kiadó propagandája is jól szervezett volt, ezt a társulati folyóiratokban és évkönyvekben közzétett hirdetések segítették. Kiadványaikkal különféle - a korszellemnek megfelelő - hazafias megmozdulásban is részt vettek. Ezek közé tartozott a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége által szervezett erdélyi könyvakció 1914-ben, amelynek keretében több mint 500 kötetet juttattak el az erdélyi iskolákba. Bár hullámvölgyről beszéltünk, mégis meg kell emlékeznünk ebből az időszakból is néhány kiemelkedő színvonalú kiadványról. 1934-ben került a nyilvánosság elé a Természettudományi lexikon, amelynek összeállításában a szakma legjelesebbjei vettek részt. A közel 800 oldalas kiadvány nyolcadrét alakban, könnyű, vékony papíron, praktikus, jól használható kézikönyvként lett népszerű. Neves kortárs szerzők kollektív munkájának eredménye Az emberi test szerkezete, működése és betegségei c. munka, amely 1935 és 1937 között sorozati füzetekként, majd 1938-ban teljes kötetként gyarapította a tudományos népszerűsítő művek sorát és egyben a társulat egyik legreprezentatívabb kiadványa volt. 1934-ben jelent meg először Jávorka Sándor és Csapody Vera fáradságos munkája nyomán A magyar flóra képekben c. atlasz. Ez a kiadvány tekintettel a pompás színes illusztrációkra komoly feladatot rótt a nyomdára is. Az atlasz osztatlan elismerést aratott mind külföldön, mind a hazai olvasóközönség előtt. Magas eladási ára - 100 pengő felett - ellenére szinte az utolsó darabig elkelt. Az impozáns kiadvány azóta sok újabb kiadást ért meg, nemzedékek számára hozta életkörelbe Magyarország növényvilágát. A társulat fennállásának centenáriumába jelent meg A természet világa c. enciklopédikus kiadványsorozat, amelyet eredetileg 16 kötetre terveztek. Végül csak 6 kötet látott napvilágot, mert a háborús évek egyre növekvő nehézségei a további kötetek kiadását meghiúsították. A Természettudományi Társulat és a Könyvkiadó Vállalat munkásságának méltó elismerése volt, hogy 1943-ban az Országos Szaksajtó Kiállításon aranyéremmel tüntették ki a társulati kiadványokat. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat által elkezdett tudományos népszerűsítő tevékenység nem szűnt meg a második világháborúval. 1945 után - a Természettudományi Társulat jogutódaként - alakult meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, amely a megváltozott kor megváltozott igényeinek megfelelően, korszerűbb eszközök birtokában szolgálja a tudományok népszerűsítését. IRODALOM: 1. Gombocz Endre: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története 1841-1941. Bp., 1941.2. Ilosvay Lajos: A Királyi Magyar Temészettudományi Társulat vázlatos története 1892—1916-ig. in: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1927-re. Bp., 1928. - 3. Ilosvay Lajos: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat történetének főbb mozzanatai 1927 végéig. in: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1929-re. Bp., 1930. - 4. Zimmermann Ágoston ünnepi megnyitó beszéde a Királyi Magyar Természettudományi Társulat centenáriumi ünnepségén, in: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942- re. Bp., 1943. Kapronczay Katalin dr. Az életkorok osztályozásáról Gondolkodásunk a jelenségek osztályozására törekszik. Az emberi élettartam felosztása, az egyes életkorok osztályozása is már több ezer év óta foglalkoztatta a filozófusokat s utóbb az orvosokat is. Minthogy viszont azoknak az időszakaszoknak a hossza, vagy kijelölése, amelyek nem köthetők égitestek járásához, netán testen kívüli vagy belüli ritmikus változásokhoz, önkényes, az életszakaszok hosszának és számának meghatározásában, akár öntudatlanul is jelentős szerephez jutottak és jutnak az adott kultúrkör mitologikus számai, illetve egyéb, gyakran mágikus eredetű képzetei. Orvosi Hetilap 138. évfolyam (1997) 6. szám 363