Orvosi Hetilap, 1997. február (138. évfolyam, 5-8. szám)

1997-02-09 / 6. szám - Magyar László András: Az életkorok osztályozásáról

A társulat kiadványainak hazai népszerűsége érthető és várható volt. Annál nagyobb meglepődést keltett az a levél, amelyet a galíciai Stanislau városka lengyel nyelvű gimnáziu­ma írt a társulatnak. Ebben azt kérik, hogy a könyvkiadó vál­lalat kiadványait küldjék meg a 74. kötettől folymatosan, mivel az előző köteteket már más forrásból beszerezték. A gimnázi­um könyvtárosa azzal indokolta a kérést, hogy 1908-ban het­vennyolcan kölcsönözték ki Ilosvay Lajos: Bevezetés a szerves kémiába című könyvét. Csereküldeményként saját természet­­tudományi kiadványaikat ajánlották fel. A vállalat természe­tesen örömmel teljesítette a kérést. Ebben az időben indult meg a második népszerűsítő sorozat Népszerű Természettudományi Könyvtár cím­mel. A változatos témájú sorozat valóban a nagyközön­séghez szólt.1910 és 1936 között 19 kötet jelent meg a kis nyolcadrét alakú, gazdagon illusztrált, közhasznú kézi­könyvekből, amelyek között akvarisztikával, fényképe­zéssel, egészségügyi felvilágosítással, csillagászattal stb. foglalkozó könyveket egyaránt megtalált az érdeklődő. Gondok és nehézségek a két világháború között A két világháború közötti időszak több értelemben is hullámvölgynek számít a kiadó működésében. Ennek el­sődleges oka anyagi eredetű volt. Az 1920-1940 közötti években a támogatás mértéke fokozatosan csökkenő ten­denciát mutat. Bár a tagok és az önkéntes támogatók zokszó nélkül próbálkoztak a rohamosan növekvő nyomdai költségekkel megbirkózni, ez egyre kevésbé si­került. Az olvasók ugyanakkor nem akartak tudomást venni a megváltozott anyagi helyzetről és a színvonal romlásáért egyedül a kiadónak tettek szemrehányást, ezzel párhuzamosan az előfizetők száma is vészesen megcsappant. A vállalat a megváltozott körülmények és igények szellemében átszervezte a munkát. 1938-ban az Egyetemi Nyomdával kötött főbizományosi szerződést amelynek eredményeképp 1-1 kiadványt többezres példamányszámban sikerült eladni. A kiadó propagandá­ja is jól szervezett volt, ezt a társulati folyóiratokban és évkönyvekben közzétett hirdetések segítették. Kiadványaikkal különféle - a korszellemnek megfelelő - hazafias megmozdulásban is részt vettek. Ezek közé tartozott a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége által szervezett erdélyi könyvakció 1914-ben, amelynek keretében több mint 500 kötetet juttattak el az erdélyi iskolákba. Bár hullámvölgyről beszéltünk, mégis meg kell em­lékeznünk ebből az időszakból is néhány kiemelkedő színvonalú kiadványról. 1934-ben került a nyilvánosság elé a Természettudományi lexikon, amelynek összeál­lításában a szakma legjelesebbjei vettek részt. A közel 800 oldalas kiadvány nyolcadrét alakban, könnyű, vé­kony papíron, praktikus, jól használható kézikönyvként lett népszerű. Neves kortárs szerzők kollektív munkájá­nak eredménye Az emberi test szerkezete, működése és betegségei c. munka, amely 1935 és 1937 között sorozati füzetekként, majd 1938-ban teljes kötetként gyarapította a tudományos népszerűsítő művek sorát és egyben a tár­sulat egyik legreprezentatívabb kiadványa volt. 1934-ben jelent meg először Jávorka Sándor és Csa­­pody Vera fáradságos munkája nyomán A magyar flóra képekben c. atlasz. Ez a kiadvány tekintettel a pompás színes illusztrációkra­­ komoly feladatot rótt a nyomdá­ra is. Az atlasz osztatlan elismerést aratott mind kül­földön, mind a hazai olvasóközönség előtt. Magas eladási ára - 100 pengő felett - ellenére szinte az utolsó darabig elkelt. Az impozáns kiadvány azóta sok újabb kiadást ért meg, nemzedékek számára hozta életkörelbe Magyar­­ország növényvilágát. A társulat fennállásának cente­náriumába jelent meg A természet világa c. enciklopédi­kus kiadványsorozat, amelyet eredetileg 16 kötetre ter­veztek. Végül csak 6 kötet látott napvilágot, mert a hábo­rús évek egyre növekvő nehézségei a további kötetek ki­adását meghiúsították. A Természettudományi Társulat és a Könyvkiadó Vállalat munkásságának méltó elisme­rése volt, hogy 1943-ban az Országos Szaksajtó Kiállítá­son aranyéremmel tüntették ki a társulati kiadványokat. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat által elkezdett tudományos népszerűsítő tevékenység nem szűnt meg a második világháborúval. 1945 után - a Ter­mészettudományi Társulat jogutódaként - alakult meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, amely a megvál­tozott kor megváltozott igényeinek megfelelően, korsze­rűbb eszközök birtokában szolgálja a tudományok nép­szerűsítését. IRODALOM: 1. Gombocz Endre: A Királyi Magyar Természet­­tudományi Társulat története 1841-1941. Bp., 1941.­2. Ilosvay Lajos: A Királyi Magyar Temészettudományi Társulat vázlatos története 1892—1916-ig. in: A Királyi Magyar Természettudo­mányi Társulat Évkönyve 1927-re. Bp., 1928. - 3. Ilosvay Lajos: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat történetének főbb mozzanatai 1927 végéig. in: A Királyi Magyar Természet­­tudományi Társulat Évkönyve 1929-re. Bp., 1930. - 4. Zimmer­mann Ágoston ünnepi megnyitó beszéde a Királyi Magyar Természettudományi Társulat centenáriumi ünnepségén, in: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1942- re. Bp., 1943. Kapronczay Katalin dr. Az életkorok osztályozásáról Gondolkodásunk a jelenségek osztályozására törek­szik. Az emberi élettartam felosztása, az egyes életko­rok osztályozása is már több ezer év óta foglalkoztat­ta a filozófusokat s utóbb az orvosokat is. Minthogy viszont azoknak az időszakaszoknak a hossza, vagy kijelölése, amelyek nem köthetők égitestek járásához, netán testen kívüli vagy belüli ritmikus változások­hoz, önkényes, az életszakaszok hosszának és számá­nak meghatározásában, akár öntudatlanul is jelentős szerephez jutottak és jutnak az adott kultúrkör mi­tologikus számai, illetve egyéb, gyakran mágikus ere­detű képzetei. Orvosi Hetilap 138. évfolyam (1997) 6. szám 363

Next