Ózdi Vasas, 1958 (1. évfolyam, 16-52. szám)
1958-04-19 / 16. szám
67Ш VASAS Russia A SZEMÉTDOMBOK KÖRÜL — ■ =====.......*........::s*t!si::s!!sis:sí:i:s!s;::::::::si:sis!:::::::s!::::::!::::!:!:s::í::::::js::::t:sj:::t: ÉLESET CSÖRREN a szerkesztőség telefonja. A drót másik végén Horváth Károly elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója beszélj _— Elvtársak! Szerdán reggel 8 órakor tisztasági ellenőrzést tartunk a gyárban. Meghívjuk a szerkesztőséget is. Ott leszünk. Körútra indultunk, felfedezni mindazokat a helyeket, ahol a műszaki vezetők, a munkások megfeledkeznek a munkahelyek tisztaságának szükségességéről, különféle hulladékokkal, salakkal temetik be a drága értékű félkész- és nyersanyagokat. Már elöljáróban le kell szögeznünk, hogy közel sem annyi már a gyárban a szemetelő, a fegyelmezetlen dolgozó, mint egy hónappal ezelőtt volt. Feltétlen hasznos volt a tisztasági hónap megrendezése. S ha már erről beszélünk, azt is tegyük hozzá, föltétlen hasznos lesz, ha a tisztaság nem múlik el a tisztasági hónap befejeztével. NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt a gyár vezetői az oxigéngyár és a lemezszerelde közötti térségen csaknem egész salakhányóra való szemetet találtak. Nem messze a szemétdombtól Van egy elkerített karám, amely a hulladék tárolására van kijelölve. A gyár vezetői akkor kemény bírálatban részesítették a terület felelősét, Énekes László elvtársat. A kritika úgy látszik hatott, mert akár utcabált is lehetne rendezni az oxigéngyár és a durvahengermű lemezszereldéje között. Két nap alatt sikerült rendet teremteni Kevés fáradsággal rigót* ■ varázsoltak az otthoni tisztást üzem dolgozói. A nagyot. környéke csak a ságtól. A felt kész anyagok rakoznak egyre hogy nagy gi munkahely korára a nagyolt AM, MENJÜ térrel arrébb, távvezeték kő műhelyének ), a tisztaváró félendben se! Látszik, dítanak a V tisztasárehany megfeszültségű amely szintén a nagyolvasztómű udvarához tartozik, rendetlen, szemetes. Kisebb hulladékdombocskák fekszenek keresztül-kasul az úton és az út mentén. Ide már nem terjedt ki a nagyolvasztómű vezetőinek figyelme? Vagy ez senki földje. Ki takarítsa el a szemetet? A felelet rá egyszerű: a nagyolvasztómű dolgozói. Annál is inkább az ő tisztasági lapjukat szennyezi ez a szemét, mert már jó néhány esetben ígéretet tettek, hogy rendbe teszik a kohók környékét. Reméljük, nem késlelkednek a tettek válaszával, a takarítással. Sajnos, üzemi látogatásunk alatt ismételten arra a megállapításra jutottunk, hogy a gyár dolgozói, de elsősorban a műszaki vezetők a gyárat nem tekintik második otthonuknak. Szemetesek, piszkosak az üzemek. Vajon a hulladékot otthon is szerteszét dobálják a gyár dolgozói? úgy gondoljuk, nem. Tekintsék a gyárat is otthonuknak s akkor egészségesebb, tisztább körülmények között dolgozhatnak majd. RÖVID TISZTASÁGI razziánkat befejeztük. De nem végérvényesen, mert jövő héten újabb üzemeket látogatunk meg. A „kiváló vállalat“ címmel tüntették ki az ózdi Kiskereskedelmi Vállalatot Az Ózdi Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak jó munkáját országosan is figyelemre méltó siker koronázta. 1957-ben elért eredményeik alapján a vállalat dolgozói elnyerték a Belkereskedelmi Minisztérium „kiváló vállalata” megtisztelő címet. Ebből az alkalomból az elmúlt napokban a vállalat dolgozói ünnepségre jöttek össze a kaszinó tükörtermében. Megjelent az ünnepségen Istók László elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Istvánné elvtárs, a városi tanács elnöke és az Ózdi Kohászati Üzemek képviseletében Bercsek Vilmos elvtárs. Az ünnepség előadója Duklesz Gábor elvtárs, a kiskereskedelmi vállalat igazgatója volt. Bevezetőjében üdvözölte a vállalat dolgozóit, s a meghívott vendégeket. Beszámolójában méltatta azokat a nagyszerű eredményeket, amelyeket a munka nyomán elértek a kiskeresekdelmi vállalat dolgozói. Bejelentette, hogy a vállalat 1957. évi kiváló munkája eredményeképpen birtokosa lett a büszke „kiváló vállalat’’ címnek. Előadásában ezután ismertette a vállalat eredményeit, amelyeket az elmúlt esztendőben a tervteljesítés során a dolgozók összefogásával elértek. Feltárta azokat akörülményeket is, amelyek gátolták a vállalat munkáját. Kicsinek bizonyult például a bolthálózatokban az üzlet térkapacitás. Az elmúlt esztendőben gátolta a tervszerű munkát a nem folyamatos, lökésszerű áruszállítás is, amely főképp a vegyi vállalatok részéről mutatkozott meg. Az előadó elmondotta azt is, hogy az eredményeik alapját elsősorban a politikai és gazdasági konszolidáció képezte, amelyek nyomán lehetővé vált a termelés megindítása, az árukészlet növelése. Beszélt az előadó a nyereség tervteljesítésről, valamint a termelékenység növekedéséről. A hálózatfejlesztés terén — mondotta —nagy örömet szereztünk a Gyújtón lévő tejcsárda megnyitásával a környék dolgozóinak. Ugyancsak megelégedéssel fogadták a vásárlók a szennai vegyesbolt megnyitását. A negatív jelenségek közül elsősorban a társadalmi tulajdon fokozott védelmére hívta fel a figyelmet. Különösen az időnként jelentkező leltárhiányokat kell megszüntetni. Az elmúlt esztendőben ugyanis a vállalat leltárhiány miatt nem részesülhetett nyereségrészesedésben. A kormány takarékossági felhívása nyomán csökkenteni kell az anyag, fogyóeszköz és energia felhasználását. Örömmel állapította meg Duklesz elvtárs, hogy az árdrágításból és a súlycsonkításból eredő panaszok száma egyre csökken. Mégsem lehetnek elbizakodottak a vállalat dolgozói, mert ezek a jelenségek bár szórványosan, még mind megtalálhatók s ellenük szigorúan fel kell lépni. Az igazgató elvtárs előadását hozzászólások követték. Császár Ferenc párttal kár elvtárs Hruscsov elvtárs magyarországi látogatását értékelte. Hauer Dezsőné a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos rágalmazásokról, majd az áruválasztékról szólt. Rózsa Kálmán elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának küldötte ecsetelte a jövő feladatait, majd ismertette, hogy a párt és a kormány milyen nagymértékben becsüli meg a kereskedelmi dolgozókat. Lugosi Andor, a vállalat főkönyvelője beszámolt a nyereségrészesedéssel kapcsolatos kérdésekről. Szűcs Ferenc elvtárs a KPVDSZ nevében üdvözölte a vállalat dolgozóit, az ünnepség részvevőit. Tóth Istvánné elvtárs, a városi tanács vb. elnöke értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a vállalat dolgozói elértek és kiérdemelték a nagyjelentőségű elismerést. Felhívta a figyelmet az 1958. évi tervek teljesítésére és a dolgozók igényeinek mind szélesebb körű kielégítésére. Az ünnepség végén kiosztották a vállalat legjobb dolgozói között az okleveleket és pénzjutalmakat. Lugosi Andor elvtárs jó munkája jutalmául a Belkereskedelem kiváló dolgozója oklevelét kapta meg. Duklesz Gábor és Horváth József elvtárs pénzjutalomban részesült. Megható jelenet volt, amikor Baraksza Ilonát, Kolmánt Lajost és Kovács Károlyt ajándékokkal halmozták el a vállalat vezetői és dolgozói nyugdíjbavonulások alkalmából. Ezután Istók László elvtárs emelkedett szólásra, összehasonlítást tett a kereskedelmi dolgozók múltbeli és mai helyzetéről. Elmondotta, hogy a kormány ígéretéhez és erejéhez mérten emelte a dolgozók életszínvonalát. A kereskedelem dolgozói is nagy feladatot kapnak a párt politikájának végrehajtásából. A fogyasztókkal való kapcsolat, a bánásmód, a figyelmesség, az udvariasság, a pontos és lelkiismeretes munka eredményezheti a tervek maradéktalan teljesítését. Végül őszinte elismerését fejezte ki a vállalat dolgozóinak a nagy kitüntetéshez és sok sikert kívánt a jövőre vonatkozólag. Nagy kitüntetés érte az Ózdi Kiskereskedelmi Vállalatot. Reméljük, a kitüntetés és az elismerés birtokában tovább fognak harcolni mindannyiunk érdekéért, az újabb sikerekért. (Ivánszki) 1958. április 8. Megtévedtek találkozója••• »rózsás Nyugat« társadalmáról, ara kölcséről. Mintegy 20, hazájába visszatért fiatal jött el, hogy elmondja az ismeretlen barátoknak és az ismerősöknek, az ózdi fiataloknak, hogy ne higgjenek a Nyugat csábításainak, a Szabad Európa vérdíjjal megfizetett szajkóinak. B. J., az Ózdi Kohászati Üzemek munkása csaknem könnyek között mondotta el, hogy őt a nép állama munkája után mennyire megbecsülte. Kétszer tüntették ki sztahanovista címmel. Mégis 1956 októberében a kalandvágytól vezérelve, a Nyugat, csábítására itthagyta az országot. Az első éjszakákon a mocsarak bűn'., világa nyújtott menedéket száma . Munkát egyáltalán nem kapott. T étel csak moslék volt. A munkán küli segély csak kolduspénz. Tanulságos Béri Béla esete is : ellenforradalom előtt Budai sír mint műszaki előadó dolgozott Így kezdte beszámolóját: »Mindig akk". vész meg a kutya, amikor kg. : b:3 dolga van.« Igen. Hallgatott a Ny ,lgaz csábításaira. Belgiumba ment. A bányatulajdonosok 3 éves szerződést írattak vevő alá. A munkabér a papíron kecsegtető volt. A valóságban azonban annál siralmasabb. A kevéske heti hér- ből levonták a szerszámhasználatot, a munkaruhát, a szállást, s az étkezést és alig maradt néhány krajcárja. Beteg lett. Táppénzt sehol nem kapott. Csendőrök mentek érte a szállására, hogy a bánya tulajdonát képező takarót és vánkost elvigyék tőle. Elhatározta, hogy hazajön. Rémmesékkel ijesztgették. Itthon akasztófával és gumibottal várják(!). Rémmese volt az egész. Már a határon a magyar határőrök bablevessel és mákostésztával vendégelték meg, így sorolták a keserű élményeket, tapasztalatokat a hazájukba visszatért magyarok. Szerettük volna, ha mindenki olt lett volna. Ha mindenki hallhatta volna mindazt, amit a néhány fiatal elmondott. Egy egész életre szóló tapasztalatot szereztek hetek és hónapok alatt. Megtanulták: nem szabad hinni azoknak, akiknek célja a kizsákmányolás, a népek rabigába hajtása. Vasárnap délután a kaszinó tükörtermében világlátott emberek, ifjúmunkások, leányok gyűltek össze. Az ózdi járási KISZ-bizottság igen helyesen, összehívta azokat a fiatalokat, idősebbeket, akik az 1956-os ellenforradalmi események után a kalandvágytól hajtatva, mint félrevezetettek, itthagyták hazájukat. Az ózdi fiatalok közül sokan kíváncsiak voltak az élménybeszámolókra. Az élmények mindegyike azonban egy-egy leleplező momentum volt a N Néhány szó az üzemi ismeretterjesztő előadásokról 1957 szeptemberétől a kultúrotthon rendszeresítette az ismeretterjesztő előadásokat. A dolgozók igényeinek kielégítése érdekében azt a megoldást választották, hogy étkezési idő alatt tartják meg az előadásokat. Sok üzemben már hetenként, vagy kéthetenként van rendszeresítve történelmi, egészségügyi, irodalmi, pedagógiai, politikai és egyéb természetű előadás. Az előadásokon helyi előadók, gimnáziumi tanárok, orvosok, mérnökök oktatják a dolgozókat. Az üzemekben eddig 196 előadást tartottak, több mint 10 000 dolgozó részvételével. Az előadások szervezésében nagy segítséget nyújtanak az üzemi kultúrszervezők is, mint pl. a műszerészi üzemben Fábián József főművezető, a durvahengerműben Varga Jánosi művezető, a villamos tekercselőben Veres József kultúrfelelős. A jövőben a kultúrotthon vezető-* sége kéthetenkint a gyermekek ré-* szére mesedélelőttöt tart a kultúr-* otthon színháztermében, azonkívül a környező községekben is megszervezik az ismeretterjesztő előadást. A kultúrotthon ezúttal is felhívja a dolgozók figyelmét, hogy minél többen hallgassák meg az ismeretterjesztő előadásokat, mert az tanít, művel és a dolgozók hasznára válik. őiig 11 OTioTi OIÏC. iOIIOliOIIOIIOIIOII^IIOIIOIIOIIQHOIIOIIOIIOIIQlicilIc: |ToTTÖTTÖTK3TTCJ ГГ01Г0ТГо7Г0ТГСЗ IIOIIOtlOIIQI IО j j QJ! Ojj_éj A nemzetközi helyzeti aggasztó megnyilvánulásai érthetően nyugtalanságot váltanak ki az emberekből. A nyugtalan várakozástól telített hazai légkörbe hozott friss felélénkülést a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása. A szovjet delegáció egyik csoportja megyénkbe is ellátogatott, ahol a dolgozók nagy szeretettel fogadták a kedves vendégeinket. A delegáció tiszteletére a Lenin Kohászati Művekben rendezett nagygyűlésen mintegy 500 ózdi dolgozó is részt vett. A párt- és kormányküldöttség látogatása, a tiszteletükre rendezett nagygyűlések, a gyűléseken mondott beszédek hasznos tapasztalatokkal gazdagították a nemzetközi munkásmozgalmat. A találkozás élő bizonyítéka volt a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátságának, valamint annak, hogy a kommunista mozgalmak világméretekben is sokat fejlődtek. Rendkívül nagy örömmel fogadta például a magyar nép Hruscsov elvtársnak többek között azt a megállapítását, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon, valamint a népi demokráciákban, egyszerre valósítjuk meg a kommunizmust, mert a szovjet emberek nem viselnék el azt, hogy amíg ők a kommunizmus áldásait élveznék, más testvérnépek a szocialista, jövőért átmenetileg nélkülözzenek, ugyanúgy, mint annakidején a szovjet nép. A szocialista országok kölcsönös segítsége a legnagyobb biztosíték erre. A világméretekben fellendült ** kommunista mozgalmak útjába — amely az egész világ társadalmi átalakulását sietteti — az imperialista államok agresszív körei háborús készülődésekkel, fenyegetésekkel, a hidegháború kiterjesztésével igyekeznek akadályokat gördíteni. Ez ma a legvitatottabb politikai kérdés. Erről beszélgettek a dolgozók és kommunista vezetők a gyáregységekben tartott szabad pártnapokon is. A szabad pártnapokon elhangzottak eszmei mondanivalóját így foglalhatjuk össze: a Szovjetunió — mint a világ első szocialista állama — létezése első percétől síkra szállt a rabló imperialista háborúk ellen. A második világháborút megelőzően is számos kezdeményező lépést tett erre. A haladás és a fasizmus erői között folytatott ádáz küzdelemből a Szovjetunió került ki győztesen. A győzelem hatására világszerte fellendült a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító törekvések, s a szocializmus állásai megerősödtek. É hogyan fogadták ezt a reakciós úí erők? Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország fenyegetésekkel, háborús provokációkkal igyekeztek akaratukat rákényszeríteni más országokra, erőpolitikával akarták elfojtani a világszerte fellendülő munkásmozgalmat és nemzeti felszabadító törekvéseket, majd offenzívát indítottak a szocializmus megerősödött állásai ellen. Az offenzíva vereséget szenvedett és a hatalom a kommunisták vezette népi erők kezében maradt, megszűnt a külföldi tőke befolyása és a kizsákmányolási lehetőség. A kudarc hatására az imperialisták katonai tömbök szervezkedésébe kezdtek. 1948 márciusában létrehozták a Nyugateurópai Uniót, megvetették a NATO alapjait. Célja: kommunista-ellenesség és katonai szervezkedés a szocialista országok ellen. 1950-ben felállították a NATO haderőket és a haderőt közös parancsnokság alá helyezték. 1954 októberében megkötötték a párizsi szerződést és elhatározták Nyugat- Németország felfegyverzését, valamint felvételét a NATO-ba. Katonai támaszpontokat létesítettek, atom-, vegyi- és baktériumfegyvereket halmoztak fel. Háborús bűnös nagytőkés kezébe került a vezetés, fasiszta tábornokok kezébe adták a pusztító fegyvereket. Ezzel gyalázatos módon megszegték a fasizmus újjáéledésének megakadályozására korábban a Szovjetunióval kötött szerződéseket. Il/fiként fogadták ezt a szocialista országok? 1954 novemberében Moszkvában megvitatták az európai biztonság kérdését. Meghívták ide az Egyesült Államokat, Angliát, Franciaországot, de a meghívást nem fogadták el. A résztvevők javasolták a NATO tagállamainak: ne ratifikálják a párizsi szerződést, ne fegyverezzék fel és ne vonják be Nyugat-Németországot, hozzák létre az európai kollektív biztonsági rendszert, valamennyi európai állam részvételével. Erre a felhívásra az Atlanti Szövetség úgy válaszolt, hogy 1954 decemberében atom- és nukleáris fegyverekkel szerelték fel a NATO-hoz tartozó hadsereget. Az európai szocialista országok látva a nyugati agresszív imperialista hatalmak által létrehozott katonai tömbökből a szocialista országok ellen irányult veszélyt 1955. május 14-én megkötötték a varsói szerződést, melynek célja a szocialista erők egyesítése és katonai intézkedések abból a célból, hogy biztosítsák népeik békés munkáját, biztonságát. Ugyanakkor kijelentették, törekednek az európai biztonsági rendszer megteremtésére. Így született meg a szocialista országok katonai szövetsége hat évvel később az imperialista hatalmak katonai szövetségének létrehozása után. A két katonai tömb között lényeges különbség van. A NATO jellege: támadó. Mi bizonyítja ezt legjobban? A Szovjetunió 1954 márciusában kérte, hogy vegyék fel a NATO tagjai közé. Elutasították, s ezzel bebizonyították azt is, hogy a NATO a Szovjetunió ellen és a szocialista országok ellen irányul. A varsói szerződés jellege: védelmi. A szerződés tagjai megegyeztek abban, hogy a varsói szerződés hatályát veszti, ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer. Ez viszont azt bizonyítja, hogy nem irányul egyetlen állam ellen sem. Az imperialista államok támadó katonai tömböket hoztak létre még Délkelet- Ázsiában (SEATO) és Közép-Keleten (Bagdadi Paktum). Az imperialista hatalmaknak a szocialista országok ellen irányított politikájuk másik súlypontja a fegyverkezési hajsza fokozása. Az Egyesült Államok pl. a második világháború után 7 év alatt 142 milliárd dollárral többet fordított hadikiadásokra, mint megalakulásától 1940-ig, tehát 159 év alatt. Hadikiadása 1952-ig hetvenhatszorosára növekedett, mint 1939-ben volt. Hasonló a helyzet Angliában és Franciaországban, valamint Nyugat-Németországban is. Hitlert.1. 1933-tól 39-ig a második világháború előkészítésére 90 milliárd márkát fordított. Adenauerék 1954-től 57-ig, tehát 3 év alatt 100 milliárd márkát. A NATO tagállamok pedig csupán 1956-ban 56 milliárd dollárt fordítottak hadi célokra és ezzel hatalmas fegyvert, lőszert és hadianyagot halmoztak fel. A Szovjetunió ezzel szemben a második világháború után is majdcsak minden hónapban konkrét javaslatokat és kezdeményező lépéseket tett a leszerelés érdekében. Az imperialista nagyhatalmak különböző kifogásokkal akadályozták a megegyezést. Ez késztette a Szovjetuniót arra, hogy kiváljék az ENSZ leszerelési albizottságából. Ugyanakkor a nagyhatalmak kormányfőinek találkozójára törekszik, hogy a legmagasabb szintű tanácskozással próbáljon megegyezést elérni. A Szovjetunió, a kommunista erők javára megváltozott nemzetközi helyzetben is határozottan a világ népei legfőbb óhajának, a békének védelmezője. Már rég bekövetkezett volna a harmadik világégés is, ha a szocialista országok — élén a Szovjetunióval — a világ népeinek döntő többségének támogatásával az agresszorokat le nem leplezi, ha velük szembe nem száll, mosz, a kormányfői találkozó megtartásának sürgetésével is a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanítások megvalósítására törekszik. Azt akarja, amit a világ népeinek döntő többsége, hogy a kapitalista és a szocialista országok ne a harctereken, hanem a dolgozó tömegek jólétének növelésében versenyezzenek. Ez a kommunista mozgalom fellendülésének központi célja, melyet a világ népei helyesléssel támogatni. Németh Gyula A nemzetközi életet a kommunista mozgalmak felélénkülése jellemzi