Ózdi Vasas, 1983 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1983-01-07 / 1. szám

Óvni A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól A párttagság cselekvőkészsége töretlen A városi-járási párt-végrehajtó bizottság a közelmúltban testületi ülésen összegezte a beszámoló taggyűlések, összevont tag­gyűlések, valamint a küldöttértekezletek lebonyolításának politikai, szervezeti ta­pasztalatait. A nyolcezer kommunista számvetése ezúttal is eredményes, hasz­nos volt — fogalmazta meg az írásos tá­jékoztató. A küldöttértekezleteken a rész­vételi arány 96,7 százalékos volt, a jelen­levők mintegy 11 százaléka mondott vé­leményt. Az alapszervezeti beszámoló tag­gyűléseken a tagság 87,8 százaléka jelent meg, az aktivitás 26,7 százalékos volt E rendkívül fontos politikai munka formai és tartalmi jellemzőit az alábbiakban ös­­­szegezzük. ÚJ MÓDSZEREK AZ ELŐKÉSZÍTÉSBEN A városi-járási párt-végrehajtó bizottság szeptemberben fogadott el intézkedési ter­vet a beszámoló taggyűlések, küldöttérte­kezletek előkészítésére, lebonyolítására. Ennek szellemében készítették el a párt­­alapszervezetek és pártvezetőségek a he­lyi feladatterveiket — sajátosságaik fi­gyelembe vételével. Emellett több fóru­mon is foglalkoztak az előkészítés konk­rét feladataival (titkári értekezletek, ap­parátusülések, aktívák tanácskozásai.) Természetes volt, hogy a múlt évi be­számolókon felvetett észrevételekre, s a tett intézkedésekre térjenek vissza a párt­vezetőségek. Ugyanakkor jogos igény volt az is, hogy a pártmegbízatásokat konkré­tan és kritikusan értékeljék mindenütt. A városi-járási pártbizottság — hagyomá­nyaihoz híven — most is eljuttatta az érintett pártalapszervezetekhez a pártbi­zottsági tagok, vb-ta­gok, munkabizottsági tagok tevékenységéről készített értékelést. Új volt viszont, hogy — a pártbizottság kezdeményezésére — írásos véleményt ad­tak a városi, járási­­ tanácstestületekben, a Hazafias Népfrontnál, valamint a Vörös­kereszt-szervezetben munkálkodó aktívák tevékenységéről is. Ez növelte e pártmeg­bízatások tekintélyét, presztízsét a tagság előtt, mert így ismertebbé, érzékelhetőb­bé, megítélhetőbbé válhatott az aktívák munkája. A párttagsággal folytatott eszmecsere folytonosságát szolgálta, hogy több helyütt — így például az ORTT-nél is — már a feladattervek elkészítését megelőzően, a szeptemberi adategyeztetéskor sor került az elbeszélgetésekre. Ez is eredményezte, hogy a beszámolók idejére felgyorsult, to­vább aktivizálódott a politikai élet a vá­ros és a járás üzemeiben, a lakóterülete­ken is. ÖNÁLLÓSÁG ÉS KOLLEKTIVITÁS A pártalapszervezetek, -vezetőségek be­számolói kollektív munkával készültek. Egyre inkább általános viszont, hogy a reszortosok önállóan, mind színvonalasab­ban készítik el a pártmunka egyes rész­területét átfogó értékelésüket. A pártcso­portok a beszámolók összeállítása előtt alakították ki véleményüket az alapszer­vezetük munkájáról, javaslatokkal éltek a beszámolók tartalmát illetően is. Ez azért jelentős, mert a kisebb közösséget érintő és érdeklő kérdésekre irányították a fi­gyelmet, s így komplexebbé, teljesebbé válhatott a munka értékelése. A patronálok közül többen — az appa­rátusok területfelelősével történt egyezte­tés után — önállóan értékelték a patro­nált szervezet tevékenységét, ezáltal konk­rétabb, reálisabb, kritikusabb „jellemzé­sek” készültek. A beszámolókat vezetőségi­­ üléseken, többnyire élénk eszmecsere közben vég­legesítették. Ezen az üléseken részt vettek a pártcsoport-bizalmiak, az elbeszélgető csoportok vezetői, a községi alapszerve­zetek egy részénél a tömegszervezetek kommunista vezetői is. A BESZÁMOLÓK MINŐSÍTÉSE A pártvezetőségek beszámolói többsé­gükben kiemelten foglalkoztak a gazda­ságpolitikai témákkal. Emellett a párt­egység és a pártfegyelem erősítése, az agi­­tációs készség fejlesztésének szükségessé­ge, a politika melletti tudatos kiállás ka­pott nagyobb hangsúlyt. A gazdasági gondok felsorolása mellett elsősorban azt igyekeztek megfogalmazni minden küldöttértekezleten és taggyűlé­sen, hogy ők az adott területen, milyen konkrét munkát végezhetnek a jövőben az eredményesség javítása érdekében. A cse­lekvőkészség megnyilvánult az ÓKÜ kárt­­alan szervezeteinél is: a népgazdaság, a vállalat gazdasági kérdéseit összekapcsol­ták a terület sajátos feladatainak értéke­lésével. Ebből a megközelítésből elemez­ték a gazdaságpolitikai célok megvalósu­lását, azt, hogy a gazdasági vezetés mun­káját, milyen politikai eszközökkel akar­ják a jövőben segíteni. Rendkívül kritikusan szóltak a beszá­molók a munka- és a pártfegyelmet meg­sértő kollektívákról, egyénekről, sürget­ték a termelést segítő tömegpropaganda javítását. Szorgalmazták a munkahelyi de­mokrácia további erősítését, a felvetések­re tett válaszadások érdemi voltát, a tö­megszervezetek hatékonyabb, fokozottabb elvi irányítását. Számos kritika érte a városi-járási KISZ-bizottság érdemi, moz­galmi munkáját. JÓ SZERVEZETI ELŐKÉSZÍTÉS A tudatos, színvonalas szervezeti elő­készítés aktív küldöttértekezleteket, ha­tékony beszámoló taggyűléseket eredmé­nyezett. A hozzászólók túlnyomó többsé­ge érdemi véleményalkotó volt, ugyanak­kor — még mindig — sor került jó né­hány protokoll hozzászólásra is. Általános volt, hogy a vitában részt vevők kiemel­ték: a nehezebb gazdálkodási körülmé­nyek között még nagyobb szerepe van az emberi problémákkal, az egyéni gondok­kal való állandó foglalkozásnak, a foko­zott törődésnek. Kellő hangsúllyal fogalmazták meg a vitában a gyors, naprakész és sokoldalú információ szükségességét. Egyrészt azért, mert a kellő mennyiségű, színvonalú in­formáció nélkül nem születhet érdemi, jó döntés, másrészt azért, mert a mozgósítás, a feladatok megértetése, elfogadtatása és az ellenőrzés egyaránt feltételezi az in­formáltságot, a széles látókörűséget. Több helyütt, elsősorban a lakóterületi alapszervezeteknél bírálták azokat, akik elhanyagolják a pártéletet. Elgondolkod­tató volt az a vélekedés, miszerint a több éven át véleményt sem nyilvánító párt­tag éppúgy fegyelemsértő, mint az, aki nem látogatja rendszeresen a taggyűlése­ket. A pártmegbízatások teljesítését minde­nütt értékelték; a kritika és a dicséret le­hetőségével egyaránt élték. Általános ta­pasztalat volt — a beszámolókban is te­ret kapott, s a hozzászólásokból és észre­vételekből is kitűnt —, hogy a pártegysé­get szilárdnak tartják, ám sürgetik a meg­újítását, frissítését. Ez nagyon szorosan összefügg a párttagok személyes példamu­tatásával, felelősségérzetük felismerésé­vel és fokozásával, a párt politikája mel­letti tudatos és aktív kiállással. Mert bár­hol, egyszer is előfordul, hogy a helyte­len szemlélet képviselőinek véleményével szemben a párttagnak nincs észrevétele, ellenérve, az egyértelműen a párt tekin­télyét gyengíti. Minden pártalapszervezeti tagnak köte­lessége az intézkedések megértetése, ma­gyarázása. Hogy ezt a taggyűléseken meg is fogalmazták, azt bizonyítja: még töb­bet várnak el saját maguktól az elkövet­kező időben. Ez az önkritika egyben a tenni akarásának a jele. Aktív cselekvő­készség, megfontoltság és megalapozottság jellemezte általában a hozzászólásokat. Nem voltak ezek az észrevételek úgyne­vezett „számlabenyújtások”; mindenütt azt igyekeztek felsorakoztatni, hogy mit tud­nak és mit akarnak tenni a jövő érde­mibb politikai, gazdasági eredményei ér­dekében. ÖSSZEGZÉS, FELADATOK A taggyűléseken és a küldöttértekezle­teken elhangzott észrevételeket az irányí­tó pártszervek elemzik, értékelik, az in­tézkedéseket kívánó felvetéseket továbbít­ják az illetékes szerveknek. A párttagság folyamatos tájékoztatása érdekében a fel­vetett problémákkal összefüggő válaszo­kat eljuttatják a kérdezőkhöz. Sommázva: a múlt évi munka elemzése reális és körültekintő, a vita előremuta­tó, a további feladatok meghatározása cse­lekvésre serkentő volt. A párttagság ez­úttal is a politika melletti aktív kiállásá­ról tett tanúbizonyságot. A pártélet érté­kelése, a gazdaságpolitikai tennivalók ös­­­szegzése egyaránt arra utal, hogy a párt­tagok érzik felelősségüket, vállalnák a to­vábbi tennivalókat, a jövő formálását sze­­­­mélyes ügyüknek tekintik. Mint minden esztendőben, most is je­lentős politikai eseménysorozat volt a be­számoló taggyűlések időszaka: a mérleg­­készítés, az aktív politizálás, a tudatos eszmecsere időszaka. Olyan időszak, amely a soron következő tennivalók elvégzésé­hez kellő eszmei-emberi tartalékot szol­gáltathat. M. Tóth Ilona Óévbúcsúztató a tanácson Ünnepélyes keretek között búcsúztatták el az óévet, s köszöntötték az újat decem­ber 29-én a városi tanács tanácstermében a politikai, állami és társadalmi szer­vek vezetői, a város és já­rás területén levő vállala­tok, üzemek, intézmények, fegyveres testületek képvi­selői. A megjelenteket Varga Dezső tanácselnök köszöntöt­te, majd ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt esz­tendőre, s vázolta az új év legfontosabb feladatait is. Elöljáróban népgazdasá­gunk helyzetével foglalko­zott, s egyebek mellett rá­mutatott: az elmúlt eszten­dőben a vártnál is nehezebb feltételek mellett kellett tel­jesíteni célkitűzéseinket. En­nek ellenére az esztendő mérlege lényegében a ter­vek szerint alakult. Fejlő­dött iparunk, mezőgazdasá­gunk pedig kiemelkedő ered­ményeket tudhat maga mö­gött. Tovább bővültek emel­lett a lakásépítési és kom­munális beruházások, me­lyek értékét növeli, hogy megvalósításukra rendkívül nehéz és bonyolult körülmé­nyek közepette került sor. Az országos „kitekintés” után szűkebb hazánk —Ózd és környéke — fejlődéséről számolt be Varga Dezső. Bevezetésül utalt arra, hogy a város és járás területén mintegy 60 vállalat, üzem, kirendeltség található. Ezen gazdálkodóegységek többsé­ge a recesszió ellenére is megállta a helyét, sikeresen alkalmazkodott a megválto­zott, „szigorúbbá” vált fel­tételekhez. Különösen jó évet zártak a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek — sok helyütt rekord termelési eredmények születtek —, hi­szen mindössze egyetlen kö­zös gazdaságnak kell majd veszteségről beszámolnia az új esztendő első hónapjai­ban megtartandó zárszám­adás során. A továbbiakban a közigaz­gatás korszerűsítésével, a város környéki községe hely­zetével, a város és járás egyre szorosabbá váló együttműködésével foglalko­zott a városi tanács elnöke, majd a településfejlesztés konkrét eredményeit vette számba. Mint elmondotta: Ózd vá­ros és az ózdi járás az 1932- es esztendőben 660 millió forintnyi fejlesztési és költ­ségvetési összeggel rendel­kezett. A pénzügyi források lehetővé tették a meglevő intézmények, létesítmények színvonalas „üzemeltetését”, új létesítmények megépíté­sét, illetve a további fej­lesztések megalapozását. A város lakásállománya például — emelte ki Varga Dezső — 220-szal, a járásé 100-zal növekedett. Ózdon 60 férőhellyel bővült a bölcső­dei ellátottság, a járásban pedig 225 óvodás elhelyezé­sére teremtették meg a fel­tételeket. Településünkön tanévkezdésre átadták a Bem úti 12 tantermes álta­lános iskolát, s hat tante­remmel gyarapodott a járás iskolahálózata is. A lakás­­állomány bővülése, a gyer­mekintézmények hálózatá­nak fejlődése, a kereskedel­mi és szolgáltató létesítmé­nyek számának gyarapítása kedvezően befolyásolta a te­lepülések népességmegtartó erejének növekedését, a la­kosság megelégedettségét. Igazolja mindezt, hogy a megtartott tanácstagi beszá­molókon a felszólalók szinte egyöntetűen pozitív véle­ményt formáltak az oktatás, az egészségügyi, szociális gondoskodás, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás szín­vonalában bekövetkezett eredményekről, változások­ról. Az elért eredmények egyik forrása — hangoztatta a vá­rosi tanács elnöke — az 1982-es esztendőben is a la­kosság, a vállalatok és üze­mek széles körű összefogása és támogatása volt. Mind­erre fokozottan számít a vá­rosi tanács­­ az 1983-as esz­tendőben is, hiszen a fel­adatok nem lettek kisebbek, ám megvalósításuk feltételei kedvezőtlenebbek lesznek, mint a korábbi években vol­tak. A tanácsi pénzeszközök célirányos és hatékony fel­­használása, a közös célok felismerése, és együttes tel­jesítése, a lakosság önzetlen segítsége azonban garancia arra, hogy terveink — úgy, mint az óévben — az új esztendőben is teljesülni fog­nak. Az elmúlt esztendőre, a megtett útra büszkén te­kinthetünk vissza — össze­gezte Varga Dezső az el­mondottakat. Az elért ered­ményekért köszönet és elis­merés illeti mindazokat, akik az év folyamán tudásuk leg­javát nyújtva munkálkod­tak azon, hogy tovább szé­püljön, gazdagodjon lakóhe­lyi környezetünk, hogy mindnyájunk számára még kényelmesebb életfeltétele­ket biztosítson a településünk. — T. Gy. — Betanító tanfolyam a ruhagyárban Az elmúlt napokban arról kap­tunk hírt, hogy ismét szervez­nek betanító tanfolyamot a Deb­receni Ruhagyár Özxli Gyárában. A hír valós voltát Tóth­ Tibor személyzeti vezető megerősítette. A betanító varrótanf­olyam rész­leteiről, feltételeiről őt kérdez­tük. — Mi tette szükségessé, hogy e szakmai jellegű tanfolyamot előkészítsék, megszervezzék? — Nem lesz kevesebb a fel­adata a gyári kollektívának ez évben, mint a múlt évben, s a megszaporodott tennivalók igény­lik a létszám növelését. Ezért kezdeményeztük ingyenes beta­nító varrótanfolyam indítását. — Kik vehetnek részt a tan­­folyamon? — Tizenhat éven felüli, negy­ven évnél nem idősebb nők ve­hetnek részt a varrótanfolya­­mon. Feltétel még' hogy a je­lentkezők rendelkezzenek az ál­talános iskola nyolc osztályával. A tanfolyam keretében heti 3x2 órában sajátíthatják el a nagy­üzemi munkához szükséges alap­ismereteket. Az érdeklődőket a ruhagyár munkaerő-gazdálkodá­sán részletesen tájékoztatjuk; jelentkezési határidő január 31-e. — Milyen lehetőségeket „kí­nál” a ruhagyár azoknak, akik elvérzik ezt a betanító tanfolya­mot? — A tanfolyamot eredménye­sen elvégzőkkel 3 hónapos pró­baidőre szóló munkaszerződést kötünk. Ez a három hónap ele­gendő ahhoz, hogy a szakmai fogásokat kellően begyakorol­hassák, beilleszkedjenek a kö­zösségbe. Ez időre 11 forintos kezdő órabért kapnak, s az el­ső hónapban időbérben számol­juk el őket. A második hónap­tól tel­j­esítm­ény­bérben dolgoz­nak, fokozatosan kell elérniük a százszázalékos teljesítményt. A felvételt követő második hónap­ra 40, a harmadik hónapra pe­dig 20 százalék bérkiegészítést kapnak — az elért normakereset arányában. A hatodik hónap után soroljuk őket bérkategóriá­ba, ahol a személyi órabér alsó határa 13­20 forint. Mindezek alapján a tanfolyamot végzett, kellő szorgalommal, s isr­ekezet­­tel bíró nők fél év múltán — az ügyesebbek még korábban is — ? 5—3 ezer forint keresetre számíthatnak. Várjuk tehát az érdeklődők je­lentkezését — ismétli meg Tóth Tibor —, január 31-ig. Mi igyek­szünk minden segítséget megadni azoknak, akik vállalkoznak a tanfolyam elvégzésére, a tanulta során énoúgy, mint az azt kö­vető beilleszkedési időszakban. 1983. iatv'-'r h Ózd város Tanácsának tagjai a Tanácstörvényben előírt be­számolási kötelezettségüknek az elmúlt hetekben eleget tet­tek. A beszámolással egyidejűleg sor került az új lakásügyi jogszabályok alapján megalkotott helyi lakásügyi tanácsren­delet ismertetésére is. A beszámolókat széles körű előkészítő munka előzte meg. A tanácstagok csoportülésen döntöttek a beszámolás módjá­ról, időpontjáról és helyéről. A választópolgárok értesítése érdekében a Hazafias Népfront aktívái és a tanácstagok meghívókat adtak át a lakosság ré­szére. A beszámolók ütemezése plakátokon, az Ózdi Vasasban, a Kun Béla Művelődési Ház hirdetőtábláján, valamint az ÓRTT hangoshíradóján közzé lett téve. A 82 tanácstag beszámolójára összevontan került sor, össze­sen 28 helyen, amelyeken 1443 fő vett részt. A legnagyobb ér­deklődés a város családi házas beépítésű területein volt. A városközpontban, a Béketelepen a megjelenés minimális volt. A fiatalok az előző évekhez hasonlóan, elvétve jelentek meg a beszámolókon. A megjelent állampolgárok aktívak voltak­, átlagosan 13 fő szólt hozzá. Őszintén, nyíltan mondtak véleményt, kritikusan értékelték területük tanácstagjának munkáját. Elismerték a városfejlesztés eredményeit, s felvetették egy-egy terület kom­munális ellátási problémáit. Kiemelten foglalkoztak többek között az ivóvízellátás, csapadékvíz-elvezetés, új járdaépítés, szemétszállítás, -tárolás, ingatlankezelés, távfűtés kérdéseivel. A felvetések döntő többségét a tanácsi megbízottak a helyszí­nen megválaszolták. Az elhangzott észrevételek feldolgozása, hasznosítása, meg­oldása meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait és szerves részét képezi a tanácsi szakigazgatási szervei minden­napi munkájának. V. B. titkársági osztály Közérdekű közlemény Értesítjük az érintett terüle­tek — a 47-es (Szőllőkőalja út, Földes Ferenc út, Zala utca) és 54-es (Dobó út pá­ratlan oldala 51. számtól vé­gig, Hősök útja, Dankó-telep, Kiskapud telep, Jánossza völgy) sorszámú tanácstagi választókerületek — válasz­tópolgárait, hogy az 1983. január 29. napjára kitűzött időközi helyi tanácstagi vá­lasztásra elkészültek a vá­lasztói névjegyzékek. A névjegyzékek megtekint­hetők január 7-én 8 órától, 10-én 16.30 óráig a városi ta­nács vb titkársági osztályán. A tanácstagi jelölőgyűlések megtartására január 10-én 17 órakor kerül sor. A jelölőgyűlések helye: 47- es számú választókerületben: Hámán Kató úti Általános Iskola, 54-es számú választó­­kerületben: Szabadság úti Általános Iskola. Kérjük az érintett terüle­tek választópolgárait, hogy részvételükkel és aktivitá­sukkal segítsék a jelölőgyű­lések munkáját. C/d Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága

Next