Ózdi Vasas, 1983 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1983-01-07 / 1. szám
Óvni A beszámoló taggyűlések tapasztalatairól A párttagság cselekvőkészsége töretlen A városi-járási párt-végrehajtó bizottság a közelmúltban testületi ülésen összegezte a beszámoló taggyűlések, összevont taggyűlések, valamint a küldöttértekezletek lebonyolításának politikai, szervezeti tapasztalatait. A nyolcezer kommunista számvetése ezúttal is eredményes, hasznos volt — fogalmazta meg az írásos tájékoztató. A küldöttértekezleteken a részvételi arány 96,7 százalékos volt, a jelenlevők mintegy 11 százaléka mondott véleményt. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseken a tagság 87,8 százaléka jelent meg, az aktivitás 26,7 százalékos volt E rendkívül fontos politikai munka formai és tartalmi jellemzőit az alábbiakban összegezzük. ÚJ MÓDSZEREK AZ ELŐKÉSZÍTÉSBEN A városi-járási párt-végrehajtó bizottság szeptemberben fogadott el intézkedési tervet a beszámoló taggyűlések, küldöttértekezletek előkészítésére, lebonyolítására. Ennek szellemében készítették el a pártalapszervezetek és pártvezetőségek a helyi feladatterveiket — sajátosságaik figyelembe vételével. Emellett több fórumon is foglalkoztak az előkészítés konkrét feladataival (titkári értekezletek, apparátusülések, aktívák tanácskozásai.) Természetes volt, hogy a múlt évi beszámolókon felvetett észrevételekre, s a tett intézkedésekre térjenek vissza a pártvezetőségek. Ugyanakkor jogos igény volt az is, hogy a pártmegbízatásokat konkrétan és kritikusan értékeljék mindenütt. A városi-járási pártbizottság — hagyományaihoz híven — most is eljuttatta az érintett pártalapszervezetekhez a pártbizottsági tagok, vb-tagok, munkabizottsági tagok tevékenységéről készített értékelést. Új volt viszont, hogy — a pártbizottság kezdeményezésére — írásos véleményt adtak a városi, járási tanácstestületekben, a Hazafias Népfrontnál, valamint a Vöröskereszt-szervezetben munkálkodó aktívák tevékenységéről is. Ez növelte e pártmegbízatások tekintélyét, presztízsét a tagság előtt, mert így ismertebbé, érzékelhetőbbé, megítélhetőbbé válhatott az aktívák munkája. A párttagsággal folytatott eszmecsere folytonosságát szolgálta, hogy több helyütt — így például az ORTT-nél is — már a feladattervek elkészítését megelőzően, a szeptemberi adategyeztetéskor sor került az elbeszélgetésekre. Ez is eredményezte, hogy a beszámolók idejére felgyorsult, tovább aktivizálódott a politikai élet a város és a járás üzemeiben, a lakóterületeken is. ÖNÁLLÓSÁG ÉS KOLLEKTIVITÁS A pártalapszervezetek, -vezetőségek beszámolói kollektív munkával készültek. Egyre inkább általános viszont, hogy a reszortosok önállóan, mind színvonalasabban készítik el a pártmunka egyes részterületét átfogó értékelésüket. A pártcsoportok a beszámolók összeállítása előtt alakították ki véleményüket az alapszervezetük munkájáról, javaslatokkal éltek a beszámolók tartalmát illetően is. Ez azért jelentős, mert a kisebb közösséget érintő és érdeklő kérdésekre irányították a figyelmet, s így komplexebbé, teljesebbé válhatott a munka értékelése. A patronálok közül többen — az apparátusok területfelelősével történt egyeztetés után — önállóan értékelték a patronált szervezet tevékenységét, ezáltal konkrétabb, reálisabb, kritikusabb „jellemzések” készültek. A beszámolókat vezetőségi üléseken, többnyire élénk eszmecsere közben véglegesítették. Ezen az üléseken részt vettek a pártcsoport-bizalmiak, az elbeszélgető csoportok vezetői, a községi alapszervezetek egy részénél a tömegszervezetek kommunista vezetői is. A BESZÁMOLÓK MINŐSÍTÉSE A pártvezetőségek beszámolói többségükben kiemelten foglalkoztak a gazdaságpolitikai témákkal. Emellett a pártegység és a pártfegyelem erősítése, az agitációs készség fejlesztésének szükségessége, a politika melletti tudatos kiállás kapott nagyobb hangsúlyt. A gazdasági gondok felsorolása mellett elsősorban azt igyekeztek megfogalmazni minden küldöttértekezleten és taggyűlésen, hogy ők az adott területen, milyen konkrét munkát végezhetnek a jövőben az eredményesség javítása érdekében. A cselekvőkészség megnyilvánult az ÓKÜ kártalan szervezeteinél is: a népgazdaság, a vállalat gazdasági kérdéseit összekapcsolták a terület sajátos feladatainak értékelésével. Ebből a megközelítésből elemezték a gazdaságpolitikai célok megvalósulását, azt, hogy a gazdasági vezetés munkáját, milyen politikai eszközökkel akarják a jövőben segíteni. Rendkívül kritikusan szóltak a beszámolók a munka- és a pártfegyelmet megsértő kollektívákról, egyénekről, sürgették a termelést segítő tömegpropaganda javítását. Szorgalmazták a munkahelyi demokrácia további erősítését, a felvetésekre tett válaszadások érdemi voltát, a tömegszervezetek hatékonyabb, fokozottabb elvi irányítását. Számos kritika érte a városi-járási KISZ-bizottság érdemi, mozgalmi munkáját. JÓ SZERVEZETI ELŐKÉSZÍTÉS A tudatos, színvonalas szervezeti előkészítés aktív küldöttértekezleteket, hatékony beszámoló taggyűléseket eredményezett. A hozzászólók túlnyomó többsége érdemi véleményalkotó volt, ugyanakkor — még mindig — sor került jó néhány protokoll hozzászólásra is. Általános volt, hogy a vitában részt vevők kiemelték: a nehezebb gazdálkodási körülmények között még nagyobb szerepe van az emberi problémákkal, az egyéni gondokkal való állandó foglalkozásnak, a fokozott törődésnek. Kellő hangsúllyal fogalmazták meg a vitában a gyors, naprakész és sokoldalú információ szükségességét. Egyrészt azért, mert a kellő mennyiségű, színvonalú információ nélkül nem születhet érdemi, jó döntés, másrészt azért, mert a mozgósítás, a feladatok megértetése, elfogadtatása és az ellenőrzés egyaránt feltételezi az informáltságot, a széles látókörűséget. Több helyütt, elsősorban a lakóterületi alapszervezeteknél bírálták azokat, akik elhanyagolják a pártéletet. Elgondolkodtató volt az a vélekedés, miszerint a több éven át véleményt sem nyilvánító párttag éppúgy fegyelemsértő, mint az, aki nem látogatja rendszeresen a taggyűléseket. A pártmegbízatások teljesítését mindenütt értékelték; a kritika és a dicséret lehetőségével egyaránt élték. Általános tapasztalat volt — a beszámolókban is teret kapott, s a hozzászólásokból és észrevételekből is kitűnt —, hogy a pártegységet szilárdnak tartják, ám sürgetik a megújítását, frissítését. Ez nagyon szorosan összefügg a párttagok személyes példamutatásával, felelősségérzetük felismerésével és fokozásával, a párt politikája melletti tudatos és aktív kiállással. Mert bárhol, egyszer is előfordul, hogy a helytelen szemlélet képviselőinek véleményével szemben a párttagnak nincs észrevétele, ellenérve, az egyértelműen a párt tekintélyét gyengíti. Minden pártalapszervezeti tagnak kötelessége az intézkedések megértetése, magyarázása. Hogy ezt a taggyűléseken meg is fogalmazták, azt bizonyítja: még többet várnak el saját maguktól az elkövetkező időben. Ez az önkritika egyben a tenni akarásának a jele. Aktív cselekvőkészség, megfontoltság és megalapozottság jellemezte általában a hozzászólásokat. Nem voltak ezek az észrevételek úgynevezett „számlabenyújtások”; mindenütt azt igyekeztek felsorakoztatni, hogy mit tudnak és mit akarnak tenni a jövő érdemibb politikai, gazdasági eredményei érdekében. ÖSSZEGZÉS, FELADATOK A taggyűléseken és a küldöttértekezleteken elhangzott észrevételeket az irányító pártszervek elemzik, értékelik, az intézkedéseket kívánó felvetéseket továbbítják az illetékes szerveknek. A párttagság folyamatos tájékoztatása érdekében a felvetett problémákkal összefüggő válaszokat eljuttatják a kérdezőkhöz. Sommázva: a múlt évi munka elemzése reális és körültekintő, a vita előremutató, a további feladatok meghatározása cselekvésre serkentő volt. A párttagság ezúttal is a politika melletti aktív kiállásáról tett tanúbizonyságot. A pártélet értékelése, a gazdaságpolitikai tennivalók összegzése egyaránt arra utal, hogy a párttagok érzik felelősségüket, vállalnák a további tennivalókat, a jövő formálását személyes ügyüknek tekintik. Mint minden esztendőben, most is jelentős politikai eseménysorozat volt a beszámoló taggyűlések időszaka: a mérlegkészítés, az aktív politizálás, a tudatos eszmecsere időszaka. Olyan időszak, amely a soron következő tennivalók elvégzéséhez kellő eszmei-emberi tartalékot szolgáltathat. M. Tóth Ilona Óévbúcsúztató a tanácson Ünnepélyes keretek között búcsúztatták el az óévet, s köszöntötték az újat december 29-én a városi tanács tanácstermében a politikai, állami és társadalmi szervek vezetői, a város és járás területén levő vállalatok, üzemek, intézmények, fegyveres testületek képviselői. A megjelenteket Varga Dezső tanácselnök köszöntötte, majd ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt esztendőre, s vázolta az új év legfontosabb feladatait is. Elöljáróban népgazdaságunk helyzetével foglalkozott, s egyebek mellett rámutatott: az elmúlt esztendőben a vártnál is nehezebb feltételek mellett kellett teljesíteni célkitűzéseinket. Ennek ellenére az esztendő mérlege lényegében a tervek szerint alakult. Fejlődött iparunk, mezőgazdaságunk pedig kiemelkedő eredményeket tudhat maga mögött. Tovább bővültek emellett a lakásépítési és kommunális beruházások, melyek értékét növeli, hogy megvalósításukra rendkívül nehéz és bonyolult körülmények közepette került sor. Az országos „kitekintés” után szűkebb hazánk —Ózd és környéke — fejlődéséről számolt be Varga Dezső. Bevezetésül utalt arra, hogy a város és járás területén mintegy 60 vállalat, üzem, kirendeltség található. Ezen gazdálkodóegységek többsége a recesszió ellenére is megállta a helyét, sikeresen alkalmazkodott a megváltozott, „szigorúbbá” vált feltételekhez. Különösen jó évet zártak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — sok helyütt rekord termelési eredmények születtek —, hiszen mindössze egyetlen közös gazdaságnak kell majd veszteségről beszámolnia az új esztendő első hónapjaiban megtartandó zárszámadás során. A továbbiakban a közigazgatás korszerűsítésével, a város környéki községe helyzetével, a város és járás egyre szorosabbá váló együttműködésével foglalkozott a városi tanács elnöke, majd a településfejlesztés konkrét eredményeit vette számba. Mint elmondotta: Ózd város és az ózdi járás az 1932- es esztendőben 660 millió forintnyi fejlesztési és költségvetési összeggel rendelkezett. A pénzügyi források lehetővé tették a meglevő intézmények, létesítmények színvonalas „üzemeltetését”, új létesítmények megépítését, illetve a további fejlesztések megalapozását. A város lakásállománya például — emelte ki Varga Dezső — 220-szal, a járásé 100-zal növekedett. Ózdon 60 férőhellyel bővült a bölcsődei ellátottság, a járásban pedig 225 óvodás elhelyezésére teremtették meg a feltételeket. Településünkön tanévkezdésre átadták a Bem úti 12 tantermes általános iskolát, s hat tanteremmel gyarapodott a járás iskolahálózata is. A lakásállomány bővülése, a gyermekintézmények hálózatának fejlődése, a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények számának gyarapítása kedvezően befolyásolta a települések népességmegtartó erejének növekedését, a lakosság megelégedettségét. Igazolja mindezt, hogy a megtartott tanácstagi beszámolókon a felszólalók szinte egyöntetűen pozitív véleményt formáltak az oktatás, az egészségügyi, szociális gondoskodás, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás színvonalában bekövetkezett eredményekről, változásokról. Az elért eredmények egyik forrása — hangoztatta a városi tanács elnöke — az 1982-es esztendőben is a lakosság, a vállalatok és üzemek széles körű összefogása és támogatása volt. Minderre fokozottan számít a városi tanács az 1983-as esztendőben is, hiszen a feladatok nem lettek kisebbek, ám megvalósításuk feltételei kedvezőtlenebbek lesznek, mint a korábbi években voltak. A tanácsi pénzeszközök célirányos és hatékony felhasználása, a közös célok felismerése, és együttes teljesítése, a lakosság önzetlen segítsége azonban garancia arra, hogy terveink — úgy, mint az óévben — az új esztendőben is teljesülni fognak. Az elmúlt esztendőre, a megtett útra büszkén tekinthetünk vissza — összegezte Varga Dezső az elmondottakat. Az elért eredményekért köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik az év folyamán tudásuk legjavát nyújtva munkálkodtak azon, hogy tovább szépüljön, gazdagodjon lakóhelyi környezetünk, hogy mindnyájunk számára még kényelmesebb életfeltételeket biztosítson a településünk. — T. Gy. — Betanító tanfolyam a ruhagyárban Az elmúlt napokban arról kaptunk hírt, hogy ismét szerveznek betanító tanfolyamot a Debreceni Ruhagyár Özxli Gyárában. A hír valós voltát Tóth Tibor személyzeti vezető megerősítette. A betanító varrótanfolyam részleteiről, feltételeiről őt kérdeztük. — Mi tette szükségessé, hogy e szakmai jellegű tanfolyamot előkészítsék, megszervezzék? — Nem lesz kevesebb a feladata a gyári kollektívának ez évben, mint a múlt évben, s a megszaporodott tennivalók igénylik a létszám növelését. Ezért kezdeményeztük ingyenes betanító varrótanfolyam indítását. — Kik vehetnek részt a tanfolyamon? — Tizenhat éven felüli, negyven évnél nem idősebb nők vehetnek részt a varrótanfolyamon. Feltétel még' hogy a jelentkezők rendelkezzenek az általános iskola nyolc osztályával. A tanfolyam keretében heti 3x2 órában sajátíthatják el a nagyüzemi munkához szükséges alapismereteket. Az érdeklődőket a ruhagyár munkaerő-gazdálkodásán részletesen tájékoztatjuk; jelentkezési határidő január 31-e. — Milyen lehetőségeket „kínál” a ruhagyár azoknak, akik elvérzik ezt a betanító tanfolyamot? — A tanfolyamot eredményesen elvégzőkkel 3 hónapos próbaidőre szóló munkaszerződést kötünk. Ez a három hónap elegendő ahhoz, hogy a szakmai fogásokat kellően begyakorolhassák, beilleszkedjenek a közösségbe. Ez időre 11 forintos kezdő órabért kapnak, s az első hónapban időbérben számoljuk el őket. A második hónaptól teljesítménybérben dolgoznak, fokozatosan kell elérniük a százszázalékos teljesítményt. A felvételt követő második hónapra 40, a harmadik hónapra pedig 20 százalék bérkiegészítést kapnak — az elért normakereset arányában. A hatodik hónap után soroljuk őket bérkategóriába, ahol a személyi órabér alsó határa 1320 forint. Mindezek alapján a tanfolyamot végzett, kellő szorgalommal, s isrekezettel bíró nők fél év múltán — az ügyesebbek még korábban is — ? 5—3 ezer forint keresetre számíthatnak. Várjuk tehát az érdeklődők jelentkezését — ismétli meg Tóth Tibor —, január 31-ig. Mi igyekszünk minden segítséget megadni azoknak, akik vállalkoznak a tanfolyam elvégzésére, a tanulta során énoúgy, mint az azt követő beilleszkedési időszakban. 1983. iatv'-'r h Ózd város Tanácsának tagjai a Tanácstörvényben előírt beszámolási kötelezettségüknek az elmúlt hetekben eleget tettek. A beszámolással egyidejűleg sor került az új lakásügyi jogszabályok alapján megalkotott helyi lakásügyi tanácsrendelet ismertetésére is. A beszámolókat széles körű előkészítő munka előzte meg. A tanácstagok csoportülésen döntöttek a beszámolás módjáról, időpontjáról és helyéről. A választópolgárok értesítése érdekében a Hazafias Népfront aktívái és a tanácstagok meghívókat adtak át a lakosság részére. A beszámolók ütemezése plakátokon, az Ózdi Vasasban, a Kun Béla Művelődési Ház hirdetőtábláján, valamint az ÓRTT hangoshíradóján közzé lett téve. A 82 tanácstag beszámolójára összevontan került sor, összesen 28 helyen, amelyeken 1443 fő vett részt. A legnagyobb érdeklődés a város családi házas beépítésű területein volt. A városközpontban, a Béketelepen a megjelenés minimális volt. A fiatalok az előző évekhez hasonlóan, elvétve jelentek meg a beszámolókon. A megjelent állampolgárok aktívak voltak, átlagosan 13 fő szólt hozzá. Őszintén, nyíltan mondtak véleményt, kritikusan értékelték területük tanácstagjának munkáját. Elismerték a városfejlesztés eredményeit, s felvetették egy-egy terület kommunális ellátási problémáit. Kiemelten foglalkoztak többek között az ivóvízellátás, csapadékvíz-elvezetés, új járdaépítés, szemétszállítás, -tárolás, ingatlankezelés, távfűtés kérdéseivel. A felvetések döntő többségét a tanácsi megbízottak a helyszínen megválaszolták. Az elhangzott észrevételek feldolgozása, hasznosítása, megoldása meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait és szerves részét képezi a tanácsi szakigazgatási szervei mindennapi munkájának. V. B. titkársági osztály Közérdekű közlemény Értesítjük az érintett területek — a 47-es (Szőllőkőalja út, Földes Ferenc út, Zala utca) és 54-es (Dobó út páratlan oldala 51. számtól végig, Hősök útja, Dankó-telep, Kiskapud telep, Jánossza völgy) sorszámú tanácstagi választókerületek — választópolgárait, hogy az 1983. január 29. napjára kitűzött időközi helyi tanácstagi választásra elkészültek a választói névjegyzékek. A névjegyzékek megtekinthetők január 7-én 8 órától, 10-én 16.30 óráig a városi tanács vb titkársági osztályán. A tanácstagi jelölőgyűlések megtartására január 10-én 17 órakor kerül sor. A jelölőgyűlések helye: 47- es számú választókerületben: Hámán Kató úti Általános Iskola, 54-es számú választókerületben: Szabadság úti Általános Iskola. Kérjük az érintett területek választópolgárait, hogy részvételükkel és aktivitásukkal segítsék a jelölőgyűlések munkáját. C/d Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága