A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1928 (38. évfolyam)

NAGY-MAGYARORSZÁG TÜKRE - Színészetünk 1879-1885 között

A PESTI HÍRLAP 1928 ÉVI NAGY NAPTÁRA 41 a­ lkalmával Budapesten a Margitszigeten és Kolozsvárit az ottani főúri társadalom által rendezett jótékonycélú előadásokon ugyancsak össze kellett magunkat szed­nünk, hogy a nemes versenyben alul ne maradjunk. D­e nemcsak a gloire nemzete kereste a magyar művészettel való kétségkívül örvendetes és úttörő kapcsolatot, hanem úgyszólván minden műveit nemzet is. A lakán­éé­rt kinyújtotta a karját minden élelmes színházi ügynök. De a nemzet csalogánya — előzően Lonovichné Hollóssy Kornélia viselte ezt a gyönyörű címet — n­em hagyta magát külföldre csábítani. Valószínűleg megérezte, hogy abban, amiben az ő művészete hasonlíthatat­­lan: a magyar nótákban és a magyar nép­­szinműalakok ábrázolásában, az idegen csak exotikumot láthat. Hogy mennyire igaza volt ebben Blahánó magyar mű­vészi ösztönének, ezt megmutatta az az első bécsi kísérlet, amikor a Ring-szín­­házban (amely később oly borzalmas tűzkatasztrófa áldozata lett) Sturm Al­bert fordításában németül játszották a Falu rosszát, Der Dorflump címmel. A magyar népszínmű, amely itthon Blahá­­néval a lelkesedés viharát keltette, Bécs­b­en egyáltalán nem tetszett a publikum­nak. Belgrádban, az ottani nemzeti szín­házban, Deskasen fordításában azonban nagy sikert aratott a Tóth Ede pálya­­díjas népszínműve, és állandóan műsoron volt ebben az időben Szigligeti Strik­e-és Tóth Ede Kintornás családba és ugyani­s csak tetszik Horvátországban, Delni I Tuzlában Szigeti Vén bakancsosa. Idehaza a nagy anyagi bajokkal kín­lódó gyapjúutcai német színház Szig­ligeti Feri az ernyő, nincsen kas című da­rabját adta elő németül. Ámde ennek a lojalitásnak inkább az lehetett az oka, h­ogy megdöntsön egy hangulatot, amely igen erősen követelte már 1880-ban, hogy a német színházat csukják be. Ezt az érthető kívánságot azonban a városházán többször és többen el akarták gáncsolni, noha a német színház olyannyira népsze­rűtlen volt, hogy a nagy S­amv­ni sem tu­dott oda közönséget vonzató és botrányo­san üres házak előtt játszott. Blaháné és a magyar nóta már ekkor nagyrészt el­hódították a Népszínház számára a né­metajkú pesti spieszburgereket is, úgy­hogy — bár Jókai is némikép védelmébe fogadta a német színházat a város köz­gyűlésén — mégis olyan határozatot hoz- 27 Az Operaház lépcsőháza a megnyitás napján.

Next