A Pesti Hirlap Naptára, 1939 (49. évfolyam)
Tamás Ernő: A színjátszás és a magyar nép
232 A PESTI HÍRLAP 1939 ÉVI NAPTÁRA Vígopera lett a népszínművek színházából, majd a régi Nemzeti Színház épületének lebontásával mint ilyen meg is szűnt. A Népszínház végső kapuzárása után a Nemzeti Színházban újították fel egy ideig időnként a régi híres népszínműveket, de már előbb itt játszották az újabb írók: Gárdonyi Géza, majd Móricz Zsigmond (legújabban Bibó Lajos) népies tárgyú színműveit. Gárdonyi Géza Karácsonyi álom című betlehemes játéka a magyar népszokások elemei-vel úgy viszi színre a karácsonyi legendát, mintha a színházba betévedt parasztok adnák ott elő. A század elején mutatták be régi nagy színészeink a Nemzeti Színházban. Előbb a falusi nép élete énekes színjátékokban, majd prózai színművekben meggyökerezett a színpadon. Utóbb a színjátszás is közelebb jutott a nép életéhez, hogy megnyilatkozhassék a nép fiainak színjátszó hajlandósága. Vallásos irányú műkedvelő előadások vitték közelebb a népélethez a színjátékot. Kevéssé ismert, elszigetelt jelentőségű, de kétségtelenül a legkomolyabb kísérlet a nép színész hajlandóságainak megmutatására Justh Zsigmondnak, a fiatalon meghalt írónak pusztaszenttornyai parasztszínháza volt a 90-es években. A Formus Párizs-járt szerzője görög stílusú, oszlopos téli faszínházat és fedetlen köralakú nyári színházat építtetett a birtokán. Orosháza-vidéki dohánykertészekből parasztszínészeket válogatott össze és latin, meg görög klasszikusok műveit játszatta velük. Rózsa Miklós esztétikus — aki 1894 nyarán tanúja volt egy Plautusdarab előadásának — írja, hogy a parasztszinészek természetesen beszéltek és mozogtak, egyszerű taglejtésekkel kisérték beszédüket, nevetésükben őszinteség érzett, kitöréseik fenségesek voltak. Justh Zsigmond csak nagyjából magyarázta meg nekik a szerepek jelentőségét és a parasztszínészek a saját felfogásuk, észjárásuk szerint alakítottak. Az író francia írókat, művészeket látott vendégül birtokán és a párizsi Blaha Lujza színpadi képe, magyar népviseletben. Vidor Pál népszínműénekes, a színház utolsó igazgatója. Nép