Pajtás, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-13 / 24. szám

iskola tanulója bizonyult a legjobbnak: a versenyben a pusztaszeri 2009. számú Dó­zsa György Úttörőcsapatból Pasztuhov Balázs a második, a lovászpatonai 837. számú Damjanich János Úttörőcsapatból Horváth Miklós a harmadik lett. Az úttörő vegyészek országos versenyé­nek győztese az 5147. számú Mező Imre Úttörőcsapatból Kovács Tamás, az egri 4. számú általános iskola tanulója; a má­sodik helyezett a budapesti 735. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Balázs Iván József, a harmadik pedig a buda­pesti 642. számú Kossuth Lajos Úttörő­csapatból Grúber Tibor. Az úttörő matematikusok országos ver­senyének győztese a nyolcadikosok cso­portjában a budapesti 216. számú Beze­­rédi I. Úttörőcsapatból Seres Ákos, a második helyezést a budapesti 92. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Vankó Pé­ter, a harmadikat pedig a budapesti 2542. számú Bocskai I. Úttörőcsapatból Knébel István érte el. A hetedikes úttörő mate­matikusok közül a budapesti 1406. szá­mú Ságvári Endre Úttörőcsapatból Wee­­ber Éva bizonyult a legjobbnak, utána a szekszárdi 1970. számú Garai I. Úttörő­csapatból Mikola Péter, majd a nyíregy­házi 406. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsa­patból Győri István. Az országos úttörő orosz nyelvi verse­nyen az egységes tantervű iskolák tanu­lói között, a nyolcadikosok csoportjában a 813. számú Bornemissza G. Úttörőcsa­patból Holló Mariann, az egri 2. számú általános iskola tanulója lett a győztes; őt követi a második helyen a kecskeméti Petőfi Sándor általános iskola tanulója, Búzás Edit, a harmadikon pedig a Vas megyei izsákfai 516. számú Hunyadi Já­nos Úttörőcsapatból Bogdán Veronika. A hetedikesek vetélkedőjén az első helye­zést a 3134. számú Petőfi Sándor Úttörő­csapatból Szíjártó Csilla, a budapesti VH. Dob utcai általános iskola tanulója, a másodikat a 4676. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapatból Kovács Attila, a hatvani 2. számú általános iskola tanulója, a har­madikat pedig a kondoros­ 2042. számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapatból Pataki Edit érte el. Az orosz nyelvi tagozatú általá­nos iskolák úttörőinek országos verse­nyén sorrendben a nyolcadikosok között a kecskeméti Petőfi Sándor általános is­kola tanulója, Körösi Piroska, majd a 850. számú G. Dimitrov Úttörőcsapatból Szilasi Éva, a budapesti XX., Vörösmarty úti általános iskola tanulója, azután a 705. számú Gárdonyi Géza Úttörőcsapat­ból Somorjai Gabriella, a győri Le­nin úti általános iskola tanulója, a hete­dikesek között pedig a Borsod megyei, ricsei 404. számú I. Rákóczi Ferenc Út­törőcsapatból Bodnár Mária, azután a 830. számú Bocsor I. Úttörőcsapatból György Éva, a pápai Jókai általános is­kola tanulója, majd­ a 13. számú Bartók Béla Úttörőcsapatból Koncz Krisztina, a budapesti XIX., Hungária úti általános iskola tanulója bizonyult a legjobbnak. A harmadik osztálytól szakosított tantervű általános iskolák úttörői közül a nyolca­dikosok csoportjában a 854. számú II. Rá­kóczi Ferenc Úttörőcsapatból Kocsis Ju­dit, a salgótarjáni Rákóczi úti általános Iskola tanulója, majd a 651. számú Zrí­nyi Попа Úttörőcsapatból Hankó Éva, a budapesti ХШ., Kresz G. úti általános is­kola tanulója, azután a 4195. számú Su­dár I. Úttörőcsapatból Csikós Anikó, a pécsi Meszesi úti általános iskola tanuló­ja,­­ a hetedikesek versenyén pedig az 5029. számú Arany János Úttörőcsapatból Boros Péter, a budapesti XIV., Újvidék téri általános iskola tanulója, majd a 651. számú Zrínyi Попа Úttörőcsapatból Ko­vács Márta, a budapesti ХШ., Kresz G. úti általános iskola tanulója, azután a 3835. számú Zrínyi Попа Úttörőcsapatból Drahota Erzsébet a szentesi, Kossuth té­ri általános iskola tanulója érte el az első három-három helyet. Az orosz anyanyel­vi kategóriában folyó vetélkedőn az első a 3248. számú Táncsics Mihály Úttörőcsa­patból Gárdos Lili, a budapesti XI., Váli úti általános iskola tanulója; a második a 887. számú Sziklai Sándor Úttörőcsapat­ból Kiss Liliana, a budapesti ХП., Né­metvölgyi úti általános iskola tanulója, a harmadik pedig a budapesti XIX., Ady Endre úti általános iskola­­. Rákóczi Fe­renc Úttörőcsapatából Takács Sándor lett. Hosszú lenne felsorolni, mi mindent nyertek az országos úttörő szaktárgyi versenyek s a technikai verseny győzte­sei, résztvevői, — de annyit mégis, hogy a legjobbak igen értékes tárgyjutalmat is kaptak; közülük többen külföldi uta­záson vesznek részt. 12 Ш1 rondásejetet Erdődy János : így élt Gutenberg Erdődy János, a legnépszerűbb magyar ifjúsági írók egyike, az európai reneszánsz­ korszak legki­válóbb ismerője új könyvében, a Móra Könyvki­adó új életrajzregény-sorozatában Gutenberg Já­nosnak, a könyvnyomtatás európai előfutárának, megteremtőjének, rendszerezőjének állít maradandó emléket. Föltárja Gutenberg kálváriás életét, fényt derít a nagy mester ellen folytatott monstre-per ku­lisszatitkaira, elmondja, milyen hálátlan sors jutott osztályrészéül a kultúra egyik legfontosabb úttörő­jének. S mint a jó házigazda, a legízletesebb fogást könyve végére tartogatja, ahol is szellemes egysze­rűséggel, de tudományos alapossággal bevezeti ol­vasóit a Gutenberg-korabeli könyvnyomtatás leg­apróbb titkaiba is. Móra Ferenc: A hatrongyosi kakasok A mese állítólag csak kis gyermekeknek való. Ám az igazi író tollából fakadt történet és a népmese minden korú olvasni szerető embert szórakoztat. Móra Ferenc most megjelent gyűjteménye is ilyen írásokat tartalmaz. Találhattok benne már ismert és megkedvelt his­tóriákat, de olyan eddig elfeledésbe merült meséket is, melyek régi hetilapok, újságok hasábjain álad­­ták Csipkerózsika-álmokat, s itt jelennek meg elő­ször kötetben. Van itt Ének a rétespásztorról, kecskebálba visz el az író, mesél Hörcsög gazdáról és Ürge mester­ről, a péceli szúnyogokról, kéményseprő zsiráfok­ról, sündisznócska lovaglásáról stb. Aradé, anekdo­­tázó kedv, magas színvonal, szivárványos derű jel­lemzi minden sorát. A kötetet Reich Károly gra­fikusművész gyönyörű illusztrációi díszítik. KÖNYVESPOLC Lukács Ernőné: Mekkora? Sok mindenért lehetne a Móra Kiadót bírálni, de azt meg kell hagyni, hogy a tudományos ismeretter­jesztés területén vállalt nehéz feladatait kitűnően teljesíti. Bizonyság erre Lukács Ernőné: Mekkora? című munkája, amely immár a második kiadást ér­te meg. A jeles szerző az írni-olvasni már megta­nult ifjú olvasókat a mértékegységek világába veze­ti be. Sallangmentes, tiszta logikájú előadásban mondja el a gyerekeknek: hol, hogyan és mikor ke­letkeztek az egyes mérési rendszerek, amelyeknek segítségével birtokunkba tudjuk venni a nagyvilá­got? A napórától a fényév fogalmának tisztázásáig hallatlan biztonsággal és tudományos felkészültség­gel magyarázza a legbonyolultabb fogalmakat is. Randé Jenő: A gépek forradalma A Képes történelem című sorozatban, második ki­adásban jelent meg. Teljes ívet rajzol a szerző a XIX. századbéli Angliáról, életéről, társadalmáról és történelméről. Megeleveníti az akkori parasztság és a munkások keserves küzdelmét az életért, a jo­gaiért. Szemünk láttára lép a történelem színpadá­ra a gőzgép, a szövőgép, bontakozik ki a parasztok és a bányászok sztrájkmozgalma. Persze, testet ölt a lordok, bankárok és dúsgazdag gyárosok fényűző élete is. Mondanivalóját temérdek remek korabeli képpel, verssel, regényrészlettel teszi még élvezetesebbé a szerző. Még meg kell dicsérnünk a Móra Kiadót azért is, hogy a kötet főbb képanyagát külön fálak­ban is kinyomtatta, hogy ha cikket írtok a faliúj­ságra, ne kelljen megcsonkítanotok a könyvet.

Next