A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
C - Charade - Charag - Charala - Charapa - Charavay - Charbonnerie - Charcot - Charcutier - Chardin
Charade — 276 — rozottnak (tiro) kezére sütöttek, hogy el szökése esetén katona létét ne tagadhassa. A C. az imperátor nevét mutatta ; a bélyeghely színezésére használt feketefestéket atramentumnak nevezték. Charade (franc., ejtsd: sárád), szó- és szótagrejtvény, mely a kitalálandó szót egyes tagjaira bontja, s ezen szótagokat, mint önálló szókat adja fel először alkalmas kérdésekben kitalálás végett, azután állíttatja össze a rejtett szó értelmét. Szükséges hozzá, hogy a fölvett szó egyes tagjai önálló szavak lehessenek ; a jó C.-ban az egyes szótagokra vonatkozó kérdések egymással is szellemesen összefüggnek. N. L. Charag (v. sarag), egyiptomi földadó, mely főképen az állami birtokokat (aradi el mirije) terheli. Ezen földekről évről-évre új, 3 osztályú jövedelmi katasztert készítenek s aztán a mudir a jövedelem 20%-át — a C.-t — havi részletekben szolgáltatja be a központi kormány közegének, a serifnek. A több 8O°/C a tartományi, kormányzat és közigazgatás költségeire fordíttatik. Charala (ejtsd: csarale), város Santander kolumbiai államban, 30 km.-nyire Socorrotól, 1443 m. magasban, 8300 lak., cukor- és kávéültetvényekkel, durva posztókészítéssel. Charapa (növ.), 1. flyrsonima. Charavay (ejtsd: saravé), 1. Jakab, francia bibliográfus és autografista, szül. Lyonban 1809 aug. 8., megh. Levallois-Perretben 1867 ápr. 22. Mint könyvkereskedő főkép autográf kereskedéssel foglalkozott s ebben a szakban kitűnő katalógusokat szerkesztett. 1862. L'Amateur d'autographes c. havi közlönyt alapított. 2. C. Gábor, az előbbeni testvére, szül. Lyonban 1818., megh. 1879 máj. 22. Újságíró volt és sajtópörök miatt előbb két, majd öt évi fogságra ítélték és 1858. Algériába deportálták, de 1859 aug. 15. amnesztiát kapott. Résztvett testvére munkálkodásában s 1864. Imprimerie, 1866. pedig testvérével együtt Revue des autographes című folyóiratot alapított. Ezeket most fia, Jenő, szerkeszti és adja ki (szül. Szidi-bel-Abbésban 1858 jul. 31.). 3. C. Márton István, C. Jakab fia, szül. 1848 ápr. 17. Az École des Chartesben tanult Párisban s 1869. az archiviste-paléographe diplomáját kapta meg. Résztvett apja munkásságában, több autogramm-hamisítványt fedezett fel s mint szakértőt külföldre is gyakran meghívják; folytatja apja szaklapját s maga is alapított egy szakfolyóiratot Revue des documents historiques c. alatt (1874— 81), irt több politikai cikket, kiadott sok érdekes okmányt s Députés de Paris 1789—99 c. biográfiai munkán dolgozik. Charbonnierie, 1. Carbonari, Charcot (ejtsd: sarko) János Márton, fr. orvos, szül. Párisban 1825., megh. 1893 aug. 17.1853. lett doktor az arthritis nodosát tárgyaló értekezésével ; 1856. a párisi kórházak központi bureaujának orvosa ; 1862. a Salpêtrière egyik orvosa lett ; ugyanitt 1866—78-ig már híres előadásokat tartott az aggok betegségeiről, különösen azok idegbetegségeiről. Ez előadások tették nevét először híressé. 1860. agrégé lett, 1872. a kór boncolástan tanára a párisi orvosi fakultáson, s ezen nem neki való szakon is kitűnő munkásságot fejtett ki. 1882. külön neki szerveztek egy új tanári állást és klinikát idegbetegségek számára. Ez a klinika az egész világ orvosainak gyülhelye; mint hajdan Trousseauért, úgy ma Charcotért vándorolnak az orvosok Párisba. C. a nagy franciák közé tartozik, s minden kor legjelesebb orvosai között fogja nevét emlegetni az orvostörténelem, oly átalakító, alkotó, új utakat mutató az ő működése. A hisztériáról, a disszeminált szklerózisról, paralysis agitansról, tabes dorsalisról, tabes spasmodicáról írt dolgozatai, előadásai genialitásának fényes bizonyítékai. Nemcsak mint búvár és iró, hanem mint előadó tanár is elsőrangú, s hetenként kétszeri előadásai mind megannyi tudományos ünnep. Nagyszámú munkái közül a nagyobbak : Leçons sur les maladies du foie etc. (Páris 1877) ; Leçons sur les maladies des vieillards et les maladies chroniques (Páris 1868) ; Leçons sur les maladies du système nerveux faites à la Salpêtrière (Páris 1874, 4. kiad. 1880. magyarra ford. Azary Á. Kiadta a Magy. Orv. Könyvkiadó Társ. 1876.) ; Localisations dans les maladies du cerveau etc. (Páris 1876) ; Iconographie photographique de la Salpêtrière (service de M. Charcot), kiadták tanítványai Bourneville és Regnard (3 köt., Páris 1876—1880) ; Études cliniques sur l'hystéro-épilepsie ou grande hysterie (Páris 1881), kiadta tanítványa Richer. B.D. Charcutier (franc., ejtsd: sarkutjé) a. m. hentes, ki boltjában mindennemű kolbászt, hurkát, sonkát, sültet, pástétomot, azaz mindent, mit disznóhúsból készíteni lehet, árusít. — Charcuterie, a C. boltja. Chardin (ejtsd: sarden), 1. János, francia utazó, szül. Párisban 1643., megh. London közelében 1713. 22 éves korában gyémántvásárlás végett Kelet-Indiába utazott. Onnan Persiába került, ahol hat évet töltött Iszfahánban az ország politikai és katonai ügyeinek tanulmányozásával. Dús régiséggyűjteménynyel tért vissza 1670-ben hazájába. Azonban 1671—81. megint Persiában és Indiában volt. Miután visszatért Londonba, onnan a kormány és az angol Kelet-indiai Társaság Németalföldre küldte ki. Megjelent tőle : Le couronnement de Soleiman III. roi de Perse (Páris 1671) ; Voyages du chev. C. en Perse (uj kiad. 1811,8 köt.). 2. C. János Simeon, francia festő, szül. Párisban 1699., megh. u. o. 1779. Eleinte virágokat, gyümölcsöket és csöndéleteket festett, olyan ízléssel és természethűséggel, hogy 1728. a párisi akadémia fölvette tagjai sorába. Utóbb teljesen a genre festészetre adta magát és e nemben oly kitűnőt alkotott, hogy ő tekinthető Franciaországban a genrekép atyjának. Az egyszerű polgár családi életének legkitűnőbb ábrázolója ; a mindennapi élet megszokott apró eseményeit festi meg, belemerül a gyermek lelki életének tanulmányozásába és gyermekszobai jeleneteivel mintegy új fajnak megalkotója. C. műveinek legnagyobb része a párisi Louvreban van (a Lacaze-féle gyűjteménynyel együtt 28 kép), 9 van a stockholmi múzeumban, 5 a karlsruhei műcsarnokban, 4 a bécsi Liechtenstein-gyűjteményben, 3 a szt.-pétervári Ermitageban, számos festménye francia magántulajdonban, néhány a német császár birtokában. É. L. Amely szók a C betűben nincsenek meg, a Ii-ban keresendők ! 19· Chardin