A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dietzel - Dieu - Dieu et mon droit - Dieu et son acte - Dieulafoy - Dieu-Le-Fit - Dieuze - Dievenow - Diez - Diez
Dietzel — 303 — a csata után (1868) . Csata Rossbach mellett. Mint a karlsruhei segélyegylet kiküldöttje, részt vett az 1870-iki porosz-francia hadjáratban s e közben halt is meg. Dietzel, 1. Henrik, német nemzetgazdasági iró, szül. Lipcsében 1857 jan. 19. Eleintén a naumburgi törvényszéknél működött, 1880 óta teljesenaz államtudományokra adta magát s agrárpolitikai kutatások céljából beutazta Olaszországot. 1885. a dorpati egyetemre tanárrá nevezték ki, mely állását 1890. a bonni egyetem államtudományi tanszékével cserélte föl. Ueber das Verhältniss der Volkswirtschaftslehre zur Socialwwirtschaftslehre (1882) c. könyvén kívül a Zeitschrift f. Staatswiss. és a Jahrbuch für Nationalökonomien etc. c. folyóiratokban jelent meg több tanulmánya, amelyek által a Schmoller és Menger közt folytatott metodologiai harcban foglal állást. Rodbertusról is irt néhány értekezést. H. L. 2. I. Károly Ágost, német nemzetgazdasági iró, szül. Hanauban 1829 jan. 7., megh. Marburgban 1884 szept. 3., amelynek egyetemén 1867 .óta mint rendes tanár működött. Előbb kereskedő volt s 1850-től szentelte magát az államtudományoknak, amelyeknek, mielőtt a marburgi tanszéket elfoglalta, Heidelbergában és Bonnban volt magántanára. Képviselő is volt, s mint politikus a nemzeti szabadelvűek pártjához tartozott. Művei : Das System der Staatsanleihen (1855) ; Die Besteuerung der Aktiengesellschaften (1859) ; Die Volkswirtschaft und ihr Verhältniss zur Gesellschaft und Staat (1864) stb. Az államadósságokról fölállított nézeteit ma is igen méltányolják a pénzügyi írók. h. L. Dieu v. Ile d'Yeu, sziget, l. Yeu. Dieu et mon droit (fr., ejtsd: győ é mon droá) a. m. isten és jogom ; az angol korona jelszava. Dieu et son acte (franc., ejtsd: gyö é szom akt) a. m. Isten és az ő műve, az angol törvényekben gyakran előforduló kifejezés az elkerülhetlen véletlennek megjelölésére ; erre vonatkozik a jogi példabeszéd: actus Dei nemini facit injuriam,az Isten műve senkin sem tesz igazságtalanságot. H. Dieu lafoy (ejtsd: gyöfafoá), 1. Ágost Marcel, francia archeologus és utazó, szül. Toulouseban 1844 aug.3.1881. kiküldték Persiába s ezt az útját L'art antique de la Perse (Páris 1884—89) c. munkájában irta le. 1885. Susaba utazott s ott I. Darius és 11. Artaxerxes palotáit kutatta át, honnan igen érdekes basreliefeket hozott haza, melyeket a Louvre gyűjteményében helyeztek el. Munkája még: L'Acropole de Suse (1890—91). Felesége: 1. Rachel, szül. Mayre Janka Paula, szül. Toulouseban 1851 jun. 29., elkísérte férjét Persiába s erről a La tour du Monde folyóiratban irt cikkeket (1883), majd a La Perse, la Chaldée et la Lusiane c. díszmunkában (1886). Regényeket is irt: Parysatis (1890), melyet akadémiai dijjal tüntettek ki; a Temps tárcájában 1891., Rose d'Hatra. 2. D. György, francia orvos, szül. Toulouseban 1840. 1886. a kórtan tanárává nevezték ki a párisi egyetemre, egy nevéről elnevezett aspirátort konstruált, melynek segélyével a mell- és hasürben összegyűlt folyadék eltávolítható. A készülék eszméje állítólag nem az övé, amennyiben előtte 13 évvel Van dor Corput hasonló eljárást irt le. Munkái : Du diagnostic et du traitement des kystos hyadatiques et des abscès du foie par aspiration (1872) ; Du diagn. et du traitm. des épanchements aigus et chroniques de la pleure par aspiration (1872) ; Traité do l'aspiration des liquides morbides (1873) ; De la thoracocentèse par aspir. dans la pleureusie aigue (1878) ; Manuel de la patliol. interne (1880—83, 2 köt.). N—N. Dieu-Le-Fit (ejted: —löfl), iparos város Drôme francia départementban, a kopár Dieu-Grâce lábánál, a Jabron mellett, (1891) 3546 lak., két vastartalmú ásványvízforrással, jelentékeny selyemfonókkal, cserépedény-, sárgabőrkészítéssel és szarvasgombatermeléssel. Dieuze (ejtsd: djöz), város Lotharingia német birodalmi kerületben, 20 km.-nyire Château-Salinstől, a Seille és vasút mellett, (1896) 5786 lak., sóbányával, amelyet már a XI. században ismertek (évi termelés : 25.000 t.), kémiai iparral. About Edmont születéshelye. Dievenow, 1. az Odera-torkolat legkeletibb, 35 km. hosszú, elhomokosodott ága. — 2.3 halászfalu Stettin porosz kerületben, amelyek közül különösen Ost-D.-nak látogatott tengeri fürdője van (1892, 2034 fürdővendég). Diez (Dietz), járási székhely Wiesbaden porosz kerületben a Lahn mindkét partján, vasút mellett, (1890) 4602 lak., márvány csiszolással, mészégetéssel, malmokkal és gyümölcstermeléssel, többféle iskolával. Közelében van az 1676. épített Oranienstein nevü kastély, amely most kadétiskola. Diez I. Frigyes Keresztély,a rom. filologia megalapítója, szül. Giessenben 1794 márc. 15., megh. Bonnban 1876 máj. 29., hol 1822 óta egyetemi magán-, 1830 óta rendes tanár volt. Eredetileg klassz.-filológus volt; 1813. részt vett mint önkéntes a Franciaország elleni szabadságharcokban. Tanári és irodalmi munkássága egyaránt kitűnő volt ; ő alapította meg a román filologiát mint tudományt s nevelte szaknak számos kitűnő német és francia munkást. Műveit legnagyobbrészt lefordították franciára is. Főbb munkái : Altspanische Romanzen (1821); Über die Minnehöfe (1825); Die Poesie der Troubadours (1826, 1883) és Leben und Werke der Troubadours (1829,1882), a provençal irodalom történetének első tudományos, alapvető tárgyalása ; Grammatik der romanischen Sprachen (1836—38,3 köt,4. kiad. 1876, angolul 1862, franc. 1872); Etymologisches Wörterbuch der romanischen Sprachen (1853, 2 köt., 4. kiad. 1878), melyhez Jannik indexet készített (1878); Altromanische Sprachdenkmale (1846); Die erste portugiesische Kunst- und Hofpoesie (1863); Altromanische Glossare (1865); Romanische Wortschöpfung (1875); Kleinere Arbeiten (halála után kiadta Breymann, 1883). Számos tanítványai Diez-alapíványt létesítettek a román filologia számára. V. O. Sachs, D. und die romanische Philologie (1878) ; Breymann, D., Sein Leben und seine Werke (1878) ; Stengel, Erinnerungsworte von D. (1883); H. G. 2. D. Katalin, német költőnő, szül. Netphen faluban 1810 dec. 2., meghalt u. o. 1882 jan. 22. Költői tehetség, melynek főleg epikai dolgozatai méltán tetszést arattak, bár sokszor túlságos tért Diez