A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
J - Jogrecepció - Jogsegély - Jogsérelem - Jogszerzés és jogvesztés - Jogszolgáltatás - Jogszolgáltatási politika
Jogrecepció — 938 — szerint a menekülés, segélyhívás lehetősége a J.-et kizárná, ma már elavultnak lehet tekinteni. A tévedés a J. feltételeinek fenforgása körül (az u. n. putatio J. v. praetextus), vagyis az az eset, midőn valaki tévedésből megtámadottnak hiszi magát (v. mást), holott valójában megtámadva nincs, a tévedés általános szabályai szerint bírálandó el. A magyar btkv szerint jelesül irányadó ily esetben a btkv 82. §-a, mely szerint nem számíthatók be a bűntettnek v. vétségnek tényálladékához tartozó v. annak súlyosabb beszámítását okozó ténykörülmények, amelyekről az elkövető a cselekmény elkövetésekor tudomással nem birt. HEIL. Jogrecepció, idegen állam jogának elfogadása más állam által, ami kifejezetten törvényileg, de szokás útján is történhetik. A legnevezetesebb J. a római magánjognak recipiálása, mely benső értékénél, becsénél fogva kisebb-nagyobb terjedelemben a világ jogává, minden művelt nemzet jogává lőn ; Németországban pedig tételes törvény hatályához is jutott. Szorosabb értelemben ezt az utóbbi tényt recepciónak, s a római jogot Németországban recipiált, bevett jognak nevezik. Jogsegély, általában minden bírósági segély. Szorosabb értelemben a bíróságok által megkeresésre egymásnak nyújtott segély, aminek akkor merül fel szüksége, midőn valamely jogcselekmény más bíróság területén teljesítendő. P. a tanúkihallgatás, bírói szemle stb. A belföldi bíróságok egymás közt megkereséseiknek eleget tenni s általában a jogszolgáltatás tárgyában egymásnak kölcsönösen segédkezet nyújtani törvénynél fogva kötelesek. Bel- és külföldi bíróságok között a J.-t államszerződések szabályozzák ; ilyenek nem létében a viszonosság elve irányadó. Magától értetik, de a törvény is határozottan rendeli, hogy a külföldi bíróság által megkeresett hazai bíróság a megkeresés tárgyát képező jogcselekmény teljesítésében a hazai eljárás szabályait követi. Polgári perekben a viszonosság fennállását valamely külállammal kétség esetében az a fél tartozik igazolni, kinek érdekében a megkeresés történik. Az osztrák-magyar monarkia másik államával szemben, a viszonosság kétségtelen voltánál fogva, ilyen igazolás nem szükséges. Amenynyiben államszerződés vagy a viszonosság (így jelesül Ausztriával) mást nem rendel, a hazai bíróságok a külföldi bíróságokkal nem közvetlenül, hanem a magyar kir. igazságügyi minisztérium útján érintkeznek. HUH.: Jogsérelem, minden hátrány, melyet valaki másnak cselekménye folytán jogaiban szenved. A polgári J. konkrét magánjogot tételez fel, mert nem létező jog nem sérthető ; nem szükséges ellenben, hogy a J. szándékosan vagy gondatlanságból okoztassék, mert a J. tisztán tárgyi (objectiv) természetű. Nincs ellenben J., ha a jognak meg nem felelő tényleges állapot nem a jogosítottnak akarata ellenére állott be. L. még Kár és Sérelem, Jogszabály (regula juris), 1. Jog. Jogszerzés és jogvesztés. Valahányszor valaki jogosítottá lesz (jogot nyer), jogszerzésről, valahányszor valaki jogosított lenni megszűnik, jogvesztésről szólunk. Minthogy minden alanyi jog elsősorban jogosított alany létezését tételezi fel, azért minden jogszerzés relatív (viszonylagos) jogkeletkezés, s minden jogvesztés relatív jogmegszűnés is. Ezzel szemben abszolút jogkeletkezésről, illetőleg jogmegszűnésről akkor szólunk, midőn valaki egy addig még nem létezett jogot szerez, illetve a jogvesztésével maga a jog is megszűnik s más jogosított alanyra át nem megy. A jogszerzés lehetett eredeti vagy származtatott, a szerint, amint másnak jogától függetlenül vagy átruházás útján történik. Az eredeti jogszerzésnek abszolút jogkeletkezés s a származtatott jogszerzésnek relatív jogkeletkezés csak rendesen, de nem mindig felel meg, mert p. a tulajdonos által engedélyezett zálogjog esetében a jogkeletkezés abszolút, a szerzés származtatott , elbirtoklás esetében a jogkeletkezés relativ, a szerzés eredeti. Származtatott szerzésnél, ha a jog az uj jogosítottra átmegy, ugy amint azt a jogelőd birta, ugy hogy a szerző az előd helyébe lép (succedit in locum ejus) jogutódlásról (successio) szólunk, amely lehet általános (successio in universitatem) vagy különös (successio in singulas res), a szerint, amint tárgyát a jogelődnek egész vagyona, csak egyes jogok képezik. A már megszerzett jog jus praesens ; a jog, melynek a megszerzésére kilátás van ugyan, de a megszerzés tényleg még be nem következett, jus futurum ; ez utóbbi pedig akkor, ha megszerzése már csak a szerző akaratától függ, jus delatum ; ellenkező esetben jus nondum delatum. A jog megszünhetik a jogosítottnak akaratából, jelesül lemondás és elidegenítés által, de a jogosítottnak akarata ellenére is, különféle okokból, amelyek az egyes jogok nemeihez képest nagyobbrészt különbözők. Igy p. dologbeli jog az illető dolognak elenyészte, a követelés annak kielégítése által enyészik el ; az örökösökre át nem szállható tisztán személyes jogok a jogosított halálával, feloldó feltételhez vagy határnaphoz kötött jogok a feltétel, határnap beálltával. A jogmegszünés további nemei az elévülés és a büntetés. HEIL. Jogszolgáltatás (justitia): a birói hatóságoknak vitás v. megtámadott jognak megvalósítására irányzott tevékenysége. Az ennél követendő eljárási szabályoknak összeségét törvénykezési eljárásnak, perrendtartásnak nevezzük, melynek két fő neme van : polgári és büntető. L. még Hadi jogszolgáltatás. HEIL. Jogszolgáltatási politika. A jogszolgáltatás a jogrend oltalmazása és védelme érdekében az államnak egyik kiváló tevékenységi ágát és feladatát képezi. Ennek a feladatnak megoldására az állam által elfogadott elveket J.-nak nevezzük. Másrészt J. mint tudomány alatt értjük a jogszolgáltatás legcélszerűbb elrendezésére, a jogszolgáltatás körüli feladatok legsikeresebb megvalósítására vonatkozó elveknek rendszeres foglalatát, mely mint ilyen a politika vagy országászat tudományának egyik kiváló s annyira fontos alkatrészét képezi, hogy helyesebben mint önálló, önjogú politikai tudományt lehet és kell tekinteni. A nagy horderejű kérdések, melyekre a J. választ adni hivatva van, p. az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól elkülönítése ; a birósági szervezet ; a birák önállósága és függetlensége úgy fel- mint lefelé ; a nyilvánosság ; a közvetlenség és szóbeli- Amely szók a J betűben nincsenek meg, az I-ben keresendők ! Jogszolgáltatási politika