A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)
K - Kéményszék - Keménytelke - Kéménytoldalék - Kemény üveg - Kéményváltó - Kemény vászon - Kemény viz - Kemény Zsigmond-Társaság - Kémer - Kémes - Kemi - Kémia
Kéményszék — 357 — vannak, de leginkább attól keletkezik, hogy a hátsó állcsonton az agyar és záp fogak között lévő fogatlan él (hordász) nagyon alacsony és nem éles, minélfogva főleg a kevésbé érzékeny nyelv tartja a zablát. Megfelelő feszítő-zabla használása által esetleg segíthető rajta. csó. Kéményszék, gyári kémények alsó, négyszegletes része (mintegy a kéménynek piedesztálja), melynek magassága a kéménymagasságnak körülbelül V4-e. Keménytelke, község, 1. Mező-Keménytelke. Kéménytoldalék, süveg v. sisak, az a rendesen vaslemezből készített szellőző szerkezet, mely a levegő áramlása segítségével a kéményből kiszívja vagy benyomja a levegőt. Különösen a rosszul szívó kéményekre helyezik. L. Szellőzés, κ. ι. A. Kemény üveg, ruganyos üveg (vulkán üveg, verre trempé). Ha gyengén izzó üveget 300° C.-ra felhevített olajba teszünk és benne lassan hagyjuk lehűlni, az üveg kemény, rugalmas lesz és a gyors hőfokváltozásokat is jobban kiállja, mint a lassan hűtött üveg ; de az ily üveg gyémánttal nem vágható és ha erőszakosan eltörjük, apró darabokra szétpattan. Az üvegnek ezt a sajátságát 1874. de la Bastie fedezte fel és találmányát annyira túlbecsülték, hogy szabadalmát a németországi üveggyárosok egyesületének csak 40 millió frankért akarta eladni. De a találmány gyakorlatilag nem vált be és alkalmazása csak korlátolt. J. L. Kéményváltó. Ha a födémszerkezetet fagerendák (borított v. csaposgerendák stb.) alkotják és ezek közül egy vagy több valamely kémény testébe hatolna be, akkor ezt megakadályozandó, a gerendákat a kémény helyén kiváltjuk és az itt alkalmazott váltógerendát K.-nak nevezzük. Egy kémény mellett a csaposgerendák kiváltási módját az ábra magyarázza meg ; ebben az ábrában — mely a csaposgerenda-födémet alaprajzban mutatja — : a Κ., a a váltótartó és s a kiváltott csaposgerendák. F. K. Kemény vászon, 1. Vászon. Kemény viz, 1. Viz. Kemény Zsigmond Társaság, szépirodalmi és közművelődési társaság Marosvásárhelyt. Tolnai Lajos (1. o.), akkor marosvásárhelyi ref. lelkész serkentésére Apor Károly b. elnöklete alatt alakult, alapszabályait 1876 okt. 27. erősítették meg. Voltak alapító (42), rendes (69), tiszteleti (4) és pártoló tagjai. Célja volt : a széptudományok művelése, a régibb és újabb székely nyelvsajátságok tanulmányozása, összegyűjtése és kiadása, valamint Kemény Zsigmond munkáinak kiadása. Havonként egy felolvasó- és évenként egy ünnepi ülést kellett tartania. A társaság 1879 jan. 5. tartotta első felolvasó ülését, s működésének első időszaka 1883 végéig terjedt. Ezalatt helybeli, budapesti és kolozsvári irók látták el a társaság munkaprogramjaját ; e körben lett először ismeretessé a Jékei Aladár neve is. A felolvasott dolgozatok a Tolnai szerkesztette Erdélyi Figyelőben (1880) és Figyelőben (1883 végén és 1884 elején) jelentek meg. rövid idő alatt azonban, részben anyagi erő híján, programmjából keveset valósíthatott meg a társaság. 1884. Tolnai Lajos Budapestre költözvén, 1885. pedig Apor Károly b. elhalván, a társaság vezetők nélkül maradt s működésében több évre szünet állt be. Azzal a felfogással, hogy egy szépirodalmi irányú intézet vidéki helyen a kellő erők hiánya miatt nem virágozhatik, az alapszabályokat 1888. módosították, célul főleg a város és vidéke művelődése ügyeinek felkarolását s ismeretterjesztő felolvasások tartását tűzték ki. De még az új szervezet sem tudott a társaságba több életet önteni, mint hogy 1893. ismét tartottak egy felolvasó ülést. A társaság jelenlegi tőkéje mintegy 4700 frt. N. L. Kémer (Camana), nagyközség Szilágy vmegye szilágysomlyói j.-ban, (1891) 2274 magyar lak., postahivatallal és pékpénztárral, gőzmalommal. Kémes, kisközség Baranya vármegye siklósi j.-ban, (1891) 454 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Kemi, 1. K. (Kemi-joki), 408 km. hosszú folyó Finnországban. Az orosz Lappföld határa közelében, a Supla Selka nevű dombokban ered, fölveszi a közelében eredő Luko-jokit, belefolyik a 144 km 2 területű Komijarvibe ; ezt elhagyván, egy körívet ír le, fölveszi a Raudan- és az Unasz-jokit és a Torneo torkolatától K-re a Botteni-öbölbe torkollik. Vízterülete 53,143 km 2. — 2. K., járási székhely Ulenborg (ettől 124 km.-nyire) ti η η tartományban, a K. torkolatánál, (1892) 655 lak., fakereskedéssel. —ZIK. Kémia. A természettudományok egyik ága. A különböző testek fizikai és kémiai sajátságainak kísérleti tanulmányozása alapján azoknak anyagi szerkezetére következtet. A K. szempontjából a homogén testeket két csoportra oszthatjuk : egyszerű testek v. elemek és összetett testek v. vegyületek. Egyszerű v. elemi test az olyan, melyet semmi néven nevezendő módon alkatrészeire nem bonthatunk. Az elemek neveit, beosztásukat és atomsúlyaik nagyságát 1. Elemek- Összetett test az olyan, mely két v. több elemi test vegyülete. Szigorúan megkülönböztetendők az elegyek és a keverékek a tulajdonképeni vegyületektől. A vegyületekben ugyanis alkatrészeik mindig állandó súlyviszony szerint foglaltatnak, míg az elegyek tetszés szerinti viszonyban tartalmazhatják elegyrészeiket. Míg az elegyek mindig mutatják többé-kevésbbé elegyrészeik sajátságait, addig a vegyületek egészen más sajátságúak, mint azok a testek, amelyekből keletkeztek. A K.-s alaptörvények legfontosabbika éppen az állandó súlyviszonyok törvénye, mely szerint egy és ugyanazon vegyületben az alkatrészek súlyviszonya mindig szigorúan ugyanaz. A sokszoros súlyviszonyok törvénye a különböző vegyületekre vonatkozik ; e törvény szerint a különböző vegyületekben az alkatrészek atomsúlyaik egyszerű kéményváltó. Amely szók a Κ betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők ! Kémia