A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)

L - Lechnic - Lecitin

Lechner — 323 — jági tagja. Nevezetesebb dolgozatai : Zur Patho­genese der Gehirnblutungen der luetischen Früh­forruen (Bécs 1881); A bujakórosok álmatlan­sága s annak okai (Orv. Het. 1881) ; A téboly agytáplálkozási zavarainak lokalizációja (Orv. Het. 1882) ; Az érzéki észrevevés elemi alkatrészei (Magyar Philosophai Szemle 1884) ; Az álomról (Term.-tud. Közlöny 1884) ; Adatok a hallucina­tiók lokalizációjához (Orv. Het. 1885) ; Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről (Orv. Het. 1888); A kedély neveléséről (Egészség 1889) ; Az izommunka szerepköre értelmi műveleteinkben, tekintettel a testgyakorlásra (A magyar orvosok s természetvizsgálók XXV. nagyváradi vándor­gyűlésének évkönyve 1890) ; A testgyakorlás be­folyása szellemi működéseinkre (Egészség 1891); Ad­alék az általános neurosisok alapján kifejlődő kór alakok ismeretéhez (Magyar Orvosi Archí­vum 1891); A psyché materialis alapja (Orv. Het. 1892) ; A tudatosság ténye szellemi életünk eseményeiben (Athenaeum 1892) ; Kétes elmeálla­potok (Törvényszéki lélek- s elmekórtan, Buda­pest 1896. A magy. orvosi könyvkiadó társulat kiadványa, 2 köt.). A. J. 4. L. Lajos, mérnök, szül. Budán 1833 febr. 8. Középiskoláit a budai egyetemi s azután a pesti piarista gimnáziumban végezte s 1849 tavaszán mint honvéd az 52. honvéd magyar gyalogezredbe lépett s Görgey hadtestében egészen a világosi fegyverletételig részt vett a hadjáratban. A sza­badságharc után nagy nehezen elkerülvén a be­soroztatást, eleinte Liedeman J. P. bank- és szál­lító-üzletében nyert alkalmazást, midőn pedig módját ejthette, régi hajlamát követve, a budai műegyetembe iratkozott be, honnan tanulmányai befejezte után a budai építészeti igazgatóság szol­gálatába lépett s itt Reitter Ferenc és Mihálik József vezetése alatt a középítészet minden ágá­ban működött. 1865. az akkori helytartótanács az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek sza­bályozásával bízta meg. 1870. egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, amelynek befeje­zése után a központi posta- és táviróhivatali épít­kezés vezetésével bízták meg. Ugyanekkor Buda­pest általános szabályozási tervének elkészíté­sére nemzetközi pályázat hirdettetvén ki, az ő terve nyerte el a 10.000 forintos nagy­díjat. Az Andrássy-út tervezése is az ő műve, s az ezen tervnek végrehajtására alapított Municipális bank Sugárút-építési vállalata őt választván meg ve­zérigazgatójává, ezen világhírű út létesítése az ő nevéhez és munkájához van fűzve. Midőn ezen vállalat feloszlott, 1873. a bécsi világkiállítás épí­tészeti juryjének lett előadója s ezen minőségben kifejtett működésével általános elismerést vívott ki. 1878. a párisi világkiállításon mint kormány­biztos-helyettes működött. 1879., midőn az árviz Szegedet romba döntötte, a rekonstrukció céljából alkotott királyi bizottság mellé tervező műszaki főnökül nevezték ki. Szeged összes újjáalkotási művei az ő tervezéséből keletkeztek. 1884. a mű­szaki tanács alelnökévé nevezték ki. 1885. az új parlamentház építésének főellenőrzésével bízták meg. 1886 tavasza óta Budapest székes főváros középitési igazgatója s ezen minőségében a város rendezése és fejlesztése körül szakadatlan és üdvös tevékenységet fejt ki. Az általános nagy csator­názás, amelynek alapterveit Ő dolgozta ki, a ká­posztás­megyeri nagy vizmű­s az összes fővárosi nagyobbszabásu közművek az ő folytonos közre­működése és felügyelete mellett épülnek. Többször nyert elismerést, birja a vaskorona- és Lipót­rendeket, az olasz korona-rendet s tagja a francia becsületrendnek ; jelenleg a magyar mérnök- és építész-egyesületnek alelnöke. Irodalmi munkái : Szeged újjáépítése (Budapest 1891 ; ehhez egy nagy, 36 rajzlapot tartalmazó ívrétű fü­zet) ; Egész­séges építkezés városokban és községekben ; az 1885. évi Országos orvosi és közegészségügyi kongresszus tárgyalásai című 1885-ből való kiad­mány, 282 — 304. old. KÜK. 5. L. László, tanár és iró, született Budán 1841 máj. 24. Gimnáziumi tanulmányait u. o. végezte,­ 1859—1863. a pesti egyetemen jogot hallgatott és az akkori jogtörténeti és bírói vizsgát letette. A jogi tanulmányok után még két évi tanulmányt folytatott a filozofiai fakultásban (1863—1865). 1866. hivatalnok volt a magyar kir. helytartó­tanácsnál a gimnáziumi ügyosztályban, 1867 jan. elején foglalta el tanszékét a szatmári királyi fő­gimnáziumnál, honnan 1870. a budai gimnázium­hoz helyezték át, hol most is működik. Irodalmi­lag első­sorban filozófiai cikkeket irt értesítőkbe és folyóiratokba, azonkívül néhány tanügyi cikket. Filozófiai cikkei a következők : Vázlatok a fran­cia filozófiából a XIX. sz.-ban ; A logika alap­feladványa ; Psychologiai tanulmányok : a) Aris­toteles, b) Stocke ; Spencer Herbert filozofiája ; A determinismus és az erkölcsi beszámíthatóság . Az erkölcsi érzelmek. Lechnic, kisközség Szepes vármegye szepes­ófalvi j.-ban, (1891) 514 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral ; hozzátartozik a korona­hegyi fürdő, 1. Szmerdsonka és a Vörösklastrom. Lecitin (lecithin), az állati szervezetben igen elterjedt az agyvelőben, az idegekben, a vértes­tecsk­ékben és a to­j­ás sárgájában előforduló szén ve­gyiolet, melynek tapasztalati képlete C42H86NP09. Hoppe-Seyler szerint legkönnyebben a tojás sár­gájából állítható elő. A L. kloroformban, szén­diszulfidban, benzolban és zsíros olajokban, de leg­kivált borszeszben, éterben könnyen oldható viaszszerű­ tömeg, mely finom tűkben kristályosít­ható. Vízben felduzzad, majd opalizáló oldattá lesz, melyből különféle sókkal ismét leválasztható. A kristályos L. enyhébb melegítéskor átlátszó­lesz, 55°-on megbarnul, 70°-on égett zsírszagot, áraszt és 90—100° között fekete folyadékká ol­vad meg ; még magasabban hevítve kormozó láng­gal elég, szenet és foszforsavat hagyván hátra. A L. bázisokkal és savakkal sókat alkot, melyek közül igen nehezen oldódik a platinakloriddal képezett kettős sója. Savakkal vagy baritvizzel főzve elbomlik, amikor kolin, glicerinfoszforsav, sztearinsav és palmitinsav keletkeznek belőle. Eszerint a L. úgy fogható fel, mint egy összetett éterszerű vegyület, amelyben a kolin a glicerin­foszforsaval és a sztearin- meg palmitinsavval van egyesü­lve. Szerkezeti képlete tehát o.c18H35o CaHs —O.C18H;IlO (CH,UK ) 0­ ' \O.PO(OH).O.CH2.CH,r­m. 21* Lecitiri

Next