A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)
L - Lechnic - Lecitin
Lechner — 323 — jági tagja. Nevezetesebb dolgozatai : Zur Pathogenese der Gehirnblutungen der luetischen Frühforruen (Bécs 1881); A bujakórosok álmatlansága s annak okai (Orv. Het. 1881) ; A téboly agytáplálkozási zavarainak lokalizációja (Orv. Het. 1882) ; Az érzéki észrevevés elemi alkatrészei (Magyar Philosophai Szemle 1884) ; Az álomról (Term.-tud. Közlöny 1884) ; Adatok a hallucinatiók lokalizációjához (Orv. Het. 1885) ; Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről (Orv. Het. 1888); A kedély neveléséről (Egészség 1889) ; Az izommunka szerepköre értelmi műveleteinkben, tekintettel a testgyakorlásra (A magyar orvosok s természetvizsgálók XXV. nagyváradi vándorgyűlésének évkönyve 1890) ; A testgyakorlás befolyása szellemi működéseinkre (Egészség 1891); Adalék az általános neurosisok alapján kifejlődő kór alakok ismeretéhez (Magyar Orvosi Archívum 1891); A psyché materialis alapja (Orv. Het. 1892) ; A tudatosság ténye szellemi életünk eseményeiben (Athenaeum 1892) ; Kétes elmeállapotok (Törvényszéki lélek- s elmekórtan, Budapest 1896. A magy. orvosi könyvkiadó társulat kiadványa, 2 köt.). A. J. 4. L. Lajos, mérnök, szül. Budán 1833 febr. 8. Középiskoláit a budai egyetemi s azután a pesti piarista gimnáziumban végezte s 1849 tavaszán mint honvéd az 52. honvéd magyar gyalogezredbe lépett s Görgey hadtestében egészen a világosi fegyverletételig részt vett a hadjáratban. A szabadságharc után nagy nehezen elkerülvén a besoroztatást, eleinte Liedeman J. P. bank- és szállító-üzletében nyert alkalmazást, midőn pedig módját ejthette, régi hajlamát követve, a budai műegyetembe iratkozott be, honnan tanulmányai befejezte után a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett s itt Reitter Ferenc és Mihálik József vezetése alatt a középítészet minden ágában működött. 1865. az akkori helytartótanács az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozásával bízta meg. 1870. egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, amelynek befejezése után a központi posta- és táviróhivatali építkezés vezetésével bízták meg. Ugyanekkor Budapest általános szabályozási tervének elkészítésére nemzetközi pályázat hirdettetvén ki, az ő terve nyerte el a 10.000 forintos nagydíjat. Az Andrássy-út tervezése is az ő műve, s az ezen tervnek végrehajtására alapított Municipális bank Sugárút-építési vállalata őt választván meg vezérigazgatójává, ezen világhírű út létesítése az ő nevéhez és munkájához van fűzve. Midőn ezen vállalat feloszlott, 1873. a bécsi világkiállítás építészeti juryjének lett előadója s ezen minőségben kifejtett működésével általános elismerést vívott ki. 1878. a párisi világkiállításon mint kormánybiztos-helyettes működött. 1879., midőn az árviz Szegedet romba döntötte, a rekonstrukció céljából alkotott királyi bizottság mellé tervező műszaki főnökül nevezték ki. Szeged összes újjáalkotási művei az ő tervezéséből keletkeztek. 1884. a műszaki tanács alelnökévé nevezték ki. 1885. az új parlamentház építésének főellenőrzésével bízták meg. 1886 tavasza óta Budapest székes főváros középitési igazgatója s ezen minőségében a város rendezése és fejlesztése körül szakadatlan és üdvös tevékenységet fejt ki. Az általános nagy csatornázás, amelynek alapterveit Ő dolgozta ki, a káposztásmegyeri nagy vizműs az összes fővárosi nagyobbszabásu közművek az ő folytonos közreműködése és felügyelete mellett épülnek. Többször nyert elismerést, birja a vaskorona- és Lipótrendeket, az olasz korona-rendet s tagja a francia becsületrendnek ; jelenleg a magyar mérnök- és építész-egyesületnek alelnöke. Irodalmi munkái : Szeged újjáépítése (Budapest 1891 ; ehhez egy nagy, 36 rajzlapot tartalmazó ívrétű füzet) ; Egészséges építkezés városokban és községekben ; az 1885. évi Országos orvosi és közegészségügyi kongresszus tárgyalásai című 1885-ből való kiadmány, 282 — 304. old. KÜK. 5. L. László, tanár és iró, született Budán 1841 máj. 24. Gimnáziumi tanulmányait u. o. végezte, 1859—1863. a pesti egyetemen jogot hallgatott és az akkori jogtörténeti és bírói vizsgát letette. A jogi tanulmányok után még két évi tanulmányt folytatott a filozofiai fakultásban (1863—1865). 1866. hivatalnok volt a magyar kir. helytartótanácsnál a gimnáziumi ügyosztályban, 1867 jan. elején foglalta el tanszékét a szatmári királyi főgimnáziumnál, honnan 1870. a budai gimnáziumhoz helyezték át, hol most is működik. Irodalmilag elsősorban filozófiai cikkeket irt értesítőkbe és folyóiratokba, azonkívül néhány tanügyi cikket. Filozófiai cikkei a következők : Vázlatok a francia filozófiából a XIX. sz.-ban ; A logika alapfeladványa ; Psychologiai tanulmányok : a) Aristoteles, b) Stocke ; Spencer Herbert filozofiája ; A determinismus és az erkölcsi beszámíthatóság . Az erkölcsi érzelmek. Lechnic, kisközség Szepes vármegye szepesófalvi j.-ban, (1891) 514 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral ; hozzátartozik a koronahegyi fürdő, 1. Szmerdsonka és a Vörösklastrom. Lecitin (lecithin), az állati szervezetben igen elterjedt az agyvelőben, az idegekben, a vértestecskékben és a tojás sárgájában előforduló szén vegyiolet, melynek tapasztalati képlete C42H86NP09. Hoppe-Seyler szerint legkönnyebben a tojás sárgájából állítható elő. A L. kloroformban, széndiszulfidban, benzolban és zsíros olajokban, de legkivált borszeszben, éterben könnyen oldható viaszszerű tömeg, mely finom tűkben kristályosítható. Vízben felduzzad, majd opalizáló oldattá lesz, melyből különféle sókkal ismét leválasztható. A kristályos L. enyhébb melegítéskor átlátszólesz, 55°-on megbarnul, 70°-on égett zsírszagot, áraszt és 90—100° között fekete folyadékká olvad meg ; még magasabban hevítve kormozó lánggal elég, szenet és foszforsavat hagyván hátra. A L. bázisokkal és savakkal sókat alkot, melyek közül igen nehezen oldódik a platinakloriddal képezett kettős sója. Savakkal vagy baritvizzel főzve elbomlik, amikor kolin, glicerinfoszforsav, sztearinsav és palmitinsav keletkeznek belőle. Eszerint a L. úgy fogható fel, mint egy összetett éterszerű vegyület, amelyben a kolin a glicerinfoszforsaval és a sztearin- meg palmitinsavval van egyesülve. Szerkezeti képlete tehát o.c18H35o CaHs —O.C18H;IlO (CH,UK ) 0 ' \O.PO(OH).O.CH2.CH,rm. 21* Lecitiri