A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
SZ - Szegedvidéki nyelvjárás - Szegedy - Szegély
Szegedi Kis — 508 — nov. 20-ig tűrte Perviz, a börtönre ügyelő vajda kegyetlenkedéseit, a durva szavakat, lekötöztetést és vérig korbácsolást. A Szolnokra áthelyezett Mahmud bég magával vitte a szenvedő foglyot. Maga János Zsigmond erdélyi fejedelem is közbelépett (1562 elején) tekintélyes követei : Némethi Ferenc tokaji várkapitány, Melius Péter debreceni és Czeglédi György váradi lelkészek által, de személyes megjelenésük is siker nélkül maradt. Csak annyi könnyülés esett, hogy bilincsben látogathatta hitrokonait, s egy nagy cellában volt elzárva, itt dolgozhatott. Mező Ferencné meglátta átutaztában a vértanuskodó apostolt, ki oly hatást tett rá, hogy haldokló ágyán szivére kötötte férjének Sz. minden áron kiszabadítását. A nő elhalt hevében. A keves kereskedő Mező a bégtől 1200 frt váltságdíj mellett, kezességére csakugyan kinyerte Sz. elbocsáttatását a gyulai várparancsnok és Debrecen támogatása mellett. Duskás Ferenc debreceni tekintélyes polgár vitte Sz.-t saját szekerén Debrecenbe, s ott a váltságdíj egy részét összegyűjtötte. Hosszas körútja után, mindenütt részvéttel fogadtatván, részt vett a kálmáncsai hivek által rendezett örömünnepélyen, s a nyugalmasabb ráckevei egyházba választatott lelkésznek (1563) ; itt folytak le utolsó évei köztiszteletben és munka közben. Sz. volt a legtudományosabb fő a reformátorok közt, európai hírben állt, műveit külföldön több ízben nyomtatták s felette kapósak voltak, be is iktatta azokat a római kúria a tiltott könyvek sorozatába. Paksi Mihály (1573), a genfi akadémiáról hazaérkezett s később egri lelkész, «apostoli századba méltó» férfiúnak, Béza Tódor pedig «örök emlékezetre méltó athlétának» nevezte Sz.-t. Művei : Assertio vera de trinitate (az erdélyi unitáriusok alapos cáfolata,Genf 1573, elül Béza levele s a szerző méltatása, 2. kiad. 1576) ; Speculum romanorum pontificum (Basel 1584, Sz. fia István adta ki. A Kádas Péter kevei polgárhoz szóló ajánló levelet Béza irta. Ez a Kádas idősb Sz. barátja s jóakarója volt. Még ért 4 kiadást 1586., 1592., 1602. és 1624., németre fordította Hönigern Miklós, Spiegel des weltlichen Römischen Bapsis, Basel 1586) ; Theologiae sincerae. Loci communes de Deo et homine (nagy hittani műve, Basel 1585. Estil Sz. életrajza Skaliczától és arcképe. Ajánlva Frigyes herceghez, Lajos bajor herceg fiához. Az életrajz és arckép megvan minden kiadásban. A többi kiadások 1588., 1593., 1599. és 1608. jelentek meg. A munkában van függelékül Confessio de trinitate is) ; Tabulae Analyticae (a prófétákra, zsoltárokra, evangélistákra és apostoli levelekre irt elemzések és tárgyalások prédikátorok használatára, Schaffhausen 1592, 2. kiadás London 1593, 3. kiadás Basel 1599, 4. kiadás 1610). Énekei (öt darab) a Sz. Gergely-féle Énekeskönyvben (1569) jelentek meg ; a Jövei Szent Lélek Isten a mai ref. énekeskönyvben a 73-ik dicséret. Sz. maga is értett a zenéhez, kedvelte azt. Kéziratban maradtak : Meliusszal váltott fejtegetései (Carmina et libelli, 1557, melynek töredékeit Skaricza őrizte) ; Panthanus pesti kámzsás baráttal tartott nyilvános hitvitája (Dialógus) a kevei templomban (1564) ; négy levele Skariczához távolléte alatt. Mindezek elvesztek vagy lappanganak. Irodalom: Skariczától, Vita Szegedini, 5. kiad.; Bod, Magyar Athenas. Balogh P., A magy. prot. egyh. tört. részletei, Debrecen 1872; Földváry László, Sz. élete, Budapest 1894, arcképpel; Borovsky ,Samu, Csanád vármegye története, u. o. 1896; Sziládi Áron, Magyar Költők Tára, u. o. 1896, 6 köt. BALOGH F. Szegedvidéki nyelvjárás, az u. n. alföldi nyelvjárásterület három nyelvjárásának egyike. Középpontja Szeged városa ; ehhez csatlakozik Csongrád vármegye déli része, továbbá Csanád vármegye és Békés vármegyének vele érintkező déli határszéle. Ezt a nyelvjárást beszéli Temesköz magyar lakossága is Torontál és Temes vármegyében. A Sz. hangzórendszere teljesen egyezik a kiskunságiéval (1. o.) ; a hangtan egyáltalán kevés eltérést mutat s fontosabb különbségek csakis az alaktanban láthatók. A névragok közül eltérő a -ház alakja, melyet így használnak : -hon, -hőn , karóhon, házhon , tűzhön, székhön. A leglényegesebb különbséget az igeragozásban látjuk. A tárgyas alak 3-ik személyét a mélyhanguak is mindkét számban a magas hanguaknak módjára képezik : láti, tudi, akarik, használik, rondáik; és : huzitok. Azonban magának a nyelvjárásnak eredeti gócpontján, Szegeden e legjellemzőbb sajátsága már kivesző félben van. Hódmező-Vásárhely nyelvében nyoma sincs ennek a sajátságnak, de Csanád, Békés és Csongrád vármegyék egyéb e nyelvjáráshoz tartozó községeiben mindenütt él. V. ö. Balassa J., A magyar nyelvjárások. SIM. Szegedy Ferenc Lénárd, egri püspök, egyházi iró és költő, szül. Nagyszombatban, megh. Kassán 1675 szept. 12. A bölcsészetet Bécsben, a teologiát Rómában végezte. Pappá szenteltetvén, nevelő volt Drugeth János gróf családjánál, kinek ajánlására 1644 szept. 29. esztergomi kanonok lett, 1651. nagyszombati plébános, 1652. címzetes prépost, 1655. apát, 1658. az egri püspök segéde, 1661. káptalani nagyprépost, később erdélyi püspök, 1663. pozsonyi javadalmazott prépost, és u. a. évben váci püspök, 1667. királyi kancellár, 1669 szept. 13. egri püspök. Kiadta a következő munkákat : Rituale Strigoniense (Kassa 1672) ; Cantus Catholici Latino-Hungariei (u. o. 1674, 2. kiadás Nagyszombat 1675 ; Toldy írja erről, hogy az ősmagyar jellemet tisztán fentartó dallamok tekintetéből a század legnevezetesebb művei közé tartozik) ; Hiszek egy Istenben stb (Kassa 1671) stb. V. Ö. Zelliger J., Egyh. írók csarnoka. 7.B. Szegély, a ruhanemüek beszegett széle (1. Szegélyszalag); bútoron a szélső keret vagy ráma darabja (fríz); katonaságnál egy erős pontnak (erődített helynek vagy helységnek, sáncnak stb.) egyik fő része. Áll halántékokból (Face), oldalakból (Flanken) és torokvonalból (Kehle) ; tulajdonságánál fogva mint védővonal, födözék és akadály szerepel. A torokvonal vagy egy egyenes vonalú födözékből áll, vagy arc-oldalvédelemre van berendezve ; a torok végre nyitott is lehet és ekkor külső művek védelmezik. Mint akadály a tömeges és közvetlen betörést gátolja , más akadályokkal egyetemben a rohamot is megnehezíti. Oly erős pontokat, melyek minden oldalról körül vannak zárva : zárt, ha a torokvonal csak egy akadályból vagy oldalozó berendezésből áll : félig zárt, ha mindkettő hiányzik , nyilt pontoknak nevezik. G. T. Amely szók az Sz betűben nincsenek meg, S alatt keresendők! Szegély