A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)
B - Barö - Barquisimeto - Barra - Barra do Rio Negro - Barragan - Barramunda - Barras Pál János Ferenc Miklós - Barrére - Barrés - Barrett - Barriére-szerződés - Barrikád - Barrios José Mária Reyna - Barow in-Furness - Barrowisták - Barry - Barry and Cadoxton - Barry Cornwall - Bars
Barö — 137 — Barö, Finnország déli partvidékénél, Helsingforstól DNy-ra levő orosz sziget,Barösund kikötővel. Barquisimeto, Venezuela egyik tartománya, (1894) 31,476 lak. Barra, 1. Egosé-olaj. Barra do Rio Negro, 1. Manaos (XII. k.). Barragan (középlatin barracanus), a középkorban a barcheni szövet neve. Barramunda (állat), a Ceratodus Forsten Krefft nevü kétlégzetü halnak queenslandi népies neve. L. Ceratodus (IV. k.). Barras Pál János Ferenc Miklós, a francia direktórium tagjának emlékiratai (Mémoires, Páris 1895—96, 4 köt.) megjelentek. V. ö. Tisza István cikkét a Budapesti Szemle 1897 jan. füzetében. Barrère (ejtsd : barér) Kamill, francia diplomata, szül. 1851 okt. 23. Párisban magántitkár volt és 1871. csatlakozott a kommünhöz. Deportációra ítélték, erre Londonba és Berlinbe menekült. 1878. a berlini kongresszusra küldött Waddington titkárul maga mellé vette B.-t, aki kegyelmet kapott és Gambettához meg az opportunista párthoz csatlakozott. 1880. a Duna-bizottságnak franciaországi tagja lett. 1883 —85. francia főkonzul volt Kairóban, 1885—89. követ Stockholmban, 1894-ig pedig Münchenben. 1894. Bernbe küldték követnek, 1897 dec. pedig Rómába a királyi udvarhoz. Barres (ejtsd: baresz) Móric, francia regényíró és politikus, szül. Charmes-sur-Moselleben 1862. 1884. a rövid életti Les taches d'encre c. kis lapot alapította, mit egyedül irt. 1889. mint boulangista-pártit Nancyban képviselőnek választották. Főbb művei: Un homme libre (1889); L'ennemi des lois (1893) ; Le jardin de Bérénice (1890) ; Une journée parlamentaire (1894), melyben a Panama-botrányt a színpadra vitte ; Le roman de l'énergie nationale. Les Déracinés (1897) ; L'appel au soldat (1900, 3 köt.) ; Leurs figures (1902). Barrett Erzsébet, 1. Browning (III. k.). Barrière-szerződés (határzár-szerződés), az a szerződés, melyet a németalföldi köztársaság 1709 okt. 28. Angliával kötött, hogy határait Franciaországgal szemben biztosítsa. V. O. Willequet, Histoire du système de la Barrière (Brüsszel 1847). Barrikád a. m. torlasz (XVI. k.). Barrios José Mária Peyna, Guatemala köztársaság elnöke. Ifjú korában nagy utazásokat tett az Egyesült Államokban, majd konzul volt Hamburgban. 1892 márc. a köztársaság elnökévé választatván, az ellenpárt kibékítésére törekedett, vasutakat épített és a németekkel való kereskedést előmozdította. 1897 jun. diktátornak proklamálta magát, mert nem remélte az 1895-iki választáson újból való megválasztását. Unokatestvére, Morales Prospero volt hadügyminiszter lázadást szított ellene, melyet 1897 nov. elnyomtak. 1898 febr. elején B.-t Morales felbujtására megölték. Barrow in Furness, város Lancaster angol grófságban, (1901) 57,581 lak. 1901. kikötőjébe 2802 hajó futott be (593,1501. tartalommal). 1900. a bevitel értéke 647,564, az angol cikkek kivitelének értéke 395,036 font sterling. Barrowisták v. brownisták, Brown Róbert (7., III. k.) követői. Barry, J. Károly, angol építész, szül. Westminsterben 1795 máj. 23., megh. 1860 máj. 11. Főműve a londoni új parlament, melynek alapkövét 1840 ápr. 27. tették le. B. életrajzát fia, B. Alfréd, worcesteri kanonok irta meg (Life of sir Charles B., London 1872). 2. B. Eduárd Middleton, az előbbinek fia, szül. 1830., megh. Londonban 1880 jan. 29. A műépítést Donaldson, majd Wyatt vezetése alatt tanulta. Később atyjával együtt a londoni parlament épületén dolgozott, melyet atyja halála után ő fejezett be. Ő építette a londoni Coventgarden-színházat (1857), a máltai operaházat, a Clearing Cross szállót, a St.Giles-iskolákat, a Flower Hallt Coventgardenben, a londoni Grammar Schoolt és a halifaxi zenecsarnokot. Barry and Cadexton, angol város Glamorganshireben (Wales), (1901) 27,028 lak. Közelében Barry kastély romjai (XIII. sz.). Barry Cornwall, álnév, 1. Procter (XIV. k.). Bars vármegye területe, a legújabb adatok szerint, a területén belül fekvő önálló törvényhatósági városokon kívül, 2*724 km 2. (1901) 165,122 lakóval (közte 270 katona), míg 1891-ben 153,054 volt a népesség száma ; az utolsó évtized tényleges népszaporulata tehát 12,068 lélek, vagyis 7*9°/o. A születések és halálozások alapján az utolsó évtizedre kiszámított népszaporodás 17,972 lélekre (ll'7°/o) rúgván, a tényleges népszaporodás a kiszámítottnál 5,904 lélekkel kedvezőtlenebb, vagyis a népesség ennyi lélekkel kivándorlás által csökkent. A népsűrűség km 2-enként 60'6, míg 1891-ben 562 volt. Az össznépességnek nemzetiségek szerinti eloszlása a következő : magyar 52,169 (31'76/o), német 17,305, tót 94,777, oláh 12, horvát 5, szerb 79, egyéb 565. Miután 10 évvel megelőzőleg a magyarok száma 47,611 volt, a szaporulat 4,558 lélek, vagyis 9*6°/ο· A nem magyarajkú lakosságból 16,444 lélek beszél magyarul, vagyis 14'5°/o, mig tíz évvel előzőleg csak 1Γ1°/ο. Felekezetek szerint ekként oszlik meg a népesség: róm. kat. 139,729, görög kat. 46, görög keleti 7, ágostai evang. 3,115, ev. ref. 17,018, unitárius 10, izraelita 5,191, egyéb felekezetű 6, írni-olvasni tud 92,612 lélek, vagyis a hat éven felüli népességnek 67,4%-a, míg tíz év előtt csak 60, 1%. A törvényhatóság művelhető földjéből 118214 km 2 a szántóföld, az összterületnek 43,4°/6-a, a szőllők területe 6*58 km 2. Közlekedési eszközei : állami út 121*8 km., törvényhatósági út 350* 1 km. (de ebből csak 334*4 km. van kiépítve), községi közlekedési út 557-8 km. (ebből kiépítve 85*6 km.). A nyilvános forgalmú vasutak hossza 181-5 km., miből 77*7 km. állami vasút. B. területén 66 postahivatal, 42 távirda-és 4 távbeszélő hivatal áll működésben. Fennáll 5 bank, 6 takarékpénztár és 9 szövetkezet. A tanintézetek száma 235, összesen 27,517 tanulóval; az intézetek közt van 12 kisdedóvó, 213 népiskola, 1 tanítóképző, 1 gimnázium, 1 reáliskola; továbbá 6 ipar- és kereskedelmi, 1 emberbaráti jellegű iskola. A tanköteles gyermekek közül 88*89% jár iskolába. Területén van 3 rend tanácsú város, 4 nagyközség és 202 kisközség, továbbá 404 puszta és telep. V. ö. Bars vármegye monográfiája (Budapest, 1903). Bars