A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)
F - Forgács - Forgemol de Bostquénard - Forgó - Forinyák - Fóris - Forli - Formaldehidgelatin - Formalinum - Formaria - Formázó gépek - Formenofón - Formiátok - Formicatio - Formoza - Formoza - Forneron - Forno-glecser - Fornszek - Forrai - Forrasztó ón - Forróviz-próba - Forsman - Forst
Forgács 511 Forgács Endre, ref. lelkész, iró, szül. Abaúj-Szántón 1849 dec. 16. Sárospatakon egy évig a progimnázium tanára volt, aztán Kecskeméten, majd Cegléden káplán, ahol hat esztendőt töltött. 1884-ben Sárbogárdon pappá választották s azóta ott van. 1879. a Cegléd c. lapot indította meg. Forgemol de Bostguénard, francia tábornok, megh. Párisban 1897 nov. 28. Forgó István, megh. 1902 máj. Forinyák Gyula (VII. k.), cs. és kir. lovassági tábornok, 1889 dec. 26. a magyar királyi honvédség főparancsnokának adlátusa lett. 1894. a 86. gyalogezred tulajdonosává, 1895 nov. 1. lovassági tábornokká nevezték ki, 1896 az I. oszt. vaskorona-rendet, 1897-ben pedig a porosz vörös sas-rend nagykeresztjét kapta. 1899 máj. 1-én nyugalomba helyezték és ez alkalomból a katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1900 nov. 24. a főrendiház életfogytiglani tagjává nevezték ki. — Neje, F. Gyuláné, írónő (írói álneve Dóry). A szépirodalmi hetilapokban és havi folyóiratokban több dolgozata jelent meg. A tétovázó és a Recidiva c. monológjai 1893 jan. 13., Egy estély c. kis színműve 1898 ápr. 2. került színre a Nemzeti Színházban. Fóris István, színész, megh. Aradon 1895 dec. Forli, olasz tartomány, (1901) 279,072 lak. Ilyen nevü fővárosáé ugyanakkor 43,457 lak. Formaldehidgelatin, 1. Glutol. Formalinum, 1. Formaldehid (VII. k.). Formaria (lat.), olyan asszony, kit tiszta élete miatt az apácák mellett alkalmaznak, kinek egyúttal hivatása a nővérek kíséretében lenni, midőn ezek világiakkal értekeznek. Ilyen hivatala van a férfizárdában a formariusnak. Formázó gépek, 1. Öntészet (XIII. k.). Formenofón (gör.), a bányalég megvizsgálására való hangjelző készülék, készítette Hardy francia mérnök. Formiátok, 1. Hangyasav (VIII. k.), Formicatio (lat.), eredetileg hangyamászás, innen bizsergés. L. Anyarozs (I. köt.) és Elzsibbadás (VI. köt.). Formoza, Argentína territóriuma, 115,671 km 2 területtel, (1895) 4829 lak. , ugyanily nevü fő helye (1895) 1537 lakossal. Formoza (VII. k.), a japánok által 1895. megszállott sziget, kik szokott energiájukkal igyekeznek új birtokukat közgazdaságilag és kulturális szempontból emelni. Két évig tartott etnográfiájának tanulmányozása és a népösszeirás. Ez utóbbi szerint 1899, a tulajdonképeni F. lakóinak száma 2,705,905 (beleszámítva 32,540 japánit) és a Pescadores-szigeteké 52,256 (köztük 670 japáni). Honda, Isii és Mijake japán tudósok geológiai és természetrajzi tanulmányok végett beutazták. A kormány térképet készíttetett róla (1:200,000 és 1: 400,000 mértékben). A vasútépítést is kezébe vette, a fő vonal Kelungból indul ki D. felé és Sincsiku városán túl 38 km-nyire készen is van. Den Takounál fog végződni ; ennek egy szakasza szintén készen van. A mostani fővárost, Taihokut, szárnyvonal fogja összekötni Tamszuival. A Pescadores-szigeteken világítótorony épült. A kámfor termelést monopóliummá tették s egy angol társaságnak adták át. 1901. termelés 37 millió angol font. A sziget kereskedelme is fokozódik. A kivitel volt 1900-ban 4.248.558, 1901-ben 7.345,956 jen, a behozatal 1900-ban 8.439,033, 1901-ben 8.782,258 jen. Japánon kívül legélénkebb a forgalom Khinával, Angliával, Hong-Konggal és az amerikai Egyesült Államokkal. A forgalom fő cikkeit a következő tábla mutatja : A főbb kikötők Tamszai és Kelung. A F-i kikötőkbe 1901. érkezett 2017 hajó 184,192 t. és távozott 1946 hajó 174,814 t. tartalommal. A benszülöttek időnkint még lázongnak, 1903 jan. Gilen közelében számos ültetvényest és rendőrt megöltek. W. O. Davidson, Island of F. (London 1903) és Campbell értekezését. Geogr. Journal (Vol. XX. 538. old.). Forneron (ejtsd: forn'ron) Henrik, francia történetíró, szül. Troyesban 1834 nov. 16., megh. Párisban 1886 márc. 26. Jogi tanulmányainak végeztével pénzügyi felügyelő lett. Később egészen a történelem tanulmányozásának szentelte életét. Művei : Les amours du cardinal de Richelieu, roman inédit de l'hôtel de Rambouillet, publié sur le manuscrit original (1870); Histoire des débats politiques du parlement anglais depuis la révolution de 1688(1871); Les ducs de Guise et leur époque (2 köt., 1877) ós Histoire de Philippe II (3. kiad. 1887, 4 köt.), mely utóbbi két müvet az akadémia a Thérouanne-féle díjjal jutalmazta meg. Megemlítendők még : Histoire générale des émigrés pendant la révolution française (3. kiad. 1884, 2 köt.) ; Louise de Kéroualle, duchesse de Portsmouth 1649—1734 (1886) ; Révision du procès de Anne Boleyn (1879) ; Un diplomát sous François I, le cardinal de Grammont (1880). Forno-glecser, 1. Bernina (III. k.), Fornszek Sándor (szül. 1818.) megh. Kaposváron 1898 máj. 17. Forrai, 1. Miklós, zeneszerző, szül. Nádudvaron (Hajdú) 1869. Eddig három operettje került a fővárosi színpadokon bemutatásra : A libapásztor (1892) és Az istennő (1896), mindkettő a Népszínházban ; az Egyiptom gyöngye (1899. a Magyar Színházban). 2. F. Sándor, zene-és zongoraművész, az előbbinek bátyja, szül. Nádudvaron 1868. A Józsefműegyetemen építészeti oklevelet nyert, mellette pedig az országos m. kir. zeneakadémiában fejlesztette zenetehetségét. Liszt Ferenc vezetése alatt művelte ki magát. A mester a Liszt-stipendiummal kitüntette., Forrasztó ón, 1. Önötvények (XIX. k.), Forróviz-próba, 1. Istenítéletek (IX. köt.). Forsman György Zakariás, finn történetíró, megh. Helsingforsban 1903 nov. 13. Forst in der Lausitz, porosz város, a vele egyesített Berge külvárossal (Jooo) 32,075 lak., 1896. Bismarck-emléket (Ungertől) lepleztek le. Behozatal || Kivitel Az áru neve 1900 1901 1 1900 1901 jenben 1 jenben Ételek és italok ... Drogériák és festékek Fémek és fémtárgyak Szövő-fonó iparcikkek Olajok és viaszk 1962080 3758826 619622 2257068 1448632 1397793 2676670 1044674 2264528 1967635 18056642 1545069 1356 402794 12824 6241145 930719 1799 429965 37129 Forst