Palócföld, 2003 (37. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Füreder Balázs: "Gróf Schmidegn rosolissa" - Egy régi ital bemutatása (tanulmány)
matját jelenti.9 Európában a XVII. században jöttek divatba az édes likőrök,10 és ezek elterjedésében minden bizonnyal nagy szerepet játszhatott XIV. Lajos likőrszeretete, akinek szíverősítő gyanánt ké szítették.11 1686-ban Francesco Procopio dei Coltelli szicíliai nemes párizsi kávéházában, a kávén és teán kívül már kapható volt csokoládé, fűszeres borok és különböző likőrök, így rozsális is.12 Gui Patin véleménye a rozsálisról nem éppen hízelgő: „rossolis nihil habet solare sedigneum” (ebben a nap harmatjában semmi sincs a napból, csak az, hogy tüzes). Ennek ellenére a század vége felé megjelenő, magukra valamit is adó polgári háztartási könyvek, (például Rudiger: La Maison régiée.) kötelességüknek érzik, hogy ismertessék „a különböző olasz módi édes likőrök helyes készítési módját”. A rozsólist általában különböző fűszerekkel (szegfűszeg, szerecsendió, fahéj, ánizs, barack, fenyőmag) vagy virágokkal (rózsa, narancs), pálinkával, nádmézzel és esetenként tiszta vízzel (forrás vagy esővíz) napokon, esetleg heteken keresztül erjesztve készítették. Ennek eredményeként egy nagyon kellemes „nőies” italhoz jutottak.14 A rozsálisról tudnunk kell, hogy Magyarországon nem a XVIII. század végén ismerték meg. Bethlen Miklós önéletleírásában olvashatjuk, hogy Buda visszavételének idején is kedvelték és fogyasztották.15 Ennek Apor Péter Apafi erdélyi fejedelem udvaráról (1661— 1690)16 írt visszaemlékezésében ellentmond: „ha valakit kínáltál volna rosalissal, talán azt gondolta volna, hogy napfeljötte előtt harmatot szedtél, s avval kínálod, avagy rozsból is sült kenyérrel kínálod”.17 Apor korához való elfogultságát ismerve ez nem fedheti teljes mértékben a valóságot. A rozsális fogyasztás általánossá válása azonban a XVIII. század második felére tehető. Ekkor ugyanis már az inventáriumokban is kezd megjelenni. Egy 1762-ből származó somogyi összeírásban szerepel: „rozsális pohár metszet, rozsolis, rozsolis égetőt, égetőt, rozsolis pohár 2 db”. A korban a nagyüzemi gyártás is elkezdődött. 1795-ben a Komárom megyei Marcellházán, rozsóliskészítő likőrgyárat alapítottak.19 A rozsólis népszerűségére a magyar irodalomban, költészetben is találhatunk példát. Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében Horváth Miklós uram rozsálisfőzésre adja magát,20 Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marcija pedig fél deci rozsálispálinkáért húzatta ki a fogát egy disznóherélővel.21 Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájában „Festett rozsólisos szalmás üvegére” - rozsólisos • 1 ”5 i 727 |