Pápa és Vidéke, 2007 (5. évfolyam, 1-48. szám)
2007-02-01 / 4. szám
4 Tarczy-iskola Elektronikus osztálynapló Bizony haladni kell a korral. S ha ez a kor a számítógép, az információrobbanás kora, hát alkalmazni kell a gépek által nyújtott lehetőségeket. Az elektronikus adatszolgáltatás egy újabb módját tesztelik a Tarczy Lajos Általános Iskola tanárai és a családok egy csoportja. December óta a szülők kísérleti jelleggel e-mailben is kérhetnek tájékoztatást gyermekük osztályzatairól. Az új lehetőségről Venczel Csaba, az iskola igazgatója tájékoztatta lapunkat. - Novemberben kezdtük felmérni azon családok körét, akik új szolgáltatásunkat igényelni szándékoztak. Az információszolgáltatás alapvető feltétele, hogy valamelyik családtag rendelkezzen internet-hozzáféréssel és egy biztonságos e-mail címmel. Ma már kilencvenhárom gyermek jegyei után érdeklődnek ily formában. Ez tanulóinknak valamivel több, mint tíz százaléka. A kapcsolat stabilitásáról egy próbaüzenettel győződtek meg kollégáim. Ha a megadott e-mail cím pontos volt, s válasz érkezett, rövid időn belül egy újabb levélben, csatolt fájlként elküldtük azt az Excel táblázatot, mely az osztályozó napló formátumában szeptembertől tartalmazta beírt jegyeket. Több címről kaptunk pozitív visszajelzést, kedves leveleket, melyekben a családtagok örömüket fejezték ki az iskolával kialakított új kapcsolattartási forma iránt. Egy kedves mozgássérült szülőnek ez komoly segítséget jelent, mivel ebben a formában otthonról elérhetőek lettünk számára. A jegyek első feltöltése sok időt vett igénybe, de a napló bővítése már gyorsabban halad. Nem csak a szülőknek új ez a lehetőség, de az osztályfőnököknek is. Vannak köztük, akik számára ez az első alkalom, hogy munkájukhoz számítógépet és internetet használnak. Nevükben is türelmet és megértést kérek az elsajátítás időszakára, melyre pár év múlva, mint az elektronikus osztályozás N.l. a naplóba „hőskorára” fog emlékezni szülő, gyermek és pedagógus szakma. Tükrös szalagavató Folytatás az 1. oldalról Aztán Gröber Csilla tanárnő kilép a mikrofon elé, köszönti a vendégeket, majd a műsorközlők következnek.... „Fiúk-lányok, kezdünk! Csak ügyesen, bátran!” Hát így indult ez a szép este. Először a 12.B, aztán a 12.G és végül a 12.A osztály mutatta be műsorát. Komolyan, méltóságteljesen jöttek ki valamennyien a színpadra, mert átérezték a pillanat nagyszerűségét, egyszeriségét, megismételhetetlenségét. Utána pedig valamennyien azt mondták, hogy jól érezték magukat a közönség előtt. Igen, mert kellőképpen felkészültek, mert magabiztosak voltak, így a siker is teljesen megérdemelt volt! A három osztály közös éneklésével ért véget a műsor, majd dr. Hauber Károly tanár úr mondott ünnepi beszédet. Ezután következett a szalagok feltűzése. ... Csak szalagok?... Nem, bizony nem. Kicsit mintha „szárnyak” is lennének, amik az iskolából kirepülni készülők számára már a bizonyosságot jelentik: hamarosan el kell engedniük az őket eddig vezetgető, irányítgató, óvó kezeket, és fel kell szárnyalniuk a saját erejükből, saját felelősségükre a saját céljaik felé. Évről évre megismételjük a szalagok - „ szárnyak” feltűzését, mégsem fakul meg ennek a szép eseménynek a fénye. Hiszen mindig újabb és újabb „fészekaljakat” indítunk útjukra, és ettől minden szalagavató egyszerű, örökké emlékezetes ünneppé válik. Jó repülést, szép szárnyalást végzős tükrös diákok! Csuti László, tanár Pápa és Vidéke 2007. február 1. A Református Kollégium diákjai A Pápai Református Kollégium 475 éves évfordulója előtt tisztelegve jelentős tudományos értékkel bíró forráskötetet jelentetett meg a Pápai Református Gyűjtemények. A Pápai Református Kollégium diákjai 1585-1861 című kiadvány többéves kutatómunka eredményeként valósulhatott meg. A kötet egyediségét az adja, hogy adatait elektronikus formában egy hozzákapcsolt CD is tartalmazza, ezáltal a forráskiadványban rendkívül gyorssá és pontossá válik a keresés. „Nem véletlen, hogy a kollégium könyvtárának és levéltárának kutatói a jeles évfordulóra nem az eddigi kollégiumtörténeti monográfiákra támaszkodó, hagyományos összegzésre tettek kísérletet, hanem a teljesebb intézménytörténet megírásához elengedhetetlen források feltárására vállalkoztak. A kötetben szereplő források publikálása régi adóssága a gyűjteményeknek - írja a kiadvány ajánlásában Köntös László gyűjteményi igazgató -, s ez annak tulajdonítható, hogy az ismert történelmi okoknál fogva ehhez hiányoztak az intézményi és szakmai feltételek. Az elmúlt évek örvendetes fejleménye azonban, hogy a Tudományos Gyűjtemények komoly szakmai teljesítményre képes kutatóműhellyé vált." Ez a kiadvány is már a Forrásközlések című sorozat 9. köteteként jelent meg. - A Kollégium diákságáról készítettünk egy névsort az 1531-es alapítási évtől kezdve egészen 1861-ig. A célunk az volt, hogy egy olyan adattárat hozzunk létre, melyben visszakereshetők a korszak református kollégista tanulói, adataikkal együtt. Ezt a kiadványt jól használhatják azok, akik esetleg saját családjuk, rokonságuk tagjait keresik. Ha a családi legendáriumban szerepel, hogy valamikor valaki a Kollégiumba járt, ebben a könyvben utána tud nézni. De a történészkutatók is jó vizsgálódásokat tudnak az adattárban folytatni például egy-egy társadalmi réteg vagy nemzetiségi csoportjának tanultságáról - nyilatkozta Köblös József levéltáros, a kötet főszerkesztője. Hasonló műfajú kiadványok léteznek hazánkban, ugyanis már a 19. század második felétől a kollégiumok elkezdték kiadni névsoraikat. A debreceni az 1900-as évek elején, a sárospataki iskoláé 1998-ban jelent meg. A miénk olyan szempontból egyedi, hogy felhasználtuk a számítástechnika vívmányait az elkészítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a névsorokat tartalmazó tabellákat CD-re vittük fel. Az adathordozóra emellé még rákerült az egész kötet anyaga is a könnyebb kezelhetőség érdekében, tehát bármely adat, bármely szempont szerint gyorsan és egyszerűen kikereshető. Ez úgy gondolom, egyedülivé teszi kötetünket - tette hozzá Köblös József. A kiadvány elkészítése többéves munkát vett igénybe, 2003 tavaszán kezdték a kutatók átnézni a rendelkezésükre álló forrásokat - a diákok névsorát és adatait tartalmazó tabellákat, beiratkozási és osztálynaplókat, tandíjfőkönyveket. A diáknévsorban természetesen több jeles név is szerepel - többek között Jókai Móré, Orlay Petrich Somáé, Petőfi Sándoré is. A kötet főszerkesztője elmondta, a forráskiadvány elkészítése csapatmunka volt - Kránitz Zsolttal, Hudi Józseffel, Mezei Zsolttal, Bene Andrással közösen dolgoztak azon, hogy a forráskiadvány elkészülhessen. Varga Bea Elégedett a piaci árakkal? Piacra nem kizárólag vásárlás céljából jár az ember. A szükséges áruk beszerzése mellett sokan a hangulat kedvéért is gyakran látogatnak ide. Nem is szólva a finom, sehol másutt nem tapasztalható, nem érezhető illatokról. Általános vélemény, hogy a piacon kapható áruk megbízhatóbbak, a zöldségek és gyümölcsök ízletesebbek, szebbek a nagyáruházak kirakat-termékeinél. Természetes, hogy a minőséget mindig meg kell fizetni. Drága a piac, vagy azért látogatják sokan, mert árai elérhetőbbek a boltokéinál? Heti körkérdésünkben erről érdeklődtünk. Benke Jánosné (Pápa): - Vevője válogatja. Vannak, akiknek ezek az árak nem drágák, viszont biztosan olyan is akad, aki sokallja őket. Általában azért mindig attól függnek az árak, hogy milyen a kereslet és a kínálat. Burgonyát, zöldséget, sárgarépát, almát, káposztát, kelkáposztát szoktam itt vásárolni. Azért nem a boltban vásárolom meg ezeket, mert itt mindig friss árut kapok. Általában körülnézek, de több esetben ragaszkodom a megszokott eladóhoz. Kedden és pénteken mindig itt vagyok. Hencsel Lászlóné (Pápa): - Minden nagyon drága a piacon. Itt van például a mák. Most azért jöttem, erre van szükségem. Makóról jár ide egy árus, ő mindig hatszázért adta, most meg már ezer forintot is mondtak. A gyerekeim nagyon szeretik a mákosat, ezért most meg kell találnom az eladót. A zöldségboltban sokszor olcsóbb az áru, de ha már a piacon járok, ezt is megnézem. Salátáért mindig ide jövök, megvannak az állandó eladók, ismerek mindenkit. A tojást, a túrót, a burgonyát mindig ugyanott vásárolom. Drága, de a betegségem miatt itt vásárolom a friss zöldséget, spenótot, tököt. Rendszeres látogató vagyok, de ma nem sokat kaptam meg abból, amiért jöttem. Nagyon kicsi most a piac. Szalai Lászlóné (Pápa): - Tojást mindig a piacon vásárolok, és a hagymát, zöldségfélét is itt veszem meg. Nem tartom drágának, a nagyáruházak árait is ismerem, nincs sok különbség. A piaci áru viszont megbízhatóbb, erről tudom, hogy magyar termék, úgyhogy inkább itt vásárolok. A gyümölcsöt is itt szerzem be, de éppúgy vásárolok ruhaneműt is, olcsóbb is, és éppúgy találok jó minőségűt, mint a boltokban. Néhány dolgot a megszokott eladóktól szerzek be, de szívesen megnézem más áruját is. Nagy Imre Benke Jánosné Hencsel Lászlóné Szalai Lászlóné