Pápai Független Kisgazda, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-01-05 / 1. szám
orientálódást is. Hálásak vagyunk a vörös hadseregnek, hogy országunkat feszabadították és biztosították hazánk függetlenségét, de ezen hálánkon és elismerésünkön túlmenőleg sem kívánjuk hazánk jövendő sorsát Oroszországhoz kötni. Mi saját utainkon haladunk, ha azok nehezek és göröngyösek is, mert csak így látjuk országunk jövendőjét biztosítva. A továbbiakban találó szavakkal világított rá azon törekvésekre, amelyek az újjáépítő munkát meg akarják zavarni. Minden pártban, így nálunk is vannak olyanok, kik a párt védőszárnyai alá csak menekültek, hogy kivárják azt azért az alkalmat, amely az általuk annyira megkedvelt múltat visszahozza, mondotta Sulyok Dezső. Ezek a csodavárók ne reménykedjenek, a múlt ide nem fog többé visszatérni, minden erre irányuló aljas törekvést csírájában elfojtunk és már most felszólítok mindenkit a jelen levők közül, aki csak azért jött hozzánk, távozzék sorainkból. a Hozzák haza Szálasi-hadsereget Dr. Sulyok Dezső nagy figyelemmel kísért beszédét a következőképen folytatta: Tudom azt, hogy Németországban még kint és teljesen felfegyverezve van az úgynevezett Szálasi-féle hadsereg, amely Szügyi Zoltán vezetése alatt arra vár, hogy Magyarországra fegyveresen bevonuljon és itt a nekik megfelelő rendet teremtsen. Ezen kérdésben interpellációt jegyeztem be a parlamentben és követelni fogom a kormánytól, hogy ezt a társaságot mielőbb fegyverezzék le, hozzák haza és itt mindenki feleljen tetteiért, aszerint, amint azt megérdemli. Hozzák haza hadifoglyainkat A zajos éljenzéssel kísért bejelentés után a hadifogolykérdés fejtegetésére tért át dr. Sulyok. A hadifogoly kérdést a háborúnak már nyolc hónappal ezelőtt történt befejezése után, most már véglegesen és gyökeresen meg kell oldani, mondotta a továbbiak során. Nem lehet, hogy egyes pártok ezt a kérdést kisajátítsák maguknak, mert ez országos kérdés és nem merülhet ki tevékenységünk abban, hogy csak falragaszokon hirdessük a hadifoglyok hazahozatalát és ezentúl ne tegyünk semmit. Követelni fogom a kormánytól, hogy erélyes lépéseket tegyen a hadifoglyok mielőbbi hazahozatala érdekében és a kormány hasson oda, hogy ezek a véreink egészségesen, ne pedig a betegségektől meggyötörten, holtan, vagy egészségükben teljesen tönkre menve, kerüljenek haza. Tisztviselőik fizetése Szégyenteljes állapot az, ami hazánkban a tisztviselők fizetése körül történik, folytatta dr. Sulyok beszédét. Bármennyire is le vagyunk rongálódva és országunk tönkremenve, mégsem tehetjük meg, hogy tisztviselőinket az éhínségnek tegyük ki. A kormánynak meg kell találni a módot, hogy a tisztviselők fizetését rendezze és megszüntesse azon áldatlan állapotot, amely olyan helyzetet teremt, hogy a tisztviselő fizetéséből csak egy pár napi kenyér vagy liszt szükségletét tudja biztosítani, egyéb nélkülözhetetlen szükségletei kielégítésére nem is gondolhat. Államforma kérdése A sok égető és elsőrendű, de megoldatlan kérdésünk között most egyes körök felvetették az államforma kérdését is, mondotta Sulyok Dezső. Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország közjogi helyzete lehetetlen volt, mert nem lehet egy király nélküli királyság. Ennek ellenére azonban ezen kérdés mostani felvetését nem tartom időszerűnek. Mindaddig, míg hazánk megszállás alatt van és egy idegen nemzetiségű katona is van hazánk földjén, ezen kérdést megnyugtató módon meg nem oldhatjuk. De a mai nemzetgyűlést sem tartom feljogosítottnak, hogy ezen kérdésben döntsön, ugyanis a választások alatt egyik párt sem kérte ki a választók véleményét erre vonatkozólag. Ha az ország már olyan helyzetbe jut, hogy ehhez a kérdéshez akkor is csak a tiszta hozzányúlhat, népszavazást tartom alkalmasnak a kérdés megnyugtató elintézésére. Párunkon belül fogok oda hatni, hogy ezt a kérdést egyelőre vegyük le a napirendről, de ha a párt többsége úgy döntene, hogy a kérdés ma is megoldható, alávetem magamat a többség döntésének és alávetem magamat annak is, ha a többség akár a királyság, akár a köztársaság mellett nyilatkozna meg és arra kérek mindenkit, hogy ezen kérdés eldöntésébe nyugodjanak bele és ne engedjük, hogy ezzel soraink közé éket verjenek, mert a párt egységét minden körülmények között fenn kell tartani. Ragaszkodom azonban ahhoz, hogyha köztársasági államforma mellett döntenek, hogy a megválasztandó államfő a kisgazdapárt soraiból kerüljön ki. Amennyiben a többség a királyság mellett foglalna állást, úgy a választás híve vagyok, mert a legitimizmus mint ilyen, elveszítette létjogosultságát. Zsidókérdés Nézzünk eléje a mind gyakrabban emlegetett és más-más oldalról felvetett zsidókérdésnek is. A legmélyebben elítélem azokat a gaztetteket, amelyeket Európa zsidóságával elkövettek. A történelem során több ízben volt, hogy a háborúk során országokat kifosztottak és embereket leöltek, azonban ilyen gaztett még sohasem fordult elő, mikor előre meghatározott tervek szerint végezték el a zsidóság kiirtását. Magam is a múltban sokat szenvedtem zsidó beállítottságom miatt, ennek ellenére most megállapítom, hogy a halál poklából visszatért zsidóság egyes elemei részéről bizonyos túlkapások tapaztalhatók. Ez a túlkapásokat a zsidóságnak magának kell törekedni, megszüntetnie és arra kell hogy a zsidóság beolvadjon a magyarságba, aminek most meg is van a lehetősége, mert a keletről való beszivárgás megszűnt a lengyel és galíciai zsidóság majdnem teljes kiirtásával. Dr. Sulyok Dezső egy órás beszédét a hallgatóság mindvégig feszült figyelemmel hallgatta és szinte minden szavát zajos helyesés kísérte. Befejezésül a párt minden tagjának és családjának boldog egyes új évet kívánt. A falu és város viszonya Dr. Sulyok Dezső vármegyei pártelnök nagyhatású beszéde után Rupp Jenő nemzetgyűlési képviselő, városi pártelnök beszélt a hallgatósághoz. Ruip Jenő beszédében vázolta azon nehézségeket, amelyekkel a gazdatársadalomnak a múltban és jelenben meg lellet küzdeni. A gazdák a nemzet iránti kötelezettségüknek mindig eleget tettek, sőt legtöbb esetben saját maguk megrövidítésével siettek más foglalkozású embertársaik segítségére. A folytonos beszolgáltatási kötelezettségek a gazdák erejét teljes mértékben igénybevette, ennek ellenére most újabban ismét egy súlyos beszolgáltatási kötelezettséget róttak rá. Mindenki tudatában van annak, hogy a gazdák ezen újabb kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, ennek ellenére kérte Ruip Jenő gazdatársait, hogy saját fejadagjuk megrövidítésével is igyekezzenek ezen súlyos kötelezettségnek eleget tenni. A város ne lássa ellenségét a faluban, mert a gazdák mindig ismerik kötelezettségeiket a várossal szemben. Ne engedje meg senki, hogy a falu és a város közé éket verjenek, mert csak ezek összefogása révén vészelhetjük át a ránk váró nehézségeket. Ruip Jenő nagyhatású beszéde után Dr. Nagy György főtitkár megköszönte a mindenre kiterjedő és országos viszonylatban is figyelmet érdemlő politikai tájékoztatást, kérte az elnököket, hogy a jövőben is legyenek útmutatói a párt tagjainak és ígéretet tett, hogy a mögöttük felsorakozottak hűségesen kitartanak a zászló mellett és együtt kívánnak harcolni vezéreikkel a demokratikus, független Magyarország felépítésében. Végül egy boldogabb és szebb új évet kívánt minden párttagnak és azok családjainak. Apróságok. Jól megérdemelt jutalom. Örömmel értesültünk róla, hogy városunk vezetősége lakáshivatalunk érdemes vezetőjét a magángazdálkodás terén kifejtett sikeres tevékenységének elismeréseként 3 napi szabadságban részesítette, hogy ezen idő alatt alkalma legyen tisztes iparában magát gyakorolni, nehogy az esetre, ha mégis megunná az annyi bajjal járó közhivatali pályát, amelyhez ugyan nagy kedvet és tehetséget érez, el ne felejtse iparát és így adva volt a lehetősége annak is, hogy csekély közhivatali jövedelmét egy kis mellékessel pótolja. Talán nem ismertek Schaub úr egyéb érdemei, amiket mint ingatlan szerző érdemelt ki. Schaub úr elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki az irányban is, hogy magának szőlőt, földeket, villát, sőt emeletes házat is szerezzen a földigénylő bizottsági tagságán keresztül. Ha talán az illetékeseknek eszébe jutna, hogy Schaub úr ezen tevékenységét is jutalmazza, ajánljuk nevének emléktáblával való megörökítését alkalmasnak és erre a célra nagyon tartanánk a rendőrség épületében elhelyezett emléktábla helyét, hol az elfedő lapot meg lehetne spórolni. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy mészáros, ki történetesen sanda volt és sohasem oda ütött, ahová nézett. Ennek a mészárosnak a példáját mi nem akarjuk követni, mi oda ütünk, ahová nézünk Lapunk december 22-én megjelent 8. számában közölt cikkünkben is elítélni kívántuk azon eljárást, hogy egy közhivatalviselő, az elmúlt rezsim bűneitől megfertőzöttet igyekszik tisztára mosni akkor, amikor minden második szava az ilyenek elítélése. Ha ezen akció egyesek szemében helyes és megfelel a demokrácia követelményeinek, akkor mi az ilyen elítélésére irányuló tevékenységünket szívesen hagyjuk a reakció fogalma alá vonni, mert a bűnösök fehérre mosására irányuló akcióval szemben inkább vagyunk reakciósak. Gyermekfénykép különlegességek FOTO-OPTIKA KOVÁCS IMRE vizsgázott fényképészmester műtermében készülnek. PÁPA, RÁKÓCZY UTCA 3. Fizissid slob Figgüln Kisgazdára! Hirdessen a Független Kisgazdában! JHaq,ipWL ifáak! (JJuk ex Uíny^&k! Lépjetek be a „Független Ifjúság*bal Miénk a jövő! Az új demokratikus magyar ifjúságé ! A „ Független Ifjúság* egy szebb, boldogabb, új Magyarországért harcol! Aki elég erősnek érzi magát, aki dolgozni akar s érzi, hogy tud is dolgozni, az lépjen be közénk! Minden jószándékú magyar ifjút szeretettel várunk! Még ma jelentkezz {Széchenyitér 5. I. emelet.) —• Miénk a jövő! Független Ifjúság