Pápai Lapok, 1910 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-15 / 20. szám

l­.MO. május 15. szükséges, mig megye közgyűlése jó­váhagyja, ha nem akadékoskodik. De ezen nehézségek nem oly lényegesek ily fontos és a város egész jövőjére ki­halt') intézkedéseknél. t­ il­ iili Lapok „Befehl/ 4 (»reg és kiérdemesült főrangú tisztek, resz­keti! kezű tábornokuk ..be,spr­echung­-ot tartot­tak a k. und k. — és a imígy, kir. honvédség állományába, tartó­... aktiv tiszti gyermekek ki­házasitásának kérdésében. Elmúlt száza­dok ha­gyományúi* reglamáira támasekodva,­­ bele­­kezdtek a legfontosabb katonai életkérdésnek — a kam­ios házasság gyakori >tér-stylU tárgyalásába. A katonai pálya belső tart­almában­­ és külső megnyilvánulásaiban ma is ezen olyan stádiumban van, mint történetének legrégibb kezdetén. A polgári élet ezer apró viszonya­it a társadalmi szokások, erkölcsök és az ezeken épí­tett törvényelemű­ intézkedéseit a modern haladás magához képest periodikusan változtatja A mai társadalom kulturális élete a fizikai életet élők hatalmas táborából időnkint fokozatos emelke­déssel nagyobb tömegek.­­ ragad ki a haladás szellemi munkálkodásának mezejére, egész nem­zedékeket elgyengít erőben és energiában. Ipar, kereskedelem és művészet a haladás kultuszához képest, ennek irányában változtatja meg a har­cos legényeit. Erő — és energiaveszteségek a szellemi élet haladás terén átalakult uj erőkké halmozódnak össze uj társadalmak. — uj és igazi élet törvényei, szokásai és boldogulásai megalkotására . . . Egyedül a katonai és papi élet szokásai, törvényei nem változnak, s­j intézkedések gyö­keresen megbolygatnák a belső szerves müködés régi biztonságát, meggyöngítenék azt a tertu­n­tim­ot, amely biztos talajt adott a hadseregnek. Kishitű és bátortalan óvó intézkedésekkel akar­ják megakadályozni az örök fejlődés romboló munkáit. A polgári társadalom és katonai társadalom közé évszázadokkal ezelőtt hatalmas barrikádo­kat emelt a korlátoltság. A külön életet élő ka­tonák vezetőivel m­ár életcélokat hitettek el, a külön kötelességeket termeltetésen már kivált­ságos jogok éhezésével is jutalmaztak. Elpusztí­tották tudatos akarattal a két társadalom terü­leteit összekötő hidakat. A katonaságot mint „egy­ intézményt lógtak fel minden időben,­­ és az alkotó egyes erőket, az egyéneket — tolla­sérn becsülték, sohasem értékelték kü­lön. Ennek a militarizmus szellemnek beteges kinÖVSSS az a ,,Metéld" amit a mai napon tu­dattak a hadsereg összes tisztjeivel. A peronos azt követeli, hogy katonatisztek­nek apróhirdetés utján házasságot kötni, lefoko­zás terhe alatt tilos. Értsük meg a dolgot! — Mennyi és mily fokú gyermeki naivitás mosolyog ki e bölcs in­tézkedésből. A katonatiszt csak akkor köthet házasságot, ha hatvanezer koronás kauciót tesz a hadsereg asztalár­a. Ezen összeggel biztosítja családjának jövőjét az esetre, ha háború vagy más eshetőség által az keresményét nélkülözni lenne kénytelen. A középkor lovagiasan érző, atyáskodóan gondoskodó intézkedése ez, mely nem kitenni a tisztek családját a kalandos életet akarta elő katonavitézek bármely katasztrófái után nélkü­lözéseket szenvedő nyomorúságoknak. A harcok ideje letűnt, gyakorlóterek poros és ezrek által letaposott mezején merül ki min­den harcias igyekezet. Évtizedek óta gyárkémé­nyekkel jelzik az ellenség támadó hadoszlo­pait . . . Láthatatlan ellenségtöm­egst­rokkal allegorizálnak az agyoncsigázott tüskebok­szegény bakák előtt ... A király kocsiját is csak egy futó Infant­ Tiszt János szem­élyesiti, aki előtt haptákba vágja magát a többi regruta . . . Pa­rádéz­ásukkal, pucolással és ostoba, értelmetlen, fajtalan játékukkal töltik a kaszárnyák lakói fia­talságuk legszebb három etszemiejét . . . A legendás idők — hiába — letűntek már­ 8 az egykor babérral glóriázott vitézek, — ma­­ serényen járkálnak az egy-sertl polgáremberek között. Néha-néha még kitör agyon belőlük a régi harcias hevület aa ilyenkor kirántott karddal zúz­­ak apró darabokra a kávéhási ablakok üve­gei! . . . Vidéki gazdagok nem srtkoa adnak többé a hadviselő tétlenségre kárhoztat­ott vitéz had­unkért és nem keresik einök • — férjeket. . A (eszes uniformisok, ésörgő kardok mintha elvesztették v­olna a régi varázserejüket . Ám az emberi ösztön reglamokat nem ismerő párvsodál akarata — sokk­al erősebb bizonyos ferde Befehlek tiszteleténél. A házisságkötéstől visszatartja a katonát a kaució. Bhtsegényített ország vagyunk. A hatvan­ezer koronákat nem szórják könnyen a hadsereg asztalára, tehát a fiasl urak másképen próbálják keresni. Az apró­hirdetések tövises és embereket bolon­dito keser­ves t­íját járják, ugy vélik, hogy a kauciós há­zasságok amugysem­ az égben köttetnek meg, — hanem ki a hirdetések útját­ ,s házasságközvetitők irodáiban . . . Öreg és kiérdemesült förangú tisztek, resz­kető kezű tábornok urak pedig erre adták ki a „Befehl"-t, igen az olyan tiszt, aki ilyenképen­ jut a kauciójához, az nem érdemes tiszti rang­jára. Másutt kell kéretni a megoldáshoz vezeti utat, a bajok orvoslása! k. u. k. uraim! Lássák be végre, hogy haladunk. A levegőben repülnek már a gépek is, — azok is felfelé kivánkoznak Emelkedjenek önök is lelkükkel az ilyen mulat­ság. .. ké­ lések levegőjébe és lássák t­e, hogy a baj — az elkélésre méltó — nem az apróhirde­tésekben, — hanem a kaucióban rejlik. HIVATALOS ROVAT. Hirdetmény. Pápa i­. t. váras puttcárm­estere közzé teszi, hogy a képviselőtestület, f. évi május 7-én tar­tott rendkívüli közgyűlésében 7.­1. sz. határozatával Marosi Mád­il Izidorné ISIII. Nagy Szabó Lindl által a városi szegények javára ír­t 1000 koronás alapítványt elfogadta, 74. sz. határozatával az iparos és kereske­dőtanonciskolának a Matkovich-féle telken a Szé­­chenyi-utcai oldalán egy emeletre való felépítését 54*579 K 7_­ t. költséggel újból kimondotta az­zal, hogy a költséget .V/4 %-on a pájtai takarék­pénztártól veszi fel folyószámlára. 76. sz. határozatával a városmalom bérlő­jének amennyiben a saját költségére a malmot Passe nem igazittatja, f. évi nov. 1-ére felmond, addig is a legszükségesebb tatarozásra a tanácsot utasít­ja. 7b. sz. határozatával a város határának va­dászati jogért a nyilvános árverésen legtöbbet ígérő Csillag Dezső pápai lakos eddigi bérlőnek adta bérbe 1­­10. aug. 1-től 6 ávT* évi 1240 K haszonbérért. 82. • u­s.1. " • S4. " " s6. " 86. " 87. • • ségét megtagadja. K 4*. sz. határozatával Heinitz Zsigmondot, 81». " • Blum Frigyest, 110. u • fiai illetőségűek kötelékéből Ludvig Borbálát a­pa­elbocsátja. Ezen határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük a felebbezés alulirt naptól számítva 16 nap alatt beadható. Pápa, 11­10. május 16. Mészáros Károly, polgármester. 77. sz. határozatával 78.­­ " 711. " 80. " • 81. Czili Pál, K­erecz István, Kolenfeld József, Menyhárt Sándor, Szeidler Gyula, Nyári Ferenc, Bacsák Gyula, Vincze Gábor, Kneis Jakab, Horváth János István Da««­ Gizella illető­ 3. Városi közgyűlés. — 1910. május 7. — A képviselőtestület f. é. máj­us 7-én d. a. 3 órakor a városhása nagyterüjében rendkívüli közgyűlést tartott, melyre Mészáros Károly pol­gármester elnöklete alatt mintegy 46 képviselő gyűlt össze. Elnökil­ polgármester megnyitván a gyűlést, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Faragó János, Borsos István, Nagy Vilmos, Nagy Pál és BŐhffl Samu v. képviselőket és felolvas­tatta a mult. ülés jegyzőkönyvét, majd bejelen­tette, hogy a megye a város 1 (.M)S. évi számadá­sait jóváhagyta. A napirend folyamán elfogadták Marosi Ma­ilai Izidorni) szül. Nagy Szabó Lidia 1OOU koro­náról szóló és Pájta város szegényei számára tett alapítványát, névszerinti szavazással egyhangúlag Újra megszavazták az ipar ás kereskedelmi isko­lára vonatkozó már előzőleg hozott határozatát, melyet formai okokból a megye nem hagyott jóvá, elhatározták, hogy Vadai János malom­bér­lőnek nov. 1-ére felmondanak, elfogadták a Csil­l­ag Dezsővel kötött, vadáasbérleti szerződést, vé­gül megtagadták Szili Pál, Berecs István, Kolen­feld József, Menyhárt Sándor, Seidler Gyula, Nyári Ferenc, Mecsák Gyula, Vincze Gábor, Kneis Jakab, Horváth János István és Dóczi Gizella pápai illetőségét, ellenben nem emeltek kifogást Heinitz Zsigmond, Blum Frigyes és Ludvig Mor­kála volt pápai illetőségű egyéneknek a magyar honosság kötelékéből való elbocsájtása ellen. Essel a közgyűlés véget ért. Rendkívüli közgyűlés. Az országgyűlés összehívása. A választások kiírása. Párt a város képviselőtestülete tegnap­, f. hó 14-én délután fél 6 órakor a városháza nagyter­mében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek­­— vétlen tárgya az országgyűlésnek június 11-ére leendő őessshiváns tárgyában kiadott tárgyában kiállott királyi meghivó levél kihirdetése vidf. E'.n"«klö polgármester a közgyűlést front. fél 6 lírakor megnyitván, bejelentette, hogy az 1910—l­.Má­ iki magyar únsággyülésnek folyó évi június hó 21. napjára leendő összehivása tár­gyában az alábbi királyi kézirat érkezett: Mi 'ELSŐ FERENC JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AU­SZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA, stb. és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt híveink I Uralkodói kötelmeinkhez tartozván, az or­szág törvényeinek hű és pontos végrehajtása fö­lött őrködni. Minthogy az 1848. évi IV. t.-c. 1. paragra­sa az országgyűlést even­kint Budapestre egybe­hívatni rendeli és minthogy számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet kölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik , ez­Magyar minisztertanácsunk előterjesztésére elhatároztuk, hogy az ország főrendész ás kép­viselőit a folyó év június havának ül. napján megnyitandó országgyűlésre Budapest székesfő­városunkba Minek egybehívjuk, folyton nektek ezennel komolyan meghagyjuk, hogy haladéktalanul megtegyétek mindazokat az intézkedéseket, amelyek a törvény értelmében szükségesek arra, hogy az 1974. évi XXVIII. és az 18*0. évi XV. t.­cikkek által ren­delt módon és a fönnálló törvények által meg­határozott számban megválasztandó képviselől­tek ezen az országgyűlésen megjelenhessenek és a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindulhasson. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradtunk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztíz év május havának (1-ik naivján. Ferenc József s. k. Gróf Klwen-Héderváry s. k.

Next