Pápai Textilmunkás, 1969 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1969-10-10 / 19. szám

Egy párttaggyűlés margójára varnnak vélemények, me­lyek szerint a nyugdíjba lépéssel egyidőben nemcsak a munkaviszony szűnik meg hanem az embernek az az érdeklődése is, amit az el­múlt időszakban — lehet mondani hosszú éveket — az üzem élete, lakóhelyének gondjai, bajai, sommásan: a közügyek iránt tanúsított. Vannak ilyenek? Lehetsé­ges. De, hogy általában nem így van, az tény. Eleven bi­zonyítéka volt ennek a nyug­díjas pártalapszervezet kö­zelmúltban megtartott tag­gyűlése. Ezen a fórumon olyan aktiviásról tettek ta­núbizonyságot az alapszerve­­zet tagjai, mely talán sem­mivel sem maradt el a mi taggyűléseinkétől. Egyben alapos cáfolatát is adták a fentebb említett vélemény­nek. A kultúrház tantermében megtartott taggyűlés résztve­vői között szép számmal vol­tak textilesek is. Jómagam véletlen lettem résztvevő, s elmondhatom kellemes ér­zésekkel távoztam. Nyugdíjasaink nagy figye­lemmel hallgatták az alap­szervezet titkárának tájé­koztatóját. A figyelem több­féleképpen is indokolt volt. Egyrészt, mert városunk gond­jairól, az új gazdaság­­irányítási rendszer eddigi tapasztalatairól szólt, más­részt. men mentes volt min­den sallangtól, formaságtól. Mindamellett jellemezte még a közvetlen előadásmód is. Nem volt véletlen tehát a tagság aktivitása. És a vá­rakozással ellentétben nem egyéni panaszok, egyénre vonatkozó sajátos problémák kerültek felszínre, hanem a város a megye gondjai, ba­jai, néhol szenvedélyesen ugyan, de mégis okos mér­téktartással. Szóba került itt sok­­—a megoldásra vá­ró probléma, mint a munka­fegyelem, munkaintenzitás — miért kell már öt mun­káshoz egy főnök? — a közellátás, a kereskedelem­ben tapasztalható negatívu­­mok — kis­ forgalom, nagy haszon —, a kommunális el­látottság. Voltak, akik Pápa város zöldség-gyümölcs ellá­tását bírálták és példaként elmondták, valaha megrakott szekerek indultak városunk­ból Veszprémbe, mert itt már gond volt az értékesítés az árubőség miatt. Ma? A hiányos ellátottság mellett az árakkal is gond van Szó esett még a kenyér minősé­géről, a húsellátásról, a munkaerőgondokról. Pana­szolták a szénellátás nehéz­ségeit is, de — nagyon he­lyesen — felhívták a figyel­met az e területen megnyil­vánuló rémhírekre , azok ter­jesztőire és kérték a hatá­rozott fellépést ellenük. Kellemes meglepetés volt, hogy néhányan — a gondok bajok vizsgálatánál — már utaltak teljesen friss, a na­pi sajtóból szerzett értesülé­seikre, köztük is elsősorban az országgyűlésen elhangzot­takra. Bírálták a termelőszövet­kezetek ipari tevékenységét mondván, nekik kellene el­sősorban többet tenniük az élelmiszerellátás fokozottabb javítása érdekében. (Megem­lítették az NDK példáját, ahol a mezőgazdaságban semmilyen ipari tevékenysé­get nem folytatnak.) Mindent összevetve: a taggyűlésen sok olyan észre­vétel hangzott el ami na­gyon is közügy. Jóleső érzés volt hallani, mennyire eleven még az érdeklődés nyugdíja­saink körében az üzemi de­mokrácia teljes megvalósítá­sát illetően no meg az új gazdaságirányítási rendszer kérdéseiben. De nem csupán, az érdeklődés figyelemre méltó önmagában, hanem jelzéseik, észrevételeik is. Taggyűlésük is bizonyítja, nagyon is együtt élnek ve­lünk, sokéves munkájuk utáni jól megérdemelt pi­henésük nem jelent passzi­vitást. Hangjukra, szavukra oda kell figyelnünk. — Egy — KÓLINJÓ Napok óta fülemben ke­ring egy választott tisztség­­viselő ilyetén méltatlanko­dása: „Szembe senki sem szól, de mögöttem összehordanak tüipsköt bogarat... X véle­ménye Y-ról, vagy egyazon dologról legalább ötféle, at­tól függően, mi azé, akivel éppen beszél.. Hát mit le­hetne itt tenni? É sem tudom. Ámbár, va­lami motoszkál már a fe­jemben. Egy elgondolás. Pá­lyázatot kellene kiírni egy apró és ötletes szerkezetre. Bpr kis elektromos bigyóra, amelyet az emberek tarkó­jára lehet erősíteni. (Még több volna beoperálni a bor alá, hallottam már ilyesmi­ről.) Ez rögzítene minden lé­nyegesebb kijelentést, vé­leményt. És ha a viselő — ért kötelező lenne min­denkire! — ettől eltérőt, ez­zel ellentétest mondana, ak­kor a szellemes készülék jól kupán kólintaná! Igen. Én ezt találnám a legcél­szerűbbnek. Hogy aztán divatba hozná turbánt? Egye a fene. Leg­alább messziről tudná az ember kinek a véleményére mennyit Ihat , kit hova tegyen. (ötletem ezennel közre­adom, s mivel a bólintó or­szágos, sőt nemzetközi ér­deklődésre is számot tart­hat, nyomatékosan is felhí­vom rá az újítók és feltalá­lók, valamint a jóakarata és nyíltságra áhító emberek figyelmét!) (h.) PÁPAI TEXTILMUNKÁS A politikai irodalom terjesztőinek értekezlete Értekezleten beszélték meg tapasztalatikat a politikai irodalom terjesztői. Tavaly 42 700 forint értékű könyv ta­lált gazdára vállalatunknál — a szövőben 20,60, a ki­készí­tőben 13,45, a műhelyben 12,06 forint jutott egy-egy fő­re Ebben az évben is túllép­tük már a 30 000 forint for­galmat, ismét a szöve­­s jár az élen, 18,60 forinttal. (Nem kis érdeme van ebben Musitz János elvtársnak.) Amíg ta­valy 12,04 forint volt a vál­lalati átlag, az idén 9 hónap alatt 8,78 forint. A megbeszélésen — melyen a párt vb mellett a Kossuth kiad­ó is képviseltette magát — 16 felszólalás hangzott el Főleg az elhelyezési gond, az igényhez való igazodás volt a téma, de szóba jött a ter­jesztés, mint politikai munka s annak elismerése — a ter­jesztők megbecsülése. Házikönyvtárak — munkáscsaládoknál Mind több a rendszeres könyvvásárló, kik komoly házikön­yvtárral rendelkez­nek. Közéjük tartozik Csák­­vári Olga szövőnő is. — Még gyermekkoromból Való a könyv szeretete — mondja .— Majdnem mind­egy mit, csak olvasni. Sze­retem a klasszikusokat és a mai írókat egyaránt. Általá­ban 100 forintot adok könyvre minden hónapban, legtöbbször a helyi Kossuth megbízottól veszek. Leg­utóbb a Kópiásokat vásárol­tam meg, még fele sem telt el a hónapnak, már 95 fo­rintos számlám volt.. De 100—110-ig el szoktam men­ni. A húgommal lakom együtt ő is" szeret olvasni. Jobbára ez a szórakozásunk és pihenés is. Horváth Erzsébet 3 mű­szak mellett végezte el a köz­­gazdasági technikumot most igyekszik pótolni amit a sz­épirodalmi olvasás terén elmulasztott. — A Jókai-sorozatom majdnem komplett — tájé­koztat —, három éve jár már a Világirodalom reme­kei. Kétszáznál biztos több könyvem van ... Igen szere­tem Berkesit és Passuthot a maiak közül. De a külföldi írókat is kedvelem. Itt van — mutat egy könyvet — a Gumi Ezt itt vettem a gyár­ban, még haza se vittem Körülbelül 60—70 forint minden hónapban könyvre megy a keresetemből. Mert •­ könyv igen fontos cikk ná­lunk. A nővérem is, a ma­mám is nagyon szeret olvas­ni. Mellette csak a tévé van No és u­ lenne ami érde­kelne bennünket, az a szín­ház. Ami nincs. Szabados Géza lakatos is nagy barátja az irodalom­nak. — Évek óta gyűjtöm a könyvet — mondja. — Van szépirodalmi sorozatom, bo­tanikai szakkönyvem, meg politikai is. Az iskolai köte­lező olvasmányokat általá­ban megvásároljuk, emellett a gyerekek a városi könyv­tárból, én az üzemiből köl­csönzők. Mert nálunk min­­denki olvas, a kislányomat szinte vissza kell tartani, ne­hogy a tanulás rovására te­gye. Szeretem a tudományos könyveket, a politikai témá­­k út is félszáz forint könyv­re megy minden hónapban, ez biztos. Nem is szólva az újságokról, folyóiratokról. És ami tény: mindent elolva­sunk, ami jár, mert úgy gondoljuk, akkor térül meg az ára. Itthon Megható volt látni és halla­ni három idős testvérnek a pápai népművészeti boltban lebonyolított vásárlását, aki­ket több mint ötven évvel ezelőtt hajtott a szükség Ame­rikába, egyik pápa környéki falunkból. Kijelentésük sze­rint a honvágy érlelte meg mindhármójukban az együt­tes elhatározást a hazalátoga­tásra: leküzdhetetlen vágy tá­madt bennünk az itthoni tá­jak és emberek után. A rokonok szívesen fogad­ták vendégül a három test­vért kik jóleső érzéssel lát­ták milyen tetszetős házak sorakoznak az egykori viskók helyén. És, hogy a földeken mind kevesebbet kell már hajlongani az embereknek mindenfelé gépek segítik s mezőgazdaság munkáiét Bol­dogan sétáltak a szülői ház udvarán, az utcákon, ahol gyermekkorukban jártak. Jövés-menésük során felfi­gyeltek a pápai népművészeti bolt kirakatára. S az üzlet­ben: 4 csikóbőrös kulacsot. 5 gyökérpipát. 10 pácolt faragá­­sú szipkát. 4 matyóbabát. 8 pár piros szegedi papucsot. 3 gyermekostort, 6 fényképal­bumot — hazánk legszebb ké­peslapjaival — és különféle hímzést-horgolást vásároltak családtagjaik, rokonaik szá­mára. A kulacsokat kecskeméti barackpálinkával töltötték meg a Sport étteremben. Gondjuk volt arra is, hogy valamennyi magyar cigaret­tafajtából beszereztek egy­­egy dobozzal, a teljes sorozat kiegészítésére. Saját beval­lásuk szerint „linden nanai emléktárgy ezernyi érzéssel köti őket — távol élőket — a szülőföldhöz. Az elvándoroltak, elszár­mazottak közül most csak a magyar hazához őszintén ra­gaszkodók honvágyáról szó­lunk. Ezeknek jórésze keres; a szülőhely melegét, ahol édes­anya, édesapa, testvér, jóba­rát vette őket körül szeretet­tel, s ahol fiatalon, reményei­ket táplálták. Ahol valamikor gondokkal teli, de élmények­ben, emlékekben gazdag na­pokat éltek Várnagy Mihály 1969. október 10. SZTK tájékoztató Családipótlék — nyilatkozat alapján A családi pótlék folyósítást minden esetben a dolgozó igénylése alapján indítja meg a kifizetőhely. Ebben sokan nyilatkozatokat 8 napon belül kell visszahozni, melyet­nol­­több esetben nem igényelték a részükre jogos családi pótlé­kot. Kevésbé ismert például, hogy az 1968. július 1-én ér­vénybe lépett rendelkezés szerint az egyedülálló dolgozó (férfi is) jogoosult egy gyermek után is családi pótlékra. Mivel a kifizetőhely nem ismeri a dolgozók családi körülmé­nyeit, itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a különváltan, válófélben vagy özvegyen élő egyedülálló dolgozó, aki gyer­mekét saját háztartásában tartja el, jogosult nyilatko­zata alapján családi pótlékra. (Tanácsi igazolás nem kell.) Évente egy alkalommal, szeptemberben, minden egye­dülálló dolgozót, iskolai, ipari tanulók és 14 éven felüli gyer­mekek szüleit nyilatkoztatjuk, illetve igazoltatunk. Ezeket a mulasztást követnek és főleg az újonnan belépett dolgozók gozaink nagy része elmulaszt. Ilyen esetekben az üzemi ki­­fizetőhelynek joga és kötelessége a családi pótlék folyósí­tást beszüntetni. Közöljük még, hogy a családi pótlék folyósítása a gyer­mek születését követő hónaptól a 16-ik életév betöltésének tárgyhónapjáig jár. Középiskolai tanulmányokat folytató gyermek után az érettségi leteltéig, de legfeljebb 19 éves korig, az ipari tanuló gyermeknek a második tanulmányi év végéig, de legfeljebb 19 éves korig. Ipari tanuló otthonban elhelyezett gyermek után családi pótlék nem jár, még 16 éves kor alatt sem. A középiskolai záróvizsga letétele után ipari tanulónak szerződött gyermek sem jogosult családi pótlékra. Kérjük az érintetteket, hogy esetleges mulasztásaikat minél előbb pótolják és kérdéseikkel keressék fel az üzemi­­ kifizetőhelyet. Következik: Készpénzszolgáltatás. (S—b) Barátaink életéből Egy szovjet szövőnő. Egészségünk védelme Tisztasági hónap egész évben — megelőző vizsgálatok, tanfolyamok — beteglátogatásról és szondázásról A szokáshoz híven ez év elején is elkészült az egész­ségügyi terv. Most azt tuda­koltuk, hogy az eltelt 9 hó­nap alatt a kitűzött célokból mennyit valósítottak meg. Dr. Hubay Béla üzemor­vos: — A táppénzes százalék magasabb lesz, mint az el­múlt évben Főleg az inf­luenzás megbetegedések miatt. Célul tűztük ki ugyan hogy a táppénzes szá­zalékot javítjuk de amíg ez a kettőség fennáll (ha nem vesz táppénzre valakit meg­teheti a körzti orvos), addig nagy eredményt nem is re­mélek A társadalmi beteg­­ellenőrök munkája jó, hasz­nos ez a továbbiakban is folyamatosan történik, erre szükség van Legfontosabb feladatunk a megelőzés. Sajnos a nyári hónapokban nemigen tudunk felvilágosító előadásokat tartani de gáz volt a helyi­­séghiány is. Most a nagy ta­nácsterem alkalmas erre. Bár a filmvetítéses előadá­­ok a legcélszerűbbek, ilyen­­re nem volt lehetőségünk, holott kellő filmanyaggal­­ rendelkezünk Nincs még etjtővászon, sem elsötétí­­tő. Nagyon hiányolják a dol­gozók a font­ént. A vállalatnak is hátrányos, ha kilépővel ki kell enged­nem a dolgozókat röntgen­­vizsgálatra, mert az csak délelőtt van De nem is elég egy alkalommal, mert az eredményre se várni kell. Például egy nyomorröntgen­­re 1 hetet. Elég sokat zúgo­lódnak emiatt a betegek. Érthető is. Foglalkozási betegség je­lenleg nincs nálunk. Ellen­ben magas az idegrendszeri megbetegedések száma. Fő­leg a zajos, túl meleg helye­­ken. A fonodából megvizs­gált 155 személy közül 102 bizonyos fokú halláscsökke­­nést szenvedett. A megenge­dett 70—80 decibel hang­­erősségnél ugyanis sokkal több 100—120 decibel is van ott A szövődében is meg­kezdjük a vizsgálatokat, mi­vel úgy értesültem, hogy 1970. január 1-el életbe lép a kártalanítási köteleze­t­ Ség ugyanis a zajártalom is p~~Hltozá­si betegség lesz. A szűrővizsga''-'-~’-at az idén­re folyamatosan végez­zük. Trachomas megbetege­dés nem volt, egyébként a gondozási csoportunk van, minden gondozottnak külön kartonja, így ellenőrizhető a velük való foglalkozás. Ré­szükre is szeretnénk megva­lósítani a betegségükkel kap­csolatos filmvetítéseket az őszi-téli hónapokban. A bőr­betegségek száma örvendete­sen csökkent, még lábgom­­básodás, ekcéma és allergiás bőrbetegség fordul elő. Az egészségügyi felvilá­gosítás módszerei közül a szóbeli rendszeres­­an mint nap beszélgetek az embe­rekkel magam is. A plaká­tokat kirakják, például a fo­nodában nagyon ügyesen. Az áprilisi tisztasági kampányt módosítottuk, kiterjesztet­tük egész évre. Legyen a munkahely egész évben csinos, ti«-*-' Eltekintve az építkezésektől, általában elégedett is va­gyok, az udvar rendezett, a munkahelyek is tiszták. Fő­leg, hogy a szövő és műhely öltöző-fürdő elkészült, bizto­sítva van a dolgozók kultu­rált tisztálkodása. A csökkent rp­­­ k­épessé­­gűeket eddig még el tudtuk helyezni üzemen belül, bár voltak zökkenők. Mert jó­formán csak a csomagoló al­kalmas erre. De nekem nincs jogom­ beleszólni, ki menjen oda Véleményem sokan vannak ott olyanok, akik már a régi helyükön is dol­gozhatnának, s így több hely jutna a jelenleg rászorulók­nak. Az üzemi étkeztetés mind minőségileg, mind mennyisé­gileg kif­evé­solható szerin­tem Nem mindenkinek van módjában a büféből kiegé­szíteni. Főleg a vitaminokban dús étel ritka. Nem elég a főzelék, a gyü­mölcs! Ha most nem adnak, mikor 3 forint, mikor, ha 15 forint lesz!? A bölcsődéről a legjobba­­kat mondhatom. A városban az elsők között van. A cse­csemőknek a főzelék bizto­sítva van minden nap Igaz, a konyha kevés, a többi he­­lyiség is elég zsúfolt, de a tisztaság és ellátás kifogásta­lan A személyzet is megfe­lelő. A gyógy­üdültetés most megváltozott. Azelőtt , az üzemorvos mindig a ténye­ket írta alá, most az szb mindig kikéri a véleménye­met. És mindig a leginkább ráutaltak kapnak beutalót Feladat még: a szociális lé­tesítmények továbbfejleszté­se, mert ezen a téren nem tartottunk lépést az üzem fejlődésével. Dr. Vizei­ Miklós nőgyó­gyász: — Nővédelmi célkitűzése­inket tovább szélesítjük is­mét. megszerveztük a dolgo­zó nők, fiatal lányok egész­ségének védelmére és felvi­lágosításukra a tanfolyamo­kat, a brigádok és KISZ ta­gok meg is jelentek. A kis­­m­am­ákat megajándékoztuk az Anyák iskolája című könyvvel. Volt családtervezési tanfo­lyam is és végeztünk felvilágosító munkát a változás korának tudnivalóiról. Cserkuti Erzsébet az szb TT felelőse: — A hosszabb ideig bete­geskedőket és a szociális tá­mogatásra szorulókat rend­szerint meglátogatjuk, igyek­szünk részükre, a szükséges anyagi és erkölcsi támogatást megadni. Gondunk van rá, hogy az ártalmas munkahe­lyeken dolgozók a védőételt és italt, valamint a védőru­hát megkapják Hiányosságo­kat nem tapasztaltunk. Törődünk a kiöregedett dolgozókkal, elsősorban azok­­kal, akiknek hozzátartozójuk nincs, vagy távol van. Nyug­díjas bizottságunk te van ve­zetője Buti Bözsi néni Kovács Ferenc rendészet­vezető: — Az alkoholizmus elleni küzdelmet te segítjük, szons­a vizsgálatokat végzünk szuró­­m­óba-szerűen. Ez évben már mintegy 200—250 esetben. És 8 olyan egyén volt, akit hazaküldtü­nk, mivel pozitív volt az ered­mény. Nekik meg kell téríte­ni a szondát. Volt olyan is, aki nem akart hazamenni, ilyekor az üzemorvosnál kö­tünk ki és közösen győzzük meg emberünket: legfőbb baleseti forrás az ittasság! A program egy része még h­átra van. S megvalósítására .>*-r *rzí +.01 i !i­nn­a *w!í­n­Lr3»

Next