Papíripar, 1960 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1960 / 1. szám
papíripar fejlesztési terveit vitatták meg. A lefolytatott nagy vita az ún. „fa"-iskola győzelmével végződött. Ezt nagymértékben támasztották alá a kutatási eredmények és a papírgyárak tapasztalatai, különösen a kisebb papírgyáraké, amelyek rendszeresen nem fás rostokat használtak fel. Azóta minden fejlesztési terv előtérbe helyezi a nem fás növényeket. Fát csupán ott használnak fel, ahol megfelelő erdőségek és közlekedési lehetőségek vannak. Sung Nai-teh, Kína könnyűipari minisztere szerint az ország papíriparának jövője határtalan, mivel a nem fás nyersanyagforrások majdnem kimeríthetetlenek. Egy 1956. évi előzetes felmérés a legfontosabb nem fás nyersanyagforrásokat évi 130 millió tonnára becsüli. A legfontosabb nem fás rostanyagok a nád, káka, bambusz, rizsszalma és a bagassz-cellulóz. A nád egyik leggazdagabb nyersanyagforrása Kínának, de feldolgozási technikája a régi Kínában igen elmaradott volt. A szulfitos feltárás kb. 13 óra hosszú volt és a cellulózhozam csak 48 százalékot ért el. Az Új Kínában rendszeres kutató és műszaki fejlesztő munkával 55%-os hozamot értek el 22 órás feltárási idő mellett. Ezzel az eljárással cirokszár, búza- és rizsszalma, valamint két ismert, elterjedt fűféleség, a Miscanthus st. és a Quereuh chenii is együtt tárható fel a náddal mint fő nyersanyaggal. Tárcsás őrlők szerkesztése és használata a szokásos őrlőberendezések helyett lehetővé tette a költségek nagyfokú csökkentését, ezáltal a nád nagymértékű felhasználását a papírok széles skálájának gyártásához, beleértve a nyomó-, író-, offset- és írógéppapírokat. 1949 óta a bambusszal, a Kínában papír előállítására legrégebben felhasznált nyersanyaggal is sikeres laboratóriumi és üzemi kísérleteket végeztek. Szulfátos eljárással három órás feltárás és fehérítés után a zöldtelenített vagy hántolt bambusz jó minőségű offset-, nyomó-, író- és gépírópapírrá dolgozható fel. A kákával szerzett ipari tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő kezelés után ugyancsak jó minőségű nyomó-, másoló- és műszaki papírok előállítására alkalmas. A nem faalapú cellulóz használata az 1949. évi 16 500 tonnáról 1958-ban 560 000 tonnára nőtt. Ez a 34-szeres növekedés számottevően segített Kína fahiányának leküzdésében. Nyárfával és a Kínában „lófarok"-nak nevezett fenyőfajtával (Pinus massoniana) helyettesítették a tűlevelű fákat. 85% nyárfacsiszolat és 15% cellulóz keverékéből szín, fény, simaság és nyomtathatóság tekintetében jó minőségű rotációs papírt állítottak elő. A teljes termelésnek 10 év alatti több mint megtízszereződése jelentős előrehaladásról tesz tanú 2. ábra. Kuangtung szubtropikus vidékein nagy mennyiségű bagasszcellulózt állítanak elő. A kép a kantoni gyár papírgépén termelt jó minőségű papírt mutatja 3. ábra. Korszerű papírraktár