Párttörténeti Közlemények, 1958. január (4. évfolyam, 1. szám)
1958 / 1. szám - Korom Mihály: A magyarországi fasizmus bukásának és a népi demokratikus forradalom érlelődésének kérdéseihez (1943-1945). II. rész
PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA IV. évfolyam 1. szám 1958 január hó Korom Mihály : A MAGYARORSZÁGI FASIZMUS BUKÁSÁNAK ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉRLELŐDÉSÉNEK KÉRDÉSEIHEZ (1943-1945) Második részt III. 1944 március 19-én a német fasiszták katonai támadása és az ország megszállása a magyar uralkodó osztályok, a hatalmon levők újabb szégyenteljes hazaárulása következtében minden különösebb nehézség nélkül ment végbe. Magyarország helyzete a német megszállással azonban nem úgy változott meg, hogy a szövetségi, csatlós viszony helyébe a nyílt, világos és félreérthetetlen megszállás lépett. Hitlerék azt akarták, hogy Magyarország egyszerre legyen szövetséges és megszállt ország is. Továbbra is, sőt fokozottabb mértékben ki akarták préselni az országból mindazt, amit addig mint szövetségesből kipréseltek, és tetejébe úgy akarták kirabolni, ahogyan a többi megszállt országot kirabolták. Ez a tervük Horthyék hazaárulása folytán sikerült is. Horthy, a magyar fasizmus legfelsőbb központi figurája, mint kormányzó, helyén maradt, és teljesítette a hitleristák követelését, amelyet Veesenmayer, aki 1944 március 19-e után Hitler „birodalmi teljhatalmú megbízottja” volt, a Népbíróság előtt a következőképpen ismertetett: „Két elvi kérdés volt a vita tárgya — Magyarország intenzívebb gazdasági és intenzívebb háborús bevetése”.2 1 A tanulmány első része megjelent a „Párttörténeti Közlemények” 1957. évi 1. számában. 2 ítél a történelem. Az Imrédy-per. A vád, a vallomások és az ítélet. Híradó könyvtár, Budapest 1945. 85. old. 1 1