Párttörténeti Közlemények, 1982. szeptember (28. évfolyam, 3. szám)
1982 / 3. szám - Közlemények - Svéd László: A Tompa utcai csata
KÖZLEMÉNYEK SVÉD LÁSZLÓ: A TOMPA UTCAI CSATA Az előadók gyakorlatból tudják, hogy az 1937-es Tompa utcai ütközet ma is alaposan megmozgatja a fiatalok fantáziáját. Ugyanakkor érezhető a vele kapcsolatos irodalom keskeny műfaji skálájának káros történelemszemléleti hatása is. Igencsak itt az ideje, hogy a felhalmozódott ismeretanyag alapján kísérletet tegyünk a 45 év előtti bonyolult történeti epizód tudományos rekonstruálására. A budapesti ifjúszocialisták, ifjúkommunisták 1937. szeptember 16-án megtámadták a nyilasok déli főkerületi csoportjának a IX. kerületi Tompa utcában levő székházát. A támadást a magyarországi fasiszták agresszív magatartása váltotta ki. Közismert, hogy a reakció szélsőjobboldali szárnyának Szálasi Ferenc nyugalmazott vezérkari őrnagy volt a legismertebb figurája. Ő alkotta meg a „hungarizmus”-nak elnevezett hazai nemzetiszocialista tanítást, és ő hozta létre 1935 márciusában a legjellegzetesebb magyar náci pártot, a Nemzet Akaratának Pártját (NAP). A NAP és a hozzá hasonló fasiszta pártocskák főként katona- és rendőrtiszteket, hivatalnokokat, a polgárság és a diákság talajavesztett elemeit tömörítették. Az ultrafasiszta pártok a harmincas évek derekán a szervezettség kezdetleges szintjén álltak, de Hitler és az egyetemes európai reakció előretörése rövidesen kedvező lehetőséget adott fellendülésükhöz. Különösen Szálasi pártja vált veszélyessé, mert 1936 őszétől — német mintára — az „alsóbb néprétegeket’, így a munkásokat is magában foglaló tömegmozgalom szervezésébe kezdett. Szálasi elvetette a politikai küzdelem parlamentáris formáit, krédójában, a „Mozgalmi harci utasításiban a baloldal elleni utcai atrocitásokat tulajdonképpen a Nemzet Akaratának Pártja hivatalos politikájának rangjára emelte. „Szabad csatamezőn, az életben akarjuk és fogjuk a magyarság ellenségeit harcra kényszeríteni és velük véglegesen leszámolni” — olvashatjuk az első számú magyar Führerjelölt dörgő fenyegetését.1 1 A szélsőjobboldali pártok erőállapotáról, ténykedéséről bővebbet lásd Lackó Miklós : Nyilasok, nemzetiszocialisták, 1935—1944. Kossuth Könyvkiadó 1966.