Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1853
megértethetjük, hanem ezen tárgyak minden viszonyát is pontosan kijelenthetjük, hanem a szív láthatatlan érzéseit leírhatjuk, a legelvontabb dolgok fogalmait is érthetőkké tehetjük; s minden képzetet, melyet akár az ész talál ki, akár a képzelődés alkot, saját szók által megismértethetünk. Sőt a nyelv annyira van tökéletesítve , hogy fényt is a legnagyobb mértékben űzhetünk vele. Nem maradunk a csupa érthetőség mellett, hanem ékességet is kívánunk: nem elég, hogy mások gondolataival megesmérkedhetünk, hanem azt is akarjuk, hogy azok oly öltözetben jelenjenek meg, mely képzelődésünket gyönyörködtetheti, s ezen kívánságnak mint mindennap tapasztaljuk, igen lehetséges eleget tenni. Ily állapotban látjuk most a nyelvet, s ily állapotban volt az némely nemzeteknél már több ezer évvel ezelőtt is. A dolog mindennapivá vált előttünk, s valamint a csillagos ég boltozatját s egyéb nagy tárgyakat, melyek látásához hozzá szoktunk, úgy ezt is csodálkozás nélkül nézzük. De menjünk vissza gondolatunkban oda, hol a nyelv az emberek között úgyszólván hajnallott; gondoljuk meg, mely csekély s gyenge kezdetekből támadott, s mely sok és nagy akadály között növekedett, s elég okunk lesz a legnagyobb mértékben bámulni azon a magasságon, melyre az a jelenkorban emelkedett. Csodáljuk a mesterség egyik s másik találmányát; kérkedünk az újabb idők sok oly felfedezésével, mely esmereteinket neveli, vagy az életet kellemessé teszi: úgy beszélünk azokról mint az emberi ész legnagyobb dicsőségéről, de bizonyára egy találmány sem érdemli meg oly nagy mértékben csodálkozásunkat, mint a nyelvé: kivált ha meggondoljuk, hogy azt a legrégibb s legtudatlanabb idők szüleményének kell tartanunk, ha ugyan általában emberi találmánynak lehet mondania). Ha ily meglepő eszmékkel találkozunk a nyelvészeti ismeretek lúgos mezején, ha ily nagy erőt fejt ezen tudomány, úgy hiszem nem leend érdektelen egy pillantást vetni azon nyelvre, mely érzületünk forrásához legközelebb áll, t. i. a magyar, mint anyanyelvre, s tán nem leend érdektelen látni rövid vázlatban az irányt, mely adatott az anyanyelvnek az uj szervezetben. A) Algymnasium. Az anyanyelvbeni oktatásnak az alsó osztályokban az uj szervezet szerint eszközölnie kell: „a helyes olvasás s élő szóvali beszéd pontosságát; a nyelvtani szabályok szerinti helyesírást, valamint a különféle ügylet stylkus alakja, s kezelésbeni útmutatást; végre a szépészet iránti hajlam ébresztését, mit alkalmas költői s prózai művek olvasása, betanulása, szavallása s értelmezése által érhetni előb). Ennek előterjesztése nyomán első kötelesség volna azon tárgyak bővebb rajzát adni, melyek az alsó osztályokban az anyanyelvből előadatnak, helyén volna tehát szót emelni a nyelvtanról, helyes olvasás és írás mibenlétéről, el kellene mondani a gyakorlatokat és azok az ifjú jellemére ható nemes alakját, az erkölcsi irányt, mely által az ingadozó nádszálként hajlékony ifjú fellépvén a társas élet piaczára a csalódás minden káros következményeitől megmentessék, el kellene mondani, mily tágas mező nyitatik a körmondatok, a költői nyelv külsajátságai, számértan elemei, a kötött és folyó beszéd megismerése, taglalása, hasonlók fogalmazása, betanulása és elszavalása által, de ezek külön külön értekezéseket igénylő vonások, itt tehát csak két pontot érintendők, ezek elseje az olvasást, a második a gyakorlatokat adandja. I. Az olvasás jelesb írókból egyik legszükségesb feladat a nyelvészet terén , olvasása t. i. különböző műveknek, legyenek azok elbeszélés, mese, történet, párbeszéd, tanköltemény, oda, hymnussal, de ezen olvasás nem mechanikus műtétéi, hanem magasb irányú, szép ízlés és erkölcsi hatású legyen, és az értelem ébresztésére és kifejlesztésére szolgáljon; mert ismert igazság az, hogy a jó olvasás, nem csak helyes irás szabályaira vezet, hanem új gondolatokat is kelt az ifjúi kebelben, az érzelmeknek örömöt nyújt, a képzetemnek táplálékot ad, a szívnek nagy eszmék előizlését kölcsönzi. ■a) Bőven értekezik e tárgyról Blair Hugo rhetorikai és aesthetikai leczkéi szintű munkáiban. Itb. b) Entwurf der Organ. 81. §.