Pécsi Hirek, 1932. július-december (4. évfolyam, 27-51. szám)

1932-07-04 / 27. szám

2 PÉCSI HÍREK Miért fellebbezik meg az egyetem továbbfejlesztéséről szóló közgyűlési határozatot? A dédelgetett Szeged, Debrecen és a mostoha Pécs (A Pécsi Hírek munkatársától.) Az Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti és jogi karának el­helyezése csak nem tud megnyug­tató megoldást találni. Pécs ré­gebbi, közismerten elhibázott lokál­patriotizmusa s az ezzel összefüggő politikai rövidlátása elcsökvényesí­­tették annak idején ide kívánkozó Erzsébet Tudományegyetemet. Klebelsberg kultuszminiszter ide kívánkozott — Pécs vezetőinek nem kellett. Bethlent elvitte Deb­recen, Klebelsberget Szeged. Mind­ezt a vidéki egyetemek létesítésé­nek idején. Most a debreceni nagyerdő közepén egy csodaváros áll: az egyetemi új építkezések. Szegeden: befejezték a fogadalmi templom építkezését, körülötte az ezeregy éjszakák magyar ábrándo­­zója árkádsorokat emelt a tudo­­mányos intézetek és klinikák szá­mára. Szeged gyökértelen és pa­tina nélküli múltja dacára — ott épül a Magyar Pantheon, a ma­gyar nagyságok szobor- és emlék­műveinek csarnoka. Banképület egyetemi célokra? És Pécs? A történelmi múlttal dicsekvő, a római emlékeken épült öttornyú város? Nagy Lajos egye­temének városa? A Dunántúl szívedobbanása? Gondolkozik azon, hogy áldozzon-e az egyetem to­vábbfejlesztésére, vagy ha tovább fejleszti, mi lesz jobb? Az-e, hogy a Pécsi Takarékpénztáron segít, kivéve annak első emeleti helyisé­geit s módot nyújt annak, hogy a Dunántúl, a Pécsi Központi Takarékpénztár és a Pécsi Keres­kedelmi és Iparbank sokat emle­getett egybeolvasztását kevesebb nehézséggel készítsék elő — vagy pedig, hogy új építkezéssel hoz­zák tető alá (ha ugyan egyálta­lában lesz belőle valami) a jogi­kar épületét? Azt mondják, erről van szó. Sőt arról, hogy az épít­kezésekből n­em lesz semmi, mert Baumann Emil ellenezte, Visy László dr. pedig meg is fellebbezi az építkezést. Várjon kinek a sugalmazására, kinek az érdeké­ben? Kinek vagy minek a hasz­nára? Azt mondják, nemcsak annak az eszméje merült föl, hogy az egyetem a Pécsi Takarék­­pénztár első emeletét bérelje ki, hanem az is, hogy idővel bérelje ki az egész házat? A városnak vagy az egyetemnek van erre szüksége? Amint szüksége volt a Rákóczi út 21-ik számú házra, amelyet egyik takarékpénztárunk részéről túlterhelten 48.000 P-ért óhajt átvenni, vagy amint a Kis­­faludi u. 3-ik számú házat, ame­lyet ugyancsak egyik takarék­­pénztárunktól megterhelten a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarával vetettek meg, miután a Rákóczi út 68-ik szám alatt takarékpénztá­runk pénzét immobilizáló házat sport­palotának megvetetni nem sikerült. A keresztény nemzeti gondolat nem állhat kicsinyes célok szolgálatában Mi tisztelettel és megbecsülés­sel kívánunk Pécs város vezető és hangadó — nyíltan és titkosan irányt adó — közéleti férfiaira föltekinteni. Ezért hívjuk fel mindezekre a figyelmet. Remél­jük nem gummibot és elgáncsolás, ártatlan emberek kenyerének meg­fosztása lesz ezen közérdekű óha­junk jutalma. A sasokat nem erre kell megnevelni, a faj­védel­met nem erre kell berendezni, a keresztény nemzeti eszmét és annak csillogó köntöseit nem távol­eső és mégis csak kicsinyes (nem akarjuk mondani önző) célok szolgálatára kell összekompromit­tálni. Ha akármilyen jó, akármilyen tiszteletreméltó s akármilyen be­csületes is az üzleti vagy a csa­ládi összetartás, ha nincs is benne bűn — ma az általános elnyomo­­rodás idején, az idegek feszült­ségének és a közélet robbané­­konyságának telítettségében, két­szeresen kell arra is ügyelni, hogy vezetőink ne csak befelé legyenek az üzleti tisztességnek és a köz­­szolgálati hozzáférhetetlenségnek gáncs nélküli lovagjai — hanem hogy ilyennek lássa, ilyennek hirdesse és ilyennek el is ismerje őket a közvélemény. Nemcsak a hangos, hanem a suttogó közvéle­mény is. Ezért áldozatokat is illik hozni. Mert ezt a várost szeretni kell tudni. Mi lesz a mohács-pécsi autóbuszjáratok engedélyével? Úgy tudjuk, hogy októberben le­jár a legtöbb autóbuszüzem kon­cesszió, köztük a mohács—pécsi is. A mohács—pécsi vasút már jó­­előre megmozdítja a befolyásos embereit, hogy az esetleges új en­gedélyben az autóbusz indulási ideje ne eshessék össze a vasúté­val, hanem vagy egy órával előbbre vagy későbbre állapíttassák ez meg. Amint mi ismerjük vezetősé­geinket a mohács—pécsi vasút ezen kérelmét honorálni is fogja mert nem a nagyközönség érdekét és kényelmét fogják figyelembe venni, hanem a befolyásos társa­ságét. Külföldön mindig a köz­érdek az első s nem avatkoznak bele a közlekedési vállalatok ver­senyébe rövidlátással, mert ott tud­ják, hogy az autóbusznak is meg­van a maga létjogosultsága s a tisztességes versenyből csakis a köz lehet a nyertes. Vagy tán ez esetben is igaza lehet annak, a vi­szonyainkat tanulmányozni jött francia újságírónak, aki kétheti itt tartózkodás után már meg­mondhatta, hogy nálunk az a baj hogy minden közhatósági és kor­mányintézkedés csak néhány em­ber érdekében történik. »■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Hétfő, 1932. július 4. Munkanélküli iparosok — kontármunka és közüzemek Iparos nyomorral, iparos sére­lemmel tele az ország. Gyűlések, felterjesztések tömegei, ígéretek serege mind-mind az iparosok im­már kiáltó bajaival foglalkoznak. Közben házilag tatarozzák a Máv. üzletvezetőség palotáját, házilag hozzák lakható és használható állapotba a város tulaj­donát ké­­pező ú. n. Littke-kaszárnyát sok ezer pengő költséggel. Ipari mun­kák végzésére állandó alkalmazot­takat tart az egyetem gazdasági hivatala, kik „lassan járj, tovább érsz“ elvből kiindulva festegetik, mázolgatják az egyetem kerítéseit. Meggyőződésünk, hogy vállalatba adás mellett sem kerülnének többe ezek a munkálatok. Vájjon gondolnak-e az illetéke­sek arra, hogy az iparos adója is hozzájárul a közhatósági intéz­mények fenntartásához. Vájjon gondolnak-e arra, hogy ha iparos­nak adnak munkát, úgy az fog munkásokat alkalmazni. Vájjon gondolnak különösen a torony alatt arra, hogyha az iparos nem kap munkát, úgy az is közellátásra fog szorulni, mert tartalékát már elköltötte. Most már nincs semmi­je, de hitele sincs. Amit nyerni akarnak a már hét bőrétől meg­­fosztot iparoson, azt ráfizetik a nincstelen proletársorsra jutott iparos ellátására. Vajjon közérdek et? És lesz-e miből, ha jön a másik nyomorú- Katolikus Népszövetség Baranyamegyei szervezetünkről a központ hivatalos lapja a Nép­újság ezeket írja: A baranyamegyei szervezet szin­tén megalakult Pécs központtal. Elnöke vitéz dr. Horváth Lajos pellérdi plébános és Krebsz And­rás orvos. A jogvédő- és tanács­adó-iroda Káptalan­ utca 4. szám alatt nyílott meg. Az agitatív bi­zottság is megalakult. Minthogy a megyei alakulás csak későn tör­tént, hogy a közeljövőben jelentő­sebb munkát tudjon kifejteni. Az ősz folyamán indul meg tulajdon­képen új lendülettel a mozgalom. Központunk az elmúlt évben 192 gyűlést tartott, a vidék 280-at. 123 szónok szerepelt, köztük 15 országgyűlési képviselő. Volt 14 kerületi értekezlet, 17 nagygyűlés, Budapesten 30 gyűlést tartottak. A megyei szervezetek közül a legkiépítettebb a veszprém megyei, ahol az elmúlt évben 66 gyűlést tartottak és 2589 füzetes tagot és 800 új naptáros tagot toboroztak. Szombathely és Szolnok most van új kiépítés alatt. A szegedi tanyavidék is meg­mozdult, ahol 32 gyűlés eredmé­­nyeképen 1070 új tag jelentke­zett. Szegeden Tanácsadó és Jog­védő irodájuk van. Meghívó: A Katolikus Népszö­vetség baranyai szervezetének egy­házi intézőbizottsága 1932. évi jú­lius hó 13-án, szerdán délután 3 órakor hivatalos helyiségében ülést tart. Erre a jogosultakat tisz­telettel meghívja az Elnökség. A végrehajtók nyomában A közigazgatási végrehajtás • Mi az a transzfer? Manapság a végrehajtások leg­nagyobb tömegét a kincstár, helye­sebben az adóhivatalok foganato­sítják, a hátralékos köztartozások erejéig. Egy szép napon a gyanút­lan állampolgár a megértés, a szeretet színével ékeskedő rózsa­színű kis levelező lapot kap, amelynek szövege így kezdődik: „Árverési hirdetmény..Hogy kit akar elárvereztetni a kincstár, a tekintetben egyáltalán nem tit­­kolódzik, sőt nyílt kártyán közli ezt az „adóalannyal“ az igaz, hogy meglehetős kímélettel, kis rózsaszínű levelező lapon ... Ott áll ezen a kis kártyán még az is, hogy amennyiben az adós a ki­tűzött határideig nem fizet, úgy az adóhivatal három napon belül a lefoglalt ingóságokat elárverezés céljából az árverési csarnokba szállítja. Ilyen szigorú a közigazgatási végrehajtás manapság. De azért éppen nem kell megijedni, mert haladékot mindig lehet kapni. Hányan vannak azonban, akik nem tudják betartani sem a rész­leteket, sem a halasztási terminu­sokat . . . s ezek azok, akik a leg­­szégyenteljesebb közigazgatási el­járásnak, a transzfernek lesznek Nyári cipő újdonságok I meglepő olcsó áron Quintusnál alávetve. Magyarul átszállítás. Le­foglalt bútoraikat elszállítják és egy-két nap múltán elárverezik. * Ha transzfert akarsz látni, nem az adóvégrehajtó, hanem a város fogatának nyomába kell szegőd­nöd .. . Sokszor látni ma költöz­­ködési időn kívül bútorokkal meg­rakott kocsikat haladni a Malom ucca felé. Tudd meg nyájas ol­vasó, hogy ilyenkor egy adóalany ingóságai transzferáltatnak, — szállíttatnak, — a Malom-utcai árverési csarnokba, hogy ottan kótya­vetyén eladassanak ... Nemrégen utána szegődtem egy ilyen szomorú kocsinak. Napszá­mosok és végrehajtók kísérték messziről és bizony sok-sok kapu előtt megállott a kocsi. Egyik helyről csak a végrehajtó jött ki, itten összekuporgatták az utolsó filléreket és fizettek, hogy meg­mentsék a nekik annyira kedves ingóságokat, de a másik lakásban bizony nem volt pénz, nem tudtak fizetni... Apró külvárosi ház előtt állunk és négy edzett napszámos hordja ki a transzferált bútorokat a vá­rosi fogatra. Régi, vásott, sok vihart látott bútordarabok ezek, de mégis pótolhatatlan kincsek annak, akinek az élete volt hozzá­juk kötve ... Goromba kéz emeli ki ebből a pusztuló otthonból az

Next