Pécsi Közlöny, 1897. március (5. évfolyam, 25-36. szám)
1897-03-02 / 25. szám
1117 március 2. „Pécei Köelőny egylet ez idén utolsó teauzsonáját tartotta meg. A búcsú délután igen fényes volt. Már 4 óra előtt megtelt a terem zsúfolááig. 6 óra tájban mutatták be a kíváncsiság miatt máris türelmetlen közönségnek az élőképeket. Az első- »Ámor két áldo-zata szép alakítás volt. Kindl Gizella és Jilly Veronika voltak az áldozatok, az ő szívükre célzott Ámor. A második »Nagy- papa és nagymama» amaz ismert képet tüntette fel, melyen két unoka nagyszülői felkötője és szemüvegével, illetve házisapkájával és pipájával okoz komikus hatást. Bámultuk a kicsinyek nyugodtságát és a megkívánt arckifejezés hűségét. Az utolsó «Gyurkovics lányok» volt, melyet Linek festménye után állítottak össze elég ügyesen. Hogy ez a hét szép női arc nagy hatást ért el, azt mondani is felesleges. A nőegylet leleményes titkára Reed György nyomban az élőképek bemutatása után a legújabb amerikai módszer szerint el is árverezte a »Gyurkovics lányokat« a képben s az impresszió hatása alatt álló közönség 8 frtra verte fel a festmény árát. Ezzel véget ért a programm, Polgár Sándor felolvasása elmaradt. Programm után tánc következett. Mint valamennyi, úgy a jelen, utolsó teauzsona műsora is ő méltósága Sávéi Kálmánná találékonyságát dicséri, ki fáradhatatlan buzgalommal hatott oda, hogy minél látogatottabbá tegye a teauzsonákat s ezek anyagi jövedelmével minél több éhezőn segítsen. Az utolsó teauzsona jövedelme 200 frtot meghalad. Új szénbányák. Bonyhádon vállalat alakult részben berlini tőkével, mely Baranya és Tolna vármegyék több községének területén, egyelőre: Varasd, Nádasd, Hidasi, Váralja, Zsibrik, Ófalu és Apáthi községekben szénbányákat nyittat s ezeket erélyesen fogja miveltetni. A nevezett községeken kívül egyébb községekkel is folynak a tárgyalások a bányászatot biztositó haszonbérleti szerződésk megkötése iránt. Zárdái növendékek farsangja. Helybeli nőzárdánk anövendékei részére a farsang három utolsó szombatján délutánonként huzsonákat rendezett. Legutóbbi szombaton a legnagyobb növendékek, a tanítónőjelöltek farsangoltak az intézet dísztermében . Meglepő kecsesen táncoltak a fiatal hölgyek, természetesen egymással. Kék jelvényes kisasszonyok vitték az urak szerepét s — mint a rosz nyelvek beszélik — ez a szerep sokkal jobban teteezett nekik, mint amaz, mert ebben nem lehet petrezselymet árulni. A rendezők : Végh Lenke, Máté Olga, Angszter Elza, és Gritzman Marta tanítónőjelöltek voltak. Számos mamán és pápán kívül ott láttuk: Troll Ferenc püspököt, Hanny Gábor kanonokot, Rézbányay János pápai kamarást, Gsurda Béla, Mayer György, dr. Vörös Nándor és Krumm Péter hitoktatókat. A jólelkű apácák maguk is együtt örvendeztek az örvendezőkkel. Csak késő este oszlott szét a vígkedvű társaság. Ipartestület közgyűlése. Március 14-én délelőtt 10 órakor tartja a Pécsi Ipartestület rendes évi közgyűlését a város közgyűlési termében a következő tárgysorozattal : 1. A testület működését vázoló évi jelentés. 2 A számvizsgáló bizottság jelentése az 1895. évi zárszámadásra nézve. 3. Az 1897.évi I.költségelőirányzat megállapitása. 4 Netáni indítványok 5 A testületi elnök, 24 elöljárósági tag és 3 számvevő megválasztása. Tiszti estély. Helyőrségünk tisztikara szombaton tartotta a kaszinó termeiben második táncestélyét. Már az első garnizon estély és fényes volt, de a második jóval felülmúlta amazt látogatottság tekin■ létében. Az ifjú és mégis már oly gyakran igénybe vett kaszinó- teremben ez volt a farsang utolsó nagy táncestélye. Méltó befejezés, mert a tisztiestélyt kétségtelenül a legjobban sikerült estélyek egyikének lehet mondani. A jókedv egész reggelig uralkodott s csak 5 óra után kezdett a közönség oszladozni. Az első négyest 132 pár táncolta. A következő hölgyek neveit jegyeztük fel : Klimón,Emma, Szieberth növ., Stenzl növ., Neuber Mitzi, Dedinszky Olga, Hafner Vic, Werner Elza, Cseh Anna, Reberics Gizella, Szily növ., Luiszer Margit, Polgár Blanka, Rihmer Margit, Szántó Etel, Talián Imike, báró Lenk Katalin, Marton Gizella, Vasváry Irma, Váry Piroska Weidinger Etel, Szivét Mariska, Ternovszky Margit, Radocsay növ., Némethy Mici, Kovácsffy Vilma, Doma Gizella, Forray Agát, Hölbling Terka, Kindl Gizella, Mihályfy Irma, Nagy Krémi, Driesz Frida, Eckensberger nyöv., Hofer Gizella, Obetkó Gizella, Schwartz Vilma, Guttmann Zsófia, Farkas Irma, Pfeffer Ilka, Razgha Ilona, Mazaly Paula, Kovacsics Irén, Futima Sarolta, Cserny növ., Alt Ilonka, Elter Mici, Engel Olga, Nasitz Gizella. — Asszonyok: Szilágyi Istvánné,Várady Gézáné, Hrabécy Istvánné, Novák Jánosné, Forray Valérné, Bolgár Tivadarné, Koszits Ákosné, Gálovics Jánosné, Szabó Zoltánné, Fekete Józsefné, Csigó Jánosné. Áthelyezés. Kaufmann Nándor tartalékos hadapródot a 44. sz. gyalogezrednél, a megfelelő próbaszolgálat után, áthelyezték a magyar kis csendőrség állományába s a VI. kerületbe osztották be. Hangverseny. Március 28-án, vasárnap délután 5 órakor a Vigadó nagytermében Schläger Antónia cs. és kir. udvari kamarai énekesnő hangversenyt ad Schirmann M. zongoraművész közreműködésével. Műsor: 1. »Dich theuere Halle» (Tannhäuzer) Wagner R. énekli Schläger A. 2. a) »nocturne (Fis-dur) Chopin b) Póló 3 éi1/s) b (Vs)| absolas(i|a)as(V8) b (Vsje Vs d (Vs) es(1/1/ie) |7s (V2) vi........................................................sti felhangzik később az orchesterben is kiséret gyanánt a tenor új dallamához »Preces meae« részletnél. Az »Inter oves« énekben a kérés mindig buzgóbb lesz; ugyan az előbbi dallam szerepel, de egészen új feldolgozásban. Itt igen nagy feladat megvalósítására kell a tenoristának vállalkoznia,amennyiben az amúgy is gyakran ismétlődő magas hangokon kívül itt egész a felső »b*-ig kell énekelnie. Az «rocester néhány közbeeső ütemmel »e» durbay vezet át, amely a c13--mollal együttesen szerepel a következő részben : h.) Confutatis. Oro supplex bass solo, énekli Taky Gyula. 16. Ha mennek az átkozottak, Türkinora kárhozottak, Hivj hol lesznek az áldottak. — 17. Im könyörgöm térden állva, Tört szivem tekintsd, mily árva. Állj mellettem végórámban. — Ezen részben többszörös quinte menetet alkalmaz Verdi az »Oro pupplex- versben. Miért? Ha ily nagy mester nem figyeli meg az összhangzattan ezen legegyszerűbb szabályát, annak bizonyosan nem közönséges oka van. Előfordult már nem egy világhírű zenésznél, hogy a szólamvezetés kierőszakolta a nyílt quinte paralelleket, sőt akárhányszor a szeszély, vagy függetlenség tudata. Beethoven válasza ismeretes, midőn figyelmeztették arra, hogy a quinte-ekben való haladás tilos, egyszerűen azt kérdezte : ki tiltja ezt meg nekem ? Most azért is ügy marad, sőt még több is következik utánna. Még ha nem is találnánk okot arra, hogy Verdi miért jár el úgy, akkor sem rontana az nagy művének értékéből semmit sem. Azonban ismerete, hogy mennyire beleélte magát Verdi a jelen nagy költemény megzenésítésébe és mennyire híven akar minden szót feltüntetni a zenei kifejezésekkel. Épen ezen törekvésének megvalósításában lelhetjük a jelen quinte-ek magyarázatát is. Az alázatos megtörtsés bánattal teljes szív könyörgését tünteti fel itt Verdi, amely szív már nem is rendelkezik az élettel, olyan mint a hamu. És ezt a zene megalázkodásával az élethiánnyal fejezi ki a quinte-ekben; a megalázkodást úgy, hogy a szabályt nem tartja meg s ez által kiteszi magát a sokféle megjegyzésnek ; az élethiányt pedig úgy hogy a dallam és kiséret könnyed gördülését megszünteti. Kér, könyörög, hogy az ítélet reá nézve kedvező legyen ezen a nagy napon, a mely eljő, fölgyuladva, mint a kemence, s a kevélyek és istentelenséget cselekvők mind pozdorjává lesznek; és megégeti őket az eljövő nap, úgymond a seregek ura, mely nem hagy nekik gyökeret, sem hajtást. (Malac. 4, 1.) Erre gondolva, nem különben az utolsó ítélet egyéb borzalmaira is, azért itt újra megismétli a »Dies irae« részt, a melynek bevégeztével az ochester átvezet bennünket »b« mollba s kezdődik az egész darab legeslegszebb része, a mely a legnagyobb gyengédséggel, finomsággal és a legnagyobb meghatottságot létesítő kifejezésekkel van tele, és ez a »Dies irae» utolsó tétele . 1) Lacrymosa. Négyes : Schneider Istvánné (soprán), Zsiesny Sarolta (mezzoszoprán), Hoffer Károly (tenor), Taky Gyula (bass) és karok. 18. Siralomnak gyászos napja, mikor majd a port elhagyja, bűnös ember, hogy ítéld meg. 19. Isten irgalmazz lelkének! Kegyes Jézus, én Uram adj nekik nyugalmat Amen. Largo (1960), négyes ütem