Pécsi Közlöny, 1897. június (5. évfolyam, 62-72. szám)

1897-06-01 / 62. szám

A­ baton este ünnepi díszlakomát adott a Vadember szálloda éttermében Erreth Já­nos, a pécsi ügyvédi kamara elnöke. A lakomán a nevezett budapesti vendégen a a szives házigazdán és ennek fivérén dr. Erreth Lajos közkórházi igazgatón kívül, mint meghívott vendégek részt vettek . Bánffay Simon kir.tanácsos, kir. közjegyző, Sim­onffay János, Szautfer Gusztáv dr. Jobszt László, dr. Krasznay Miklós ügyvé­dek, dr. Ágh Timót főgimnáziumi, dr Körösi Henrik főreáliskolai tanárok, Plei­­ninger Ferenc, Lenkei Lajos, Várady Fe­renc, Lincab Adolf lapszerkesztők, Iván­­kovics János földbirtokos, dr. Pick Ignác orvos, Krausze Ignác kereskedő. Mikor a gazdag menü a pecsenyéhez ért, Erreth János házigazda fölállott és az átérzé­­kenyülés meleg hangján üdvözölte kebel­barátját, Hock Jánost. Büszke rá, hogy az önzetlen törekvésű, jellemtiszta, kitűnő tehetségű hazafit barátjának vallhatja, ki ha egyéni érdekeit követné, már sokra vihette volna. Nem kívánja, hogy boldog legyen az ő kedves vendége, hanem azt, hogy legyen boldog édes hazánk, mely forró vágy ha beteljesül, senki boldogabb­nak nem fogja magát érezni mint éppen Hock János. (Éljenzés). Ezután az üdvözölt vette kezébe a pezsgős poharat és körülbe­lül a következő eszmemenetű választ mondta : Ha valakit mint zenészt ismernek, az nem fordulhat meg társaságban anélkül, hogy egy darabot hegedűn vagy zongorán el ne játszatnának vele; igy jár az is, aki véletlenül szónok hírébe keveredik. Ez ahány társaságba jut, annyiszor fordulnak feléje a kiváncsi szemek s addig nézik mig valami szónoki produkciót be nem mutat. A tárgyak messziről kicsinyeknek tűnnek föl, közelről nagyoknak ; ellenkező­képen az ember, akit távolból látunk nagy­nak, a közelből pedig, mindennapi pon­gyolában kicsinynek. Hogy az én barátom­nak Erreth Jánosnak szemében, dacára a közel való, belső érintkezésnek, meg nem fogytam, az nem az érdememnek, hanem csakis az ő jóságos szivének tudható be, mely a gyarlóságoktól szeretetteljesen el­tekintett. A falevélnek értékét az adja meg, hogy minő viszonyban áll a törzshöz ; az ember is csupán akkor felel meg rendel­tetésének, akkor tölti be hivatását, ha nem tekinti önmagát különálló lénynek, hanem a közügy, a nemzet, a haza boldogsága egyik eszközének. Szóló ezen egyedül he­lyes szempontból fogja föl hivatását s ez az oka annak, hogy megmaradt kitartóan az elvek utján, ellenállva az önérdek min­den csábításának, melytől ha magát félre­vezettetni engedte volna, csakugyan többre vihette volna, mint amennyire tényleg vitte. Őszintén viszonozza a vendégszerető házi­gazdának üdvözlő szavait. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a társaság éjféli tizen­két óráig maradt együtt, diskussziót foly­tatva a politikai ügyekről, mint a sajtósza­badságról, kvótáról stb. A «Siklós vidéki róm. kat. taní­­tóegylete június 3-án d. e. 9 órakor a siklósi r. k. tanoda helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok, valamint a tanügybarátok hivatalosak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt ülés jegy­zőkönyvének, felolvasása. 3. A kát. tanítók első nagygyűlésére kiküldöttek beszámolója. Tartja Müller Imre német- mároki tanító, egyleti elnök. 4. Az orsz. r. k. tanítói se­gélyalapra vonatkozó jelentések Schultz Károly német-mároki esp.-plébános, mint alapgyűjtő- és kezelő-bizottsági elnök ur részéről. 5. Könyv- és pénztár megvizsgá­lása. 6. Elnöki jelentések. 7. Egyleti és segélyalapi tagdíjak beszedése. 8. Indít­ványok. Városi múzeum. Vasárnap d. e. 10 órakor népes értekezlet volt a város­házán városi múzeum létesítése érdekében Majorossy polgármester ismertette az ügyet, mire Szeredy dr. apátkanonok szükséges­nek mondta a múzeum fölállítását, Leewy Lipót dr. azonban erőinket túlhaladó indít­ványt tett, mely szerint földmivelési, ipari és kereskedelmi osztályokkal volna a múzeum ellátandó. Szinkovich megyei I. aljegyző a megye törvényhatósága részéről ígéretet tett a lehető legnagyobb pártolást illetőleg. Ezután előkészítő bizottságot alakítottak számos taggal, kiknek sorába a vidékről Jellasich Károly dr. dárdai és Serli Lajos dr. mohácsi orvost is fölvették. Előléptetés. A vallás-és közoktatás­­ügyi miniszter Dankó József paksi, Kalma István, Pólya Albin, Szekula Katalin és Brief Karolin mohácsi polgári iskolai segéd­tanítókat, illetve segédtanítónőket ugyanezen iskolákhoz a X. fizetési osz­tályba rendes tanítókká (tanítónőkké) ne­vezte ki. Dísztornászat. A pécsi torna­egye­sület 1. évi június hó 27-én délután 3 óra­kor a tornacsarnokban zászló­alapja javára nagy dísztornászatot rendez. Műsor : Felvo­nulás : szabadgyakorlatok buzogányokkal. Szertornászat: a) képzettek : gyűrűugrás és magas korlát; b) haladók: lóugrás, szabadugrás. Mintagyakorlatok a nyújtón, birok­verseny, súlyemelés. Végül közkívá­natra létra-piramisok. Belépti jegy 20 kr. Tagoknak és tanulóknak 10 kr. Beiratkoz­ni lehet kedden és pénteken este 8 órakor a tornacsarnokban. Gátszakadás. Szombaton este vet­tük kézhez Dárdáról a tudósítást, hogy az ottani szolgabírósághoz érkezett hivatalos jelentés szerint péntekről sz­ombatra vir­radó éjjel 2 órakor Kis-Kőszeg (Batina) községnél a megdagadt vizár áttörte a töl­tést, hatvan ház víz alá került, közülök hat már össze is omlott. A veszedelem éjszakáján orkán tombolt, mely a fölkavart hullámokat addig csapkodta neki a töltés­nek, mig ez át nem szakadt. A lakosság a vészharang megkondulásakor rémülten szaladt az utcára, egyre kiabálva : »Végünk van, elvesztünk!“ A hírnek Dárdára érkezte után Jilly Viktor szolgabiró rögtön útnak indult, keresztül ment Herceg-Szöllösön, honnét magával vitte a csendőröket. A mentési munkálatokhoz a szomszédos köz­ség­ek ki vannak rendelve. Eddig negyven ház dőlt romba s a község alatti síksá­gon Vörösmart és Csúza felé hömpölyög az ár, maga alá temetve a nagy terület álló vetéseit. A gátszakadás 23 m­éternyi. Jogász-majális. Nagy volt a jogá­szok öröme szombaton délben, midőn az állandó esős idő hirtelen jobbra fordult s annyira kitisztult, hogy a majális megtar­tása lehetővé tön. Reményeikben, melye­ket e naphoz fűztek a rendezők, nem csalatkoztak. Fogat fogat után állott meg Abbázia kapuja előtt s hozta a város in­telligenciáját. Kár, hogy a szél miatt a ven­dégek a szabadban csak rövid ideig időz­hettek , be kellett érniök a nagy­teremmel. A rendezőség a közönség mulattatására levélpostát rendezett, majd táncra perdült a fiatalság a Katona- és Hegedűs- féle ze­nekar játéka mellett. Az igen érdekes spanyol négyes után a konfetti-dobálás és szerpentin hajítás járta. A második­­ négyest magnézium fény mellett táncolták.­­ Az első négyesben 100 párt olvastunk össze.­­ A mohácsi csataemlék céljaira­­ újabban befolyt: Bács-Bodroghvármegye­­ gyűjtése 246 ft. 60 kr., a nagytótfalusi körjegyzőségtől 8 ft. 75 kr., a szászvári körjegyzőségtől 5 ft. Eddigi főösszeg 13.348 frt. 62 kr. Halálozás. A pécsi szentferencrendi kolostor szerzetes tagjai mélyen megillető­­dött, Isten sz. akaratában megnyugvó szívvel tudatják, hogy szeretett rendtársuk tiszt. Gudlin Gellért áldozópap, segédlel­kész és hitoktató, mellhártyalobból szár­mazó, mintegy 15 napi betegség után, életének 47-ik, és papságának 23. évében, a haldoklók szentségeivel ellátva, máj. 30-án éjjeli kt 11 órakor a körülálló rend­társak imái és könyei közt lelkét vissza­adta Teremtőjének. — A boldogultnak porhüvelyét június hó 1-én reggeli 10 óra­kor — a megelőzött gyászmise után — a szentferencrendiek sírboltjában örök nyu­galomra helyezték. — Neumayer Miklós nyugalmazott dályoki körjegyző, Neumayer Kornél Dezső munkatársunknak édesatyja, május 27-én hirtelenül elhunyt 64 eszten­dős korában. A negyvennyolcas nagy na­pok ifjan találták, csak tizenötödik évé­ben járt, mikor a szabadságharc riadója végigzengett a hazán. Ment ő is a hivó szóra és zászló alá szegődött. Klapka azt mondta neki, mikor jelentkezett: »Fiam, csak ágyutölteléknek használhatunk.“ Erre azt felelte a fiatal tanuló:» Tábornok úr, hát méltóztassék besorozni ágyutöltelék­nek!» És lett belőle vitéz katona, a­ki mint honvédtűzmester harcolt addig, míg­nem a szabadság tüze kihunyt határaink között. 1861-ben jegyző lett Dályokon, hol 1892-ben nyugalomba vonult. Volt posta­mester is Dályokon. A derék öreg urat nagyon szerették ismerősei. Ezt a szeretet bizonyitja az a nagy részvét, mely a szom­széd községekből s kivált Mohácsról meg­jelent nagyszámú közönség részéről nyil­vánult pénteken délután végbement teme­tésén. Az elhunytat három fia gyászolja, kik közül az egyik lelkész, a másik kör­jegyző Dályokon, a harmadik csendőrhad­­nagy Fejér megyében. Mazaly Józsefné szül. Adler Alojzia máj. 31-én 52 éves korában, hosszas be­tegség után meghalt Pécsett. Jún. 2-án d. u. 4 kor temetik a Siklósi országút 15. sz. házból. Férjén kívül három leánya s egy fia siratja. Köhler Albin főhercegi uradalmi tiszt­tartó 40. évében szombaton délután a legcsekélyebb betegeskedés nélkül, szív­­szélhüdés következtében hirtelen elhunyt Braidaföldön. Gyilkossági kísérlet. Tegnap reg­gel 8 órakor a krumplivölgyben Rozner Mihály kőműves boszuból eredő gyilkossá­gi szándékkal meglőtte Tar István szőlő­­csészt.A lövés a szerencsétlen áldozatnak jobb arcát érte, fülét leszakította. A go­nosztevőt letartóztatták. „Pécsi Közlöny“ 1897. junius 1 Egy Uj gyógykezelési módszer. Általános feltűnést kelt a tudományos és társadalmi körökben dr. Kovács Izsó or­vosnak egy már évek óta gyakorlott és kipróbált új speciális gyógykezelési mód­szere, melylyel aszthma-, szív és vese­bajokat, hólyag- és bőrbetegségeket kezel. Fentnevezett orvos ezen betegségeket új elvi szempontból kiindulva a vér tisztítása által gyógyfüvekkel gyógyítja és rövid idő alatt, nem csak Budapesten, hanem az or­szág majdnem minden részében, sőt an­nak határán túl is, valóban feltűnő s bá­mulatos eredményei által tűnt ki. Dr. Kovács Izsó május hó óta Budapesten, Andrássy­ út 47. sz■ alatt lakik. Laptulajdonos: Felelős szerkesztő : RÉZBÁNYAI JÁNOS. LINCAR ADOLF Kiadó MADARÁSZ BÉLA Líceumi könyvnyomda (Madarász Béla) Pécsett 1897.

Next