Pécsi Közlöny, 1897. június (5. évfolyam, 62-72. szám)
1897-06-01 / 62. szám
A baton este ünnepi díszlakomát adott a Vadember szálloda éttermében Erreth János, a pécsi ügyvédi kamara elnöke. A lakomán a nevezett budapesti vendégen a a szives házigazdán és ennek fivérén dr. Erreth Lajos közkórházi igazgatón kívül, mint meghívott vendégek részt vettek . Bánffay Simon kir.tanácsos, kir. közjegyző, Simonffay János, Szautfer Gusztáv dr. Jobszt László, dr. Krasznay Miklós ügyvédek, dr. Ágh Timót főgimnáziumi, dr Körösi Henrik főreáliskolai tanárok, Pleininger Ferenc, Lenkei Lajos, Várady Ferenc, Lincab Adolf lapszerkesztők, Ivánkovics János földbirtokos, dr. Pick Ignác orvos, Krausze Ignác kereskedő. Mikor a gazdag menü a pecsenyéhez ért, Erreth János házigazda fölállott és az átérzékenyülés meleg hangján üdvözölte kebelbarátját, Hock Jánost. Büszke rá, hogy az önzetlen törekvésű, jellemtiszta, kitűnő tehetségű hazafit barátjának vallhatja, ki ha egyéni érdekeit követné, már sokra vihette volna. Nem kívánja, hogy boldog legyen az ő kedves vendége, hanem azt, hogy legyen boldog édes hazánk, mely forró vágy ha beteljesül, senki boldogabbnak nem fogja magát érezni mint éppen Hock János. (Éljenzés). Ezután az üdvözölt vette kezébe a pezsgős poharat és körülbelül a következő eszmemenetű választ mondta : Ha valakit mint zenészt ismernek, az nem fordulhat meg társaságban anélkül, hogy egy darabot hegedűn vagy zongorán el ne játszatnának vele; igy jár az is, aki véletlenül szónok hírébe keveredik. Ez ahány társaságba jut, annyiszor fordulnak feléje a kiváncsi szemek s addig nézik mig valami szónoki produkciót be nem mutat. A tárgyak messziről kicsinyeknek tűnnek föl, közelről nagyoknak ; ellenkezőképen az ember, akit távolból látunk nagynak, a közelből pedig, mindennapi pongyolában kicsinynek. Hogy az én barátomnak Erreth Jánosnak szemében, dacára a közel való, belső érintkezésnek, meg nem fogytam, az nem az érdememnek, hanem csakis az ő jóságos szivének tudható be, mely a gyarlóságoktól szeretetteljesen eltekintett. A falevélnek értékét az adja meg, hogy minő viszonyban áll a törzshöz ; az ember is csupán akkor felel meg rendeltetésének, akkor tölti be hivatását, ha nem tekinti önmagát különálló lénynek, hanem a közügy, a nemzet, a haza boldogsága egyik eszközének. Szóló ezen egyedül helyes szempontból fogja föl hivatását s ez az oka annak, hogy megmaradt kitartóan az elvek utján, ellenállva az önérdek minden csábításának, melytől ha magát félrevezettetni engedte volna, csakugyan többre vihette volna, mint amennyire tényleg vitte. Őszintén viszonozza a vendégszerető házigazdának üdvözlő szavait. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a társaság éjféli tizenkét óráig maradt együtt, diskussziót folytatva a politikai ügyekről, mint a sajtószabadságról, kvótáról stb. A «Siklós vidéki róm. kat. tanítóegylete június 3-án d. e. 9 órakor a siklósi r. k. tanoda helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok, valamint a tanügybarátok hivatalosak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt ülés jegyzőkönyvének, felolvasása. 3. A kát. tanítók első nagygyűlésére kiküldöttek beszámolója. Tartja Müller Imre német- mároki tanító, egyleti elnök. 4. Az orsz. r. k. tanítói segélyalapra vonatkozó jelentések Schultz Károly német-mároki esp.-plébános, mint alapgyűjtő- és kezelő-bizottsági elnök ur részéről. 5. Könyv- és pénztár megvizsgálása. 6. Elnöki jelentések. 7. Egyleti és segélyalapi tagdíjak beszedése. 8. Indítványok. Városi múzeum. Vasárnap d. e. 10 órakor népes értekezlet volt a városházán városi múzeum létesítése érdekében Majorossy polgármester ismertette az ügyet, mire Szeredy dr. apátkanonok szükségesnek mondta a múzeum fölállítását, Leewy Lipót dr. azonban erőinket túlhaladó indítványt tett, mely szerint földmivelési, ipari és kereskedelmi osztályokkal volna a múzeum ellátandó. Szinkovich megyei I. aljegyző a megye törvényhatósága részéről ígéretet tett a lehető legnagyobb pártolást illetőleg. Ezután előkészítő bizottságot alakítottak számos taggal, kiknek sorába a vidékről Jellasich Károly dr. dárdai és Serli Lajos dr. mohácsi orvost is fölvették. Előléptetés. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Dankó József paksi, Kalma István, Pólya Albin, Szekula Katalin és Brief Karolin mohácsi polgári iskolai segédtanítókat, illetve segédtanítónőket ugyanezen iskolákhoz a X. fizetési osztályba rendes tanítókká (tanítónőkké) nevezte ki. Dísztornászat. A pécsi tornaegyesület 1. évi június hó 27-én délután 3 órakor a tornacsarnokban zászlóalapja javára nagy dísztornászatot rendez. Műsor : Felvonulás : szabadgyakorlatok buzogányokkal. Szertornászat: a) képzettek : gyűrűugrás és magas korlát; b) haladók: lóugrás, szabadugrás. Mintagyakorlatok a nyújtón, birokverseny, súlyemelés. Végül közkívánatra létra-piramisok. Belépti jegy 20 kr. Tagoknak és tanulóknak 10 kr. Beiratkozni lehet kedden és pénteken este 8 órakor a tornacsarnokban. Gátszakadás. Szombaton este vettük kézhez Dárdáról a tudósítást, hogy az ottani szolgabírósághoz érkezett hivatalos jelentés szerint péntekről szombatra virradó éjjel 2 órakor Kis-Kőszeg (Batina) községnél a megdagadt vizár áttörte a töltést, hatvan ház víz alá került, közülök hat már össze is omlott. A veszedelem éjszakáján orkán tombolt, mely a fölkavart hullámokat addig csapkodta neki a töltésnek, mig ez át nem szakadt. A lakosság a vészharang megkondulásakor rémülten szaladt az utcára, egyre kiabálva : »Végünk van, elvesztünk!“ A hírnek Dárdára érkezte után Jilly Viktor szolgabiró rögtön útnak indult, keresztül ment Herceg-Szöllösön, honnét magával vitte a csendőröket. A mentési munkálatokhoz a szomszédos községek ki vannak rendelve. Eddig negyven ház dőlt romba s a község alatti síkságon Vörösmart és Csúza felé hömpölyög az ár, maga alá temetve a nagy terület álló vetéseit. A gátszakadás 23 méternyi. Jogász-majális. Nagy volt a jogászok öröme szombaton délben, midőn az állandó esős idő hirtelen jobbra fordult s annyira kitisztult, hogy a majális megtartása lehetővé tön. Reményeikben, melyeket e naphoz fűztek a rendezők, nem csalatkoztak. Fogat fogat után állott meg Abbázia kapuja előtt s hozta a város intelligenciáját. Kár, hogy a szél miatt a vendégek a szabadban csak rövid ideig időzhettek , be kellett érniök a nagyteremmel. A rendezőség a közönség mulattatására levélpostát rendezett, majd táncra perdült a fiatalság a Katona- és Hegedűs- féle zenekar játéka mellett. Az igen érdekes spanyol négyes után a konfetti-dobálás és szerpentin hajítás járta. A második négyest magnézium fény mellett táncolták. Az első négyesben 100 párt olvastunk össze. A mohácsi csataemlék céljaira újabban befolyt: Bács-Bodroghvármegye gyűjtése 246 ft. 60 kr., a nagytótfalusi körjegyzőségtől 8 ft. 75 kr., a szászvári körjegyzőségtől 5 ft. Eddigi főösszeg 13.348 frt. 62 kr. Halálozás. A pécsi szentferencrendi kolostor szerzetes tagjai mélyen megilletődött, Isten sz. akaratában megnyugvó szívvel tudatják, hogy szeretett rendtársuk tiszt. Gudlin Gellért áldozópap, segédlelkész és hitoktató, mellhártyalobból származó, mintegy 15 napi betegség után, életének 47-ik, és papságának 23. évében, a haldoklók szentségeivel ellátva, máj. 30-án éjjeli kt 11 órakor a körülálló rendtársak imái és könyei közt lelkét visszaadta Teremtőjének. — A boldogultnak porhüvelyét június hó 1-én reggeli 10 órakor — a megelőzött gyászmise után — a szentferencrendiek sírboltjában örök nyugalomra helyezték. — Neumayer Miklós nyugalmazott dályoki körjegyző, Neumayer Kornél Dezső munkatársunknak édesatyja, május 27-én hirtelenül elhunyt 64 esztendős korában. A negyvennyolcas nagy napok ifjan találták, csak tizenötödik évében járt, mikor a szabadságharc riadója végigzengett a hazán. Ment ő is a hivó szóra és zászló alá szegődött. Klapka azt mondta neki, mikor jelentkezett: »Fiam, csak ágyutölteléknek használhatunk.“ Erre azt felelte a fiatal tanuló:» Tábornok úr, hát méltóztassék besorozni ágyutölteléknek!» És lett belőle vitéz katona, aki mint honvédtűzmester harcolt addig, mígnem a szabadság tüze kihunyt határaink között. 1861-ben jegyző lett Dályokon, hol 1892-ben nyugalomba vonult. Volt postamester is Dályokon. A derék öreg urat nagyon szerették ismerősei. Ezt a szeretet bizonyitja az a nagy részvét, mely a szomszéd községekből s kivált Mohácsról megjelent nagyszámú közönség részéről nyilvánult pénteken délután végbement temetésén. Az elhunytat három fia gyászolja, kik közül az egyik lelkész, a másik körjegyző Dályokon, a harmadik csendőrhadnagy Fejér megyében. Mazaly Józsefné szül. Adler Alojzia máj. 31-én 52 éves korában, hosszas betegség után meghalt Pécsett. Jún. 2-án d. u. 4 kor temetik a Siklósi országút 15. sz. házból. Férjén kívül három leánya s egy fia siratja. Köhler Albin főhercegi uradalmi tiszttartó 40. évében szombaton délután a legcsekélyebb betegeskedés nélkül, szívszélhüdés következtében hirtelen elhunyt Braidaföldön. Gyilkossági kísérlet. Tegnap reggel 8 órakor a krumplivölgyben Rozner Mihály kőműves boszuból eredő gyilkossági szándékkal meglőtte Tar István szőlőcsészt.A lövés a szerencsétlen áldozatnak jobb arcát érte, fülét leszakította. A gonosztevőt letartóztatták. „Pécsi Közlöny“ 1897. junius 1 Egy Uj gyógykezelési módszer. Általános feltűnést kelt a tudományos és társadalmi körökben dr. Kovács Izsó orvosnak egy már évek óta gyakorlott és kipróbált új speciális gyógykezelési módszere, melylyel aszthma-, szív és vesebajokat, hólyag- és bőrbetegségeket kezel. Fentnevezett orvos ezen betegségeket új elvi szempontból kiindulva a vér tisztítása által gyógyfüvekkel gyógyítja és rövid idő alatt, nem csak Budapesten, hanem az ország majdnem minden részében, sőt annak határán túl is, valóban feltűnő s bámulatos eredményei által tűnt ki. Dr. Kovács Izsó május hó óta Budapesten, Andrássy út 47. sz■ alatt lakik. Laptulajdonos: Felelős szerkesztő : RÉZBÁNYAI JÁNOS. LINCAR ADOLF Kiadó MADARÁSZ BÉLA Líceumi könyvnyomda (Madarász Béla) Pécsett 1897.