Pécsi Közlöny, 1902. február (10. évfolyam, 10-17. szám)
1902-02-01 / 10. szám
1902 február 13 „PÉCSI KÖZLÖNY“ mise alatt nyilvánosan és szegényeinkkel közösen az Úr asztalához járulnának és ily módon az egylet búcsúiban ők is, mint a szegények és jótevők is, részesülhetnének. E bátor hitvallás a kiegészítő része a működő tagok önfeláldozó szeretetének, ezzel mutatnának reá a forrásra, az alapra, amely helyett másra nem építhetünk, az Oltáriszentségben lakozó Jézusra, aki szívünket-lelkünket, földön és a túlvilágon egyedül képes üdvözíteni, boldogítani. A hitbuzgalmi téren reánk váró kötelességeknek ébren tartására legközelebbi teendőnk az volna, hogy a Pécsi Szent Vince Egyletnek a központi anyatársulatba 1597. május 29-én történt aggregátiójáról szóló eredeti, francia nyelvű okmányt valamint annak hű magyar fordítását külön külön díszes keretbe foglaltassuk és felfüggesszük az egyleti ülésteremben, a lakás tulajdonosának, nagyságos és főtiszt. Stiesz János kanonok urnak, kegyes engedelmével, valamint keretbe foglaltassák az egylet működő tagjai, jótevői és szegényei által elnyerhető szent búcsúk jegyzékét. A helybeli társegyletekkel való harmonikus működés kifejezései, pedig azt indítványozom, hogy mai közgyűlésből folyólag átiratban üdvözöljük a Pécsi Jótékony Nőegylet új elnöknőjét, Fejérváry Imre báróné . Méltóságát. Kérem a m. t. Közgyűlést, kegyeskedjék jelentésemet tudomásul venni és a szükségesnek látszó intézkedéseket megtenni. Pécs 1902. január 27. Hanug Ferenc dr. theol. tanár egyleti titkár. HÍREK. Pécs, 1902. január 31. Gyertyaszentelő Boldogasszony Vasárnap (febr. 2) üli a kath. Egyház emlékezetét annak, hogy Szűz Mária Jézust a templomban bemutatta. A hívek is utánozzák e napon a Boldogságos Szüzet és Jézusnak, kit Simon ott a jeruzsálemi templomban e napon a világ világosságának nevezett, jelképét, tiszta virágkelyhekből származó viaszgyertyát szenteltetnek és visznek körül a templomban vagy azon kívül zengedezvén öröméneket. A pécsi székesegyházban délelőtt 9 órakor lesz a gyertyaszentelés, melyet Hetyey Sámuel megyés püspök fog végezni, a szentelés és körmenet végével lesz az ünnepélyes szentmise, melyet a káptalan egyik tagja fog celebrálni. Megyés Püspökünk elutazása. Hetyey Sámel megyés püspökünk január 29-én reggel Budapestre utazott Jakab Béla szertartó kíséretében, hogy részt vegyen az autonómiai kongresszus részletes tárgyalásán. Nagylelkű tanügyi áldozat. E sorok felvételére kérték fel lapunkat. Nagy baj napjainkban az, hogy a szegény sorsú kis fiókközségben már nem igen lehet tanítót kapni a fizetés elégtelensége miatt. E bajon a praktikus életben csak akként lehet segíteni, ha a néppel megérttetjük a mai kor követelményeit és azt a tanítói fizetés tiszteséges feljavítására rábírjuk. Így történt csak az imént Herceg Szent Márton nevű ki filiális községben is. A régi igen csekély fizetésért mi tanképesített tanítót soha sem kaptunk volna, az iskolaszék tehát kénytelen volt a régi többnyire csekély terményjárandóságokból álló tanítói fizetést jelentékeny mérvben feljavítani és hogy a régi Schlendriánnak már egyszer vége vettessék készpénzre változtatni. Sok fáradságba nagy megerőltetésbe került, az igaz ide végtére mégis csak sikerült ! És mivel a szent-mártoni népiskolát az ide tartozó hasonnevű főhercegi puszta tanköteles gyermekei is látogatják, az iskolafentartó község a magas Uradalomhoz folyamodott az iskolaterhek egy részének elvállalása iránt. Épen e napokban érkezett le Bécsből a főt. Uradalom főadminisztrátorjának, Rampelt udvari tanácsosnak kedvező resolutiója, melynél fogva a szóban forgó szegény hitközséget iskolafentartás céljára évi 400 korona segélyben részesíti. — E nagylelkű tanügyi áldozatért mély hálás köszönetét tolmácsolja a nyilvánosság utján is az érdekelt hitközség nevében Schultz Károly esp. plébános iskolaszéki elnök. A Gazdasági Néplap XXVIII. évf. I. száma most jelent meg. 1902. évvel a„Gazdasági Néplap“, melyet eddig 27 éven át Liebald Béni szabolcs-bányatelepi nyugtanító, a megyének egyik érdemes paedagogusa és kedvelt gazdasági iró szerkesztett, 28. évfolyamába lép és ebben a lap szerkesztése városunk szülöttének a szép készültségű Förster Jenőnek, a Baranyavár megyei Gazdasági Egyesület titkárának kezeibe megy át. Ezt maga az uj szerkesztő jelenti a lap élén, eismeréssel adózva nagyérdemű elődjének, ki a lapot alapította is, és tömörülésre, az egyesületnek — mert a lap ennek hivatalos közlönye — zászlója körüli sorakozásra szólítja fel a megye gazdaközönségét. Az 1. szám a szerkesztő megnyitója és a közgyűlési meghívó közlése után a gazd. egyesület jan. 13. vál. ülését közli egész terjedelmében, továbbá a közgyűlés elé terjesztendő költségelőirányzatnak tételeit, azután a közgyűlés előtt felolvasásra kerülendő titkári jelentést, amely 13 pontban összegezi az 1902. évre az egyesület munkatervezetét melyre még vissza fogunk térni. Olvassuk továbbá a lapban az Orsz. Gazd. Munkás és Cselédsegély pénztárból a sérült gazdasági cselédek által elnyerhető segélyek elnyerése körül a munkaadók részéről betartandó alakiságokat. Érdekes cikket írt még ezen számba Somssich Béla gazd. tanár „A szántás idejének megválasztása és a szántás megismétlése“ címen. A tenyészállatoknak szarvasmarha és sertés állandó közvetítés és támogatás mellett való beszerzésnek módját előíró földm. miniszteri kör rendeletét találjuk a lap végén, valamint érdekes »Apróbb vegyes közlemények«-et. — A lapot ajánljuk a mezőgazdák főleg a lelkész és tanító urak figyelmébe, annak révén nemcsak általános gazdasági ismereteiket élénkíthetik fel, hanem a valóban egészen újjáalakított vármegyei gazdasági egyesület minden intézkedéséről és tervéről kimerítő tudomást nyernek és e réven úgy maguk, mint a rájuk bízott nép anyagi javát mozdítják elő. Elég e célból csak utalni az egyesületnek az 1902. évre előirányzott következő tételeire : Faiskoladijazásra 4000 Szőllődijazásokra 300» Lóversenyi dijra 300 Tenyészállat díjazásra 2600„ Pozsonyi kiállítás céljaira 2000 ti Megjegyzendő, hogy a Bar. várm. Gazd. Egyesület díjazásokat és egyéb kiadásait az egyesület tagdíjakból (3000 K), az egyesületi törzsvagyon kamataiból (600 K), a mezőgazdasági bizottságtól nyert segélyből (2400 K) és az I. Magyar Bizt. Társaság adományából (200 K) fedezi. Ha a vidéki mezőgazdák tömegesen lépnének be az egyesületbe, akkor a tagdijak emelkedésével még erősebb támogatásra számíthatnának az egyesület részéről épen a mezőgazdák. A „Gazdasági Néplap“ előfizetési dija 2 (kettő) korona és megjelen havonkint. A gazd. egyesület tagja, a lapot ingyen kapják. A „Bar. várm. Gazd. Egylet“ tagdija évi 10 K (6 évi kötelezettséggel) tanítók és a földjüket saját kezükkel művelő kisgazdák évi 2 (kettő) korona. A községek mint ilyenek az adózás szerint 2, 4, 6, 8, 20 K-val lehetnek tagjai az egyesületnek. A magyarság szaporodik. Örvendetes eseményről számol be egy félhivatalos jelentés. Arról, hogy a magyar birodalomnak Dráván inneni részében, tehát a szorosabb értelemben vett Magyarország- ban az 1900. évi népszámlálás adatai szerint 514 százalékra rúg a magyar anyanyelvű lakosság száma, amely ekként elérte az abszolút többséget, 1890-ben ez a szám még csak 486-et, 1880-ban pedig 466-et tett ki. Amíg tehát a magyarság százalékszerinti emelkedése 1880-tól 1890-ig 200-ra rúgott, addig 1890-től 1900-ig ez az emelkedés már 28 százalék, majdnem három százalék volt. Abszolút számban ez anyit jelent, hogy a tavalyi népszámlálás alkalmával a szorosabb értelemben vett Magyarországon körülbelül 8 millió és hatszázezer ember vallotta magát magyarnak, míg 1890 ben 7 millió és háromszázezer, 1880-ban pedig csak 6 millió és négyszázezer. Fajunk 20 évi gyarapodása tehát nem kevesebb, mint 2 millió és kétszázezer lélek. Az irgalmas rend pécsi kórházának működése. Az irgalmas rend pécsi kórházának 1901-ik évre szóló jelentéséből megtudjuk, hogy az 1900 évről 32 beteg maradt a kórházban ezekhez az , 1901-ik év folyamán felvettek 677-et, úgyhogy ez év folyamán összesen 706 egyént ápoltak 12179 ápolási napon, e szerint egy beteg átlagosan 1725 napig ápoltatott. Az átlagos beteglétszám 33,4 míg a kórházban a felszerelt ágyak száma 40. A betegek közül 521 bocsáttatott el gyógyultan, 102 javultan és 14 gyógyítatlanul, meghalt 31. A meghaltak közül hat haldokolva lett a kórházba szállítva. A halál oka legtöbb esetben (14) tüdővész és 5 esetben aggaszály volt. A kórházban ápoltak közt volt 490 róm kath., 72 ev. ref. 37 ág. ev., 10 g. kath. 16 g. kel. 79 izraelita és 2 babtista. Az ápoltak közt nemzetiségük szerint osztályozva 594 számmal szerepelnek a magyarok, utánuk következnek egyenlő számmal (20) az osztrákok és szlavoniták, horváth 18 szorult e helyütt ápolásra, a többi más nemzetiségű. Foglalkozásuk szerint osztályozva a 706 beteg 114 féle foglalkozást űző osztályból került ki. A legnagyobb számmal (62) a napszámosok vannak képviselve, födmives volt a betegek közt 46, gyári munkás 31, szolga 30, cipész 25, béres 23, kocsis 22, szabó 17, tanuló 17, molnár 16, gyermek 16, pincér 15, csizmadia 14, tímár 13, kertész 12, kőműves 11, kovács 10, stb. stb. Sebészi operációt a bennlevők és bejárókon összesen 313 esetben végeztek (nem tekintve operációnak a foghúzást !) Ez a kis statisztika is mutatja, hogy mily áldásos tevékenységet fejt ki városunknak és vidékének közegészségügye körül az irgalmas rend pécsi kórháza, de mutatja azt is, hogy a gondos gyógykezelés és szeretetteljes ápolás mily sikereket bír felmutatni az emberi egészség ellenségei, a betegségek elleni harcban. Névmagyarosítások : Lauffer Gyula paksi illetőségű ugyanottani lakos családi nevét Flóra és Kürschner Géza tolnaszántói illetőségű tabi lakos családi nevét Szántóra változtatta át belügyminiszteri engedélylyel. A kakasdi dalárda 25 éves jubileuma. Tudósítónk Írja : Mint aki elrejtett kincset fedöz fel, meglepi és örvendez rajta, ily meglepő örömben részesült Kakasd községe f. évi jan. 25-én, midőn a kakasdi dalárda 25 éves jubileumát ülte. Csendes elvonultságban, a nagy világ zajától távol, egy ifjú tanító összegyűjti a falu jóhangu férfiait, az est csendében, a fáradságos napi munka után világot gyújt az iskola termében, s magyarázza nekik a kóta elemeit, bevezeti őket az énektudás csodás birodalmába, megismerteti velük a magyar dal, a magyar szó andalító hangját, s ezt felhasználva Isten dicsőségét hirdeti az egyházi ének útján a templomban, s a nemesebb emberi érzés felkeltésére, s lélek fel