Pécsi Közlöny, 1903. június (11. évfolyam, 124-145. szám)

1903-06-25 / 142. szám

A felhatalmazási törvény hiánya nem helyezte hatályon kívül az említett törvény rendel­kezését. Elmarad a­­Pécsi Hath Kör v­eszélye. A rész időre való tekintettel a kath. körnek szombatra jelzett kerti ünne­pélyét bizonytalan időre elhalasztották. Horvát zavargások. A horvát za­vargások — mint tudósítás jelenti — Lúd­­b­r­e­g községben közönséges rablássá fa­­jultak. A felizgatott nép megtámadta és ki­rabolta a kereskedők boltjait. Betörtek az ottani takarékpénztárba s az üzleti könyve­ket, kötelezvényeket és váltókat mind meg­semmisítették. Csáktornyáról egy szakasz után is ment ma a nevezett­­községbe. A kereskedők közül többen Magyarországba menekültek. A zágrábi tüntetés — mint onnan írják — tegnap megújult. A tüntetők ezúttal körülbelül csak százan vol­tak, de felfegyverkezve jelentek meg és összeütköztek a katonasággal, miközben állítólag több ember súlyosan megsebesült. — Zágrábból jelentik: A varasdmegyei lud­­bregi­ járásban ma a lázadás, gyilkosság, rablás gyújtogatás és idegen vagyon szándékos rongálása bűntetteire nézve kihirdették a statáriumot. Gazdasági egylet fúziója. A Ba­r­anyamegyei Gazdasági egylet fusionál a Pécs-baranyai Kertészegylettel. Az egyesü­lés módozatait Dulánszky Adolf elnökelété­vel most tárgyalja. Egy volt pécsi újságíróról. Szinyei József Magyar Írók élete és mun­kái című nagy művének megjelent most a 80-ik füzete és ebben több olyan íróról emlékezik meg, a kik bár idegen nyelven írtak, a magyar ügyért fáradtak és szen­vedtek. Ilyen Neuwirth E. Adolf hírlapíró és szerkesztő, a­ki 1848-ban a lazafias irányú Fünfkirchner Zeitung-ot szerkesz­tette. 1649 elején Windischgrätz elfogatta, a haditörvényszék előbb halálra, azután ke­gyelem útján tizenöt évi várfogságra ítélte. Tíz esztendőt töltött az olmüci vár kaza­mata börtönében és e tíz évből négyet ma­gánzárkában. Időközben sokan kiszabadul­tak, de a szegény újságíróról megfeledkez­tek. Mikor végre 1859-ben megnyílt az ő börtönének is az ajtaja, nem örülhetett a szabadságának, megőrült a börtönben. Neu­stadt Adolf pozsonyi szerkesztőt is 1837-től üldözte a osztrák rendőrség és élete nagy részét számkivetésben töltötte. Pozsonyban 1848-ig, nyolc éven át a Pressburger Zei­tung melléklapját, a Pannóniát szerkesztette és mikor Windischgrätz bevonult a városba, külföldre menekült. A katonai fegyelmi és becsület­ügyi eljárás reformja. A közös had­ügyminisztériumban dolgoznak már a kato­nai fegyelmi eljárás reformján. Az új fegyelmi eljárás a katonatiszti szolgálat különleges kényeihez alkalmazkodik. Nagyobb kihágá­sok a szolgálati kötelességek és a tiszti állás tisztessége ellen már nem fegyelmi útra, hanem büntetendő és becsületbírósági eljárás alá tartoznak, mert ezek már azt mutatják, hogy az illető tiszt nem bír azok­kal a tulajdonságokkal, amelyek a tiszti rang elengedhetetlen feltételeit képezik. A tisztek elleni fegyelmi megtorlások esetei tehát csak a kisebb vétségekre és hanyag­ságokra vonatkozhatnak, amelyek által a tisztikar becsülete érintve nincs. Ebből következik, hogy a fegyelmi megtorlásoknak is olyanoknak kell lenni, amelyek a tiszt becsületét és tekintélyét nem sértik. E te­kintetben valóban elavultak a mostani ka­tonai fegyelmi eljárásnak a büntetésekre vonatkozó intézkedései.­Épen azért sürgősen szükséges a fegyelmi büntető határozatok reformja, így a fegyelmi ügyből kifolyólag a tiszt ellen alkalmazott fogságbüntetés egy valóban rég letűnt korszak késő marad­ványa és nem felel meg többé a mai fel­fogásnak és viszonyoknak. Ezt az anachro­­nizmust tehát ki kell küszöbölni a katonai fegyelmi eljárásból. Különben ha a legény­ség látja, hogy fegyelmi után a tisztet is becsukják, biz ennek ez által csak a tekin­télye csorbul. A katonai becsületügyi el­járási szabályok a honvédségnél és a hor­­vát-szlavon csendőrségnél 1903. évi auguszt. 1-én lépnek életbe és ezzel egyszersmind hatályon kívül helyeztetik az eddigi eljárási szabályzat. Az új rend életbeléptetése nap­ján fel lesznek oszlatva a dandár becsület­ügyi választmányok, amelyek eddig működ­tek és az új szabályzat 10. szakasza értel­mében az ügyeket a Budapesten működő külön választmány veszi át, amelyet ez évi decemberben szerveznek. A honvédgyalog- és lovasezredeknél felállítandó becsületügyi választmányok tagjait július hó folyamán választják meg. A belgrádi királygyilk­osság és a magyar táviró. A belgrádi királygyil­­kosság következtében rendkívül felszaporo­dott táviróforgalom akadálytalan lebonyo­­lítása érdekében Szalay posta és­ távirda elnökigazgató több oly intézkedést tett, amelyek biztosították, hogy a példátlanul megszaporodott táviróforgalom akadálytala­nul lebonyolulhasson. Ennek a forgalomnak arányaira következtetni lehet abból, hogy június 11—17-ig, vagyis a királygyilkosságot követő héten feladtak 2123, továbbítottak 781 táviratot. Az érkezett táviratok szá­ma 781 volt. Ez a forgalom különösen a feladott táviratoknál egytized részét teszi ki a zimonyi távirdahivatal egész évi forgal­mának. Ennek a nagyszámú táviratnak a szó­száma 317.710. Ebből 11-én 43.300, 12-én 52.800, 13-án 45.820, 14-én 57.280, 15-én 58.110, 16-án 26.630, 17-én 33.770 szavat bonyolított le a zimonyi távirdahivatal. Hogy a nagy forgalom fel ne akadjon, Budapest­ről azonnal 7, Zágrábból 7 Hughes (gyors­­táviró) gép kezelésében jártas tisztviselőt rendeltek le Zimonyba. A táviró ez idő alatt teljes éjjel-nappali szolgálatot tartott s a hivatalt öt darab teljesen felszerelt­ Hug­hes géppel látták el. A zimonyi távirdahi­vatal készleléte egyelőre az új szerb király koronázásáig fog tartatni. Törvényszéki orvos. A budapesti és a kolozsvári orvosegyetemen tegnapelőtt értek véget a törvényszéki orvosi vizsgála­tok. A 8 jelentkező közt volt Krampán Gyula szegzárdi gyakorló orvos is, kitűnően képesíttetett. A hamis tej s a rendőrség. Pé­csett, ahol valóságos orgiákat űznek a ha­mis tejjel, bizonyára irigységgel teljes szenzációt kelt annak az ítéletnek a híre, amit most hozott a párisi rendőrbíróság. Egy Pallen nevű tejárus került elébe, akit négy hónapi börtönbüntetéssel sújtottak, mert kiderült róla, hogy hamis a teje. A jámbor tejhamisító, ha Pécsre kerül, bizo­nyára olcsóbban bújik ki a hínárból. Itt meg sem büntették volna. Az első gyógyszerésznő Magyar­­országon. A kolozsvári egyetemen e na­pokban nyerte el a gyógyszerész diplomát Thinagel Szerafin, mint az első gyógysze­­résznő. Az összes szigorlatokat kitüntetés­sel tette le. — A Budapesten megjelenő ,Gyógyszerészi Hetilap“, melyből e hírün­ket vesszük, legutolsó számában az első gyógyszerésznő fényképét is hozza. Szim­­pathikus alakjánál fogva kollégáinak való­színűleg kedvence lesz. Pályázat erdészeti ösztöndíjra. Az Országos Erdészeti Egyesület „Bedő Albert alapítványáéból pályázatot hirdet két, egyen kint 60 koronás ösztöndíjra. Az ösz­töndíjért az Országos Erdészeti egyesület tagsági kötelékében álló magyar erdőtisztek és erdészeti altisztek olyan szegénysorsu, szorgalmas és jó előmenetelü fiai pályáz­hatnak, kik az erdészeti pályára készülnek s szaktanulmányaikat a selzaeci m. kir. erdőakadémián szándékoznak végezni. A bélyegtelen folyamodványok augusztus 15. napjáig az orsz. erdészeti egyesület titkári hivatalhoz (Budapest, V., Alkotmány­ utca 6 sz.) terjesztendők be. Asszonyruhás gyilkos. Fekete Péter mohács-szigeti paraszlegény már rég­óta haragosa volt Balogh Mihálynak. Tavaly augusztus 27-én leszámolt vele. Felöltözött női ruhába és elment Balogh lakására, ahol azután egy fokossal addig verte a harago­sát, míg az meg nem halt. Tizenötévi fegy­­házra ítélte már a pécsi esküdtbíróság. A kúria ma az ítélet ellen felhozott semmiségi panaszokat elutasította. A rajz finomsága és a színek szép­sége által tűnnek ki, Buday Margit lágy tónusú ibolyái, selyemre festett tea rózsái Művészi tudásra vallanak Hermann Margit gyönyör chrisanténumjai, Papp Ilonka olajfestésű képei, bársony­párnái és faége­­tésű asztalkája. Igen szépek Ors Etelka nárcissai, gyönyörű a Széligmann Erzsi nagy képe, a­melyen nagy vérpiros rózsák borulnak egymásra, diszkrét színpompában. Keresetlen báj és igazság tükröződik Trix­­ler Stefi narcissairól, gyönyörűen árnyalt anénaonairól. Poétikusak a Toldy Rózsika festett üvegpoharai a szinte reájuk lehelt apró virágocskákkal. Nagy szorgalomra vall Lukács Ilonka függönye, gyönyörűen horgolt, széles csip­kéivel, szépek Cupyné égetett és festett bársonyai, Kadéné festett függönye. Gyönyörű szép Jobst Mártha para­­vent-ja a legfinomabban árnyalt fülestéssel hímzett k­is és narciss csoportokkal ékítve. S nem szabad elfeledkeznünk Szelig­­mann Erzsi hangjegyállványáról, mely a színezett faégetésnek egyik remeke. Még sok mindent el lehetne mondani, de talán mégis a legjobb — sőt minden­esetre a legjobb — ha minden érdeklődő személyesen megy el és nézi meg a ked­ves kiállítást. A kiállítás szerdán junius 24-én reggel nyittatik meg és nyitva lesz péntek­­261 estig. B. Cs. PÉCSI KÖZLÖNY, 1903. junius 25.

Next