Pécsi Közlöny, 1906. március (14. évfolyam, 47-73. szám)

1906-03-01 / 47. szám

i1)iS. márczius 1. PÉCSI KÖZLÖN­­ alkalommal a pécsváradi függetlenségi párt Kossuth Ferencet és Justh Gyulát üdvözlő távirattal kereste fel, melyben a független­ségi eszmékhez való ragaszkodásuknak is kifejezést adtak. Kossuth Ferenc a pécsváradi függet­lenségi párthoz a következő választ küldte : A pécsváradi kerület függetlenségi polgárságának üdvözletét melegen köszö­nöm . Egry Béla barátom jelöltetését örömmel fogadom. Budapest, február hó 27. Kossuth. Justh Gyula pedig a következőkben viszonozta az üdvözlést: Üdvözletüket és jókívánságukat őszin­tén köszönöm , ha elszántan vívjuk har­­cunkat győzelmünket el nem maradhat. Budapest, február hó 26. Justh Gyula. Kinevet is. Feri Oszkár csendőr­­őrnagyot a hadügyminiszter a székesfehér­vári 6. számú csendőrkerületbe, parancsnok­helyettesnek nevezte ki. A polgármesterek kongresz­­szusa elmaradt. A törvényhatóságok vezető tisztviselői, a polgármesterek minden évben más-más városban gyűltek egybe, hogy az őket érdeklő ügyeket megbeszéljék. Tavaly Pancsován tartották meg a kong­resszust s ezen az idei kongresszus helyéül Kassát tűzték ki. A jelen politikai viszonyok azonban arra indították Brolly Tivadar po­zsonyi polgármestert, hogy kartársaihoz körlevélben kérdést intézzen, hogy vájjon alkalomszerűnek találják-e az idén a kong­resszusnak megtartását. Nendtvich Andor Pécs szab. kir. város h. polgármestere a körlevélre adott feleletében a kongresszus elhalasztása mellett foglalt állást, mert­­ — úgymond — a politikai viszonyok jelen­­ állása mellett a kongresszus határozmányai úgyis meddők maradnának. Hasonló szel­lemben válaszolt a legtöbb polgármester, s így a júniusra tervezett kongresszus szebb időkre marad. Pécs-Villány-Siklós-Dolnji-Mi­­holjac. A Pécs-dolnji-miholjáci helyi ér­dekű vasút építéséhez Pécs városa 300.000 koronával járul hozzá. A vasútvonal ere­detileg Siklós érintésével volt tervezve Dolnji-Miholjácig, mivel azonban Siklós nagyközség nem hajlandó a költségekhez hozzájárulni, ki­hagyták a vonalból Siklóst. Idővel pénzmizériák merültek fel, melyek egy kivitelében sokkal olesóbb tervet érlel­tek meg a vállalkozókban. A vasútvonalat ez új terv szerint úgy akarják megszer­keszteni, hogy az új vonalat Villánytól, Siklósig, és innét Dolnji-Miholjácig építe­nék ki csak, míg Pécs a máv. Pécs-Villányi vonalszakaszának felhasználásával jutna a Dolnji-Miholjáccal összeköttetésbe. A ke­reskedelmi miniszter ez új tervre Cyferer, Sehoch és Grossmann cégnek az előmun­kálati engedélyt egy évre megadta. Az új terv Pécsre nézve ,felette sérelmes, mert hiszen a tervezett kerülővel az út majd­nem olyan hosszú, mintha Eszéken a Drá­ván át utazna Miholjácra. A város minden­esetre védeni fogja a jogait. Kinevezés: Somogy vármegye főis­pánja, Lengvári Ferencet, aki Pécsett vé­gezte jogi tanulmányait, díjas közigazgatási gyakornoknak nevezte ki és Barcsra osz­totta be a főszolgabírósághoz. Adományok: Szikorszky Tádé és neje 100 koronát adományozott a Népkony­hának, míg a Központi Takaréktár 50 ko­ronát adott a pécsi jótékony nőegyletnek. A Pécsi Dalárda farsangi mu­latsága. Nagyon jól sikerült ez a mulat­ság úgy anyagilag, mint erkölcsileg, úgy magát a művészi programmot, mint az estély tulajdonképeni célját, a táncmulatságot tekintve. Nem voltak nagyon sokan, de a­kik ott voltak, igazán olyan páratlanul víg hangulatban mulattak reggelig, amely még az erről híres Dalárda mulatságok általá­nos színvonalán is jóval felül állott. Igaz, hogy ezt a kedélyes jókedvet Harsch Lajos által rendezett műsor készítette elő. Hogy mily mulattató volt “ez a műsor, nagyon jól tudják azok, kik ott voltak a mulatságon, éppen ezért bővebben nem is írunk róla, nem írunk azok kedvéért sem, akik nem voltak ott, legalább, ha más nem, a kíván­csiság elvezérli őket oda, ahol Haksch Lajos, Vész Albert, Gruber Gyurka, Gyenes Károly, Till József, Haraszti József, Schu­mann János, no meg a Dalárda férfikara mulattatják a közönséget. Használt leányruhák kor­mánybiztosi karrier megalapításához meg­vételre kerestetnek­ írásbeli ajánlatokat .Két osztály gimnáziumi képzettségű jelige alatt a szerkesztőségbe kérünk. A tombolaestély jövedelme. A pécsi jótékony nőegylet tombolaestélyén fe­lülfizettek : Ángyal Pálné, Rappay Ignácné 5—5 koronát, Rech György, Salamon Jó­zsef 2—2 koronát, Pain Emil, Jankovics Hugó 6—6 koronát, Keresztény János 1 koronát. Tombola tárgyakat küldtek a kö­vetkező hölgyek és urak: Csigó Jánosné, Deutsch Kornélia, Gallovics Jánosné, Her­bert Jánosné, Hinka Lászlóné, Horváth Csongorné, Johann Julia, Krasznay Mihályné, Kött Jenő, özv. Littke Józsefné, Littke Lő­­rincné, Lakics Ferencné, Lukafai gyár Mat­­tyasovszky Jakabné, Pintér Ferencné, Ri­­csováry Béláné, Rech György, Sommer Gyu­­láné, Szautter Gusztávné, Taizs Józsefné, özv. Zsolnay Vilmosné, Zsolnay Miklós. — A tombolaestély tiszta jövedelme 1053 ko­rona 38 fillér. Blaha Lujza ezüst lakodalma. Csendben a legnagyobb visszavonultságban ülte meg a nemzet csalogánya élte egy nevezetes dátumának évfordulóját. Tegnap volt 25 esztendeje, hogy Blaha Lujza örök hűséget esküdött báró Splényi Ödönnek, akivel azóta a legboldogabb házasságban él. Nagyszámú tisztelői ünneplésben akar­ták részesíteni a nagy művésznőt ezüstlako­dalma alkalmából, de ő szinte könyörögve hárított el magától minden ovációt, így aztán elmaradt az országos ünneplés, de azért volt része Blahánénak ünneplésben. A kecskeméti diákkántus ugyanis belopód­zott a művésznő lakásába és ajtaja előtt elénekelték kedvenc nótáit. A művésznőt nagyon meghatotta ez a figyelem s addig el nem engedte a fiukat, mig sorban nem koccintott velük. A nevezetes napon csa­ládi ebéd volt a művésznőnél. Blaháné vi­ruló színben, derült kedvben ült az asztal­főn és büszkén mutogatta azt az egyszerű ezüst karikagyűrűt, mely tegnap reggel óta fénylik aranytársa mellett s melynek belső részében ez van vésve: Ödön—1881 —1906. Tüxecet. A napokban meggyuladt Tóth Ferenc rugásdi lakos szérűs kertjében levő szalma kazal és elégett. A csendőrség a tűz keletkezésének kiderítése céljából meg­indította a nyomozást és meg­állapította, hogy a szalmakazalt Tóth 4 és fél éves Béla nevű fia gyújtotta meg véletlenségből. A kisfiú mikor az apja nem volt odahaza, a konyhából gyufát hozott, amelyet a kazal közelében meggyújtott. Az égő gyufától aztán meggyuladt a szalma is. Prielle Kornélia temetése. Prielle Kornélia holttestét tegnap reggel az Ent­reprise díszkocsiján szállították át a Váczi­­utcai gyászházból a Nemzeti Színházba, amelynek udvarán nyomban ravatalra tették. Az udvart teljesen feketébe vonták s a koporsó pálma és babérfák között magas- nem csinált művész keze. Az éjjeli perme­tező eső fénye még ott rezgett a szobor arcán. — Mintha csak élne ! suttogták. A maire büszke léptekkel megy most fel az emelvényre. — Uraim, kilencven évvel ezelőtt a negyvenezer emberre olvadt francia haderő halálmegvetéssel állt szemközt százhúszezer oroszszal. Hátuk mögött a lerombolt hid­­. Mi történt volna, ha az Ebbé tábornok csa­­­­pata nem alkotta volna, a hátvédet! Halál­megvetéssel állottak éjjel-nappal térdig érő vízben, jeges pocsolyákban. Az éhség halálra fárasztotta őket, nem volt mit enniök .. . Te is közöttük álltál, Pont-sur-Jourre derék fia, te is küzdöttél a halhatatlanok csapat­­jában. (Dörgő taps.) Igen, te is . .. — Hapci ! A hallgatóság meglepetve néz körül, a szónok elakad. Mi vett ez? Csalódás... Igen, csalódás volt a szobor rendületlen büszkeséggel áll helyén. A maire folytatja beszédét: — Te is végigkúz . . . — Hapci ! hapci! hapci! Semmi kétség, a szobor magrázkodott, vele együtt a piedesztál is. — Hapci! hapci ! hapci! hapci!!! Pokoli kacaj tör ki a hallgatóság so­raiban. A szobor most lelép talapzatáról s beszélni kezd: — Jaj, polgármester úr, ez az átko­zott nátha ... nem tartom ki... átkozott nedves idő . .. Hapci, hapci, hapci-i-i! A megelevenedett szobor kivesz egy nagy kockás zsebkendőt s azzal könnyít nátháján. A­maire csúfos kudarccal hagyta ott Pont-sur-Jourret, de végre mégis megkapta az akadémia pályadíját. Franciából: Ku­. 3

Next