Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

Ill. évfolyam. 97. szám Egyes szám ára 1200 korona Vasárnap. 1924. április 27 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY­­UTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■— iinwima—n—— FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. Apponyi Albert gróf, a legkiválóbb magyar főur, ki ősi szárma­zását IV. Béla király idejéig, a nagytekintélyű­ Péc nemzetségig vezetheti vissza, ma este eljött közénk, hogy történelmi múlttal biró s ennek emlékeivel bővel­kedő városunk ódon falai között teljesítse azt a misz­­sziót, melyet a Magyar Külügyi Társaság propagá­lása jelent. A szó teljes értelmében nemes gróf, hetvennyolc eseményteljes esztendőnek súlyával egykor délceg s ma talán épen legforróbb szeretete tárgyának, a hazá­nak kétségbeejtő helyzete által meghajlott vállakkal, de honfiúi kebelében a vele született és soha el nem lankadott tűz hevületével, ékesen­ szólásainak istenál­­dotta tehetségével és hivő magyar lelkében gyökerező nagyrahivatottságunk tudatából fakadó, meggyőző erő­vel fog beszélni, alapos és kimeríthetetlen tudása kin­cseshalmazából támasztva alá, világ­ivá meg igazsá­gait s téve érzékelhetővé annak a feladatnak nagy hord­erejű fontosságát, melynek pátriárka korával is pél­­dálódó harcosává szegődött. A Külügyi Társaság hivatottabb elnököt keresve sem találhatott volna, mint Apponyi Albert gróf, ki az utóbbi öt évtized csaknem minden kimagasló ese­ményének vezérlő alakja volt, mert puritán becsüle­tessége, törhetetlen jellemszilárdsága, meg nem alkuvó magyarsága, áldozatos hazafisága, nemzete iránti ra­jongó szeretete és néhai édes anyjától, a buzgón val­lásos Sztáray Julia grófnőtől öröklött erős katholikus meggyőződése mintegy predesztinálták arra. Férfiúi és nemzeti erényei párosulva kiváló egyé­niségének tüneményes képességeivel, politikai pálya­futását — mely a szentendrei mandátumnak 1872- ben történt elnyerésével vette kezdetét — oly jelentőssé tették, annyira nagyvonalúvá domborították, hogy min­dig megfontolt és öntudatos, a köz és elsősorban a haza, a nemzet érdekeit tekintő állásfoglalásai a legválsá­gosabb időkben is irányt szabók voltak s legtöbbször oly kibontakozást eredményeztek, amelynél kedvezőb­bet, az adott viszonyok között várni csak hiú remény­kedés lett volna. Az­­ állandóan Jászberényt képvi­selő gróf eleinte a Deák-párthoz tar­tozott, ma­nyei Pál által vezetett conser­vativ tören idők folytán mérsékelt ellen­zék alakult, Apponyi és néhai Szilágyi Dezső vezér­lete alatt. Ebben az időben Apponyi gróf a szerinte a nemzet jogait és aspiratióit nem eléggé védő, sőt azo­kat kockáztató szabadelvű rendszer ellen erős harcot vívott s igy az előbb udvari, klerik­ális és reakcioná­­riusnak hirdetett pártvezérből a kiegyezésben foglalt nemzeti jogok legféltékenyebb őrzőjévé vált. Politiká­jában a magyar állam teljes kiépítése érdekében a külön vámterület híve volt. Elfogadta a közigazgatás államosítását, de erős garanciákat követelt az önkor­mányzat biztosítására. Az egyházpolitikai reformot helyeselte, de a polgári házasság kötelező formájának ellene volt. A Bánffy-kormány alatti óriási ellentéte­ket a millenniumi év beköszöntésekor, 1895 karácsony­kor­­ egyengette el, treuga dei-t proklamálva. A Szél­­­kormányt, mivel abban saját programját látta meg­valósulni pártjának egész erejével támogatta. 1903 július 21 -én leszállva a Ház elnöki székéből, óriási lelkesedés közt fejtette ki katonai­­programját, mely­ben a magyar szolgálati és vezényleti nyelv elkövetkez­­tében való hitét is kifejezte. Tisza István gróf előtérbe kerülésével, aki Apponyi némileg módosított politikai programjával jutott a kormányelnöki székbe, viszás helyzetbe került s előbb a házelnökségről mondott le, később kilépett a pártból. A Háznak 1905-ben történt feloszlatása után pedig pártjával együtt elhagyta a hatvanhetes alapot. 1906-ban mint vallás- és közok­tatásügyi minisztert találjuk a koalíciós kormány­ban; tárcájától 1910. évi január 18-érn vált meg. Kultuszminisztersége idejét az 1907. évi XXVI., 1907. évi XXXVII. és 1909. éaiXIII■ törvények mint mértföldkövek jelzik. Eötvös József báró után, aki a magyar népoktatás alapjait lerakta, ő volt az első és egyetlen, aki ez alapokon továbbépítve oktatásügyünk mai színvonalát megteremtette. Apponyi Albert gróf élénk és értékes politikai tevékenysége mellett talált időt más problémák szá­mára is, örök tevékenykedő volt, mint ahogy az még ma is. Az 1903. évi, Amerikában megtartott interparla­mentáris békekonferencián nemcsak a maga nagy­sága számára szerzett hódoló elismerést, de a magyar névnek is becsülést és tiszteletet. Brüsszel, Krisztiánia, Páris, London stb. (1900 —1906) mind egy-egy állo­más, hol a magyar névre, a magyar nemzetre figyel­meztető egy-egy emlékkövet állított. A vérfertőbe fúlt háború és a forradalmi idők utánn ő volt az első, aki világszerte ékes és meggyőző szóval hirdette a rajtunk esett s egekig kiálló igazság­talanságot és igyekezett a helyzet feltárásával ezeréves múltúnkban gyökerező jogainknak érvénybenhagyásá­hoz baráti megértést találni. Apostolkodó munkájában még az óceán végnél­küli hullámáradata sem gátolhatta. Törhetetlen test­tel, de fenséges lelkének szuggesztív erejével járta be Amerika nagy városait, hogy a tűznél jobban égető, a napsugárnál szebben fénylő igazság szavaival gyújt­son világosságot egy szabad haza népének, szívében, elméjében, a mi sorsunk meglátásához. 1- 4v% Amidőn útjában ódon városunk falai közé tér, őszinte, igaz szeretetünk egész, bensőségteljes melegével üdvözöljük Apponyi Albert grófot s kívánjuk­ mun­kája, melyet oly önzetlenül mindig és mindig csak egyetlen szent célért, e sorsüldözött ország letiport né­pének javáért folytat, legyen százszor, ezerszer áldott, hogy eredményében teljes lehessen s igy odaadó mun­kájának, e munka éltető lelkének a beteljesedés gyö­nyörével fizesse meg azt a hála-adót, melynek lerová­sára az egész élő magyarság egyetemének köszönete elégtelen volna. (g. k.) Interjú Japponyi Jilbert gróffal Szentl­őri­nc és pécs között. ,,Igen sok tekintetben a megforditottjának kell következni annak, ami eddig volt”. — A Pécsi Lapok kiküldött tudósítójától. — Pécs, április 26. A pécsi vonat négy órakor ér­kezett be Szentlőrincre. Négy órát kellett itt várnom, mig a budapesti gyorsvonat, mely Apponyi Albert grófot, jelenleg élő legtekintélyesebb és általánosan­ legtiszteltebb politikusunkat hozta Pécsre. Négy óra Szentlőrincen , bizony nem tartozik a legélve­zetesebb dolgok közé. Mit lehet elkezdeni. A leg­­­okosabb volt bebástyázni magamat az étterembe egy halom újság mögé és az időt itten kihúzni. A mellettem levő asztalnál a község hivatalnokkara, a jegyző, a főbíró és még egynéhányan lapozgatták teli tűzzel az ördög bibliáját. Verték maguk feledten az asztalt. Néztem őket egy darabig, miközben ittam a langymeleg sört. Ki-kinézek az ablakon : az állo­máson a legteljesebb nyugalom. Hét óráig nem ér­kezik az állomásra semmilyen vonat sem. Fülledt, savanyúszagú a levegő. Az unalom leírhatatlan már. Már vagy húszszor elolvasom a szemben levő falon, hogy Weiner Miksa szobákat, cégtáblákat fest és mázol Szigetváron, Rákóczy­ út 13. A hangulat kezd már nagyott is kedélytelen lenni,az óramutatót mintha sulyok tartanák vissza. Hatóra__a kártyázásnak vége : a társaság szétoszlott- Lassan besötétedett. Az állomáson kigyulladtak a jelzőlámpák. Fizetek, majd kimegyek az állomás elé. Minden rossznak vége szokott lenni, az idő is halad és este 8 órakor berobogott a budapesti gyorsvonat. Apponyi Albert grófot kísérőivel egyik első osztályú fülkében találtam meg. A legbarátságosab­ban fogad. „Önök megjelennek ”’ volt első kérdése. Igenlő válaszomra készséggel felel a mára és hol­napra vonatkozó néhány kérdésemre. Mi a véleménye kegyelmes uramnak a külföldi kölcsönről ? ,,A külföldi kölcsön szükséges volt. Ezt mindenkinek be kell látni. Szerencse, hogy folyósítása épen a kellő időben történik, így meg van minden reményünk, hogy azt tényleg produktív tudjuk majd felhasználni”. Hogy vélekedik a jövő feladatairól,milyen irányú politika szükséges ? ,,Igen sok tekintetben a megfordítottjának kell következni annak, ami eddig volt, úgy pénzügyi, mint gazdasági téren. Az elmúlott két esztendő mindenesetre súlyos állapotokat idézett elő. Nem állíthatom, azonban, hogy más politikusoknak sikerült-e volna a jelen álla­potokat meggátolni. Ezeket elsősorban a köl­csön által a korona stabilizálása fogja megmásí­tani, mely természetesen hatását mindenben éreztetni fogja!”. Milyen a külföldi vélemény felőlünk ? ,,A külföld. Véleménye megoszlik. Hogy a kölcsönt csak hosszabb tárgyalások után kap­­tuk meg, ez ennek eredménye. A nagyhatalmak barátaink, ezzel szemben megvannak az elle­neink is. A kölcsön megkapása mindenesetre eredője a két ellenkező irányú erőnek. A nagy­hatalmak felismerték Magyarország talpra állításának fontosságát. Felismerték, hogy mit jelent ez nemcsak Középeurópára, hanem Európára, sőt az egész világra is. Magyar­­ország külpolitikai helyzetében az utóbbi két év alatt óriási haladás történt és ehhez a kor­mány fáradhatatlan tárgyalásai rengetegben járultak hozzá.” Mi a véleménye kegyelmes uramnak, milyen politikai irányok mellett fogja Magyarország újjá­születését elérni, a mostani mellett, vagy ha inkább a nyugatiak felé irányadik ? „Nem kapcsolhatjuk ki magunkat a nyu­gati fejlődés alól. Most, mikor a külföld se­gítségére rá vagyunk szorulva, meg épen semmikép. A nyugati szellemben kell halad­nunk. A nyugati elvek tengerében mi nem alkothatunk szigetet.” A vonat Pécs felé közeledik. „A viszontlátásra P' —, búcsúzik Apponyi. 8 óra 45 perc :a vonat berobog a pécsi állomásra. Kemény József. A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete. Az alapítás célja: — 30 millió aranykorona az alaptőke. — A jegyzett összeg befizetése idegen valutában történhetik. — A jegyzés április 29-től május 7-éig tart. Budapest, ápr. 26. (MTI.) A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete a következő :­­ A Magyar Nemz­eti Bank létesítéséről szóló 1924. évi V. törvénycikk 15. szakaszában a törvény végrehajtására nyert felhatalmazás alapján az ala­pítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyilvános aláírás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlíté­sét megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasz­nosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket aranynak, állandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által elő­készítse és a készpénzfizetések törvényes megkezdése után fentartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gon­doskodni arról, hogy a bankjegyeknek érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvaluták vagy érték állandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A társaság a jegy­kibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és annak kiegészítő részét alkotó alapszabályokban foglalt­­feltételek mellett az 1943. évi december 31. napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a társaság fennállásának tartama határozatlan. A társaság alap­tőkéje 30 millió arany korona, amely 300 ezer darab, egyenként 100 arany korona névértékű rész­vényre oszlik. Az egész részvények 25 arany­korona névértékű negye­d­ részvényekre is oszthatók. A jegy­zett részvények feleértékét a jegyzés alkalmával.

Next