Pécsi Lapok, 1924. január-április (3. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
Ill. évfolyam. 97. szám Egyes szám ára 1200 korona Vasárnap. 1924. április 27 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLYUTCA 10. SZÁM. * KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. * KIADÓHIVATALI TEL. 27. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■— iinwima—n—— FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN 1 HÓRA 22 500 KORONA, 4 OLDALAS LAP ÁRA 800 K, 8 OLDALAS 1200 K, ENNÉL NAGYOBB 1500 KORONA. Apponyi Albert gróf, a legkiválóbb magyar főur, ki ősi származását IV. Béla király idejéig, a nagytekintélyű Péc nemzetségig vezetheti vissza, ma este eljött közénk, hogy történelmi múlttal biró s ennek emlékeivel bővelkedő városunk ódon falai között teljesítse azt a miszsziót, melyet a Magyar Külügyi Társaság propagálása jelent. A szó teljes értelmében nemes gróf, hetvennyolc eseményteljes esztendőnek súlyával egykor délceg s ma talán épen legforróbb szeretete tárgyának, a hazának kétségbeejtő helyzete által meghajlott vállakkal, de honfiúi kebelében a vele született és soha el nem lankadott tűz hevületével, ékesen szólásainak istenáldotta tehetségével és hivő magyar lelkében gyökerező nagyrahivatottságunk tudatából fakadó, meggyőző erővel fog beszélni, alapos és kimeríthetetlen tudása kincseshalmazából támasztva alá, világivá meg igazságait s téve érzékelhetővé annak a feladatnak nagy horderejű fontosságát, melynek pátriárka korával is példálódó harcosává szegődött. A Külügyi Társaság hivatottabb elnököt keresve sem találhatott volna, mint Apponyi Albert gróf, ki az utóbbi öt évtized csaknem minden kimagasló eseményének vezérlő alakja volt, mert puritán becsületessége, törhetetlen jellemszilárdsága, meg nem alkuvó magyarsága, áldozatos hazafisága, nemzete iránti rajongó szeretete és néhai édes anyjától, a buzgón vallásos Sztáray Julia grófnőtől öröklött erős katholikus meggyőződése mintegy predesztinálták arra. Férfiúi és nemzeti erényei párosulva kiváló egyéniségének tüneményes képességeivel, politikai pályafutását — mely a szentendrei mandátumnak 1872- ben történt elnyerésével vette kezdetét — oly jelentőssé tették, annyira nagyvonalúvá domborították, hogy mindig megfontolt és öntudatos, a köz és elsősorban a haza, a nemzet érdekeit tekintő állásfoglalásai a legválságosabb időkben is irányt szabók voltak s legtöbbször oly kibontakozást eredményeztek, amelynél kedvezőbbet, az adott viszonyok között várni csak hiú reménykedés lett volna. Az állandóan Jászberényt képviselő gróf eleinte a Deák-párthoz tartozott, manyei Pál által vezetett conservativ tören idők folytán mérsékelt ellenzék alakult, Apponyi és néhai Szilágyi Dezső vezérlete alatt. Ebben az időben Apponyi gróf a szerinte a nemzet jogait és aspiratióit nem eléggé védő, sőt azokat kockáztató szabadelvű rendszer ellen erős harcot vívott s igy az előbb udvari, klerikális és reakcionáriusnak hirdetett pártvezérből a kiegyezésben foglalt nemzeti jogok legféltékenyebb őrzőjévé vált. Politikájában a magyar állam teljes kiépítése érdekében a külön vámterület híve volt. Elfogadta a közigazgatás államosítását, de erős garanciákat követelt az önkormányzat biztosítására. Az egyházpolitikai reformot helyeselte, de a polgári házasság kötelező formájának ellene volt. A Bánffy-kormány alatti óriási ellentéteket a millenniumi év beköszöntésekor, 1895 karácsonykor egyengette el, treuga dei-t proklamálva. A Szélkormányt, mivel abban saját programját látta megvalósulni pártjának egész erejével támogatta. 1903 július 21 -én leszállva a Ház elnöki székéből, óriási lelkesedés közt fejtette ki katonaiprogramját, melyben a magyar szolgálati és vezényleti nyelv elkövetkeztében való hitét is kifejezte. Tisza István gróf előtérbe kerülésével, aki Apponyi némileg módosított politikai programjával jutott a kormányelnöki székbe, viszás helyzetbe került s előbb a házelnökségről mondott le, később kilépett a pártból. A Háznak 1905-ben történt feloszlatása után pedig pártjával együtt elhagyta a hatvanhetes alapot. 1906-ban mint vallás- és közoktatásügyi minisztert találjuk a koalíciós kormányban; tárcájától 1910. évi január 18-érn vált meg. Kultuszminisztersége idejét az 1907. évi XXVI., 1907. évi XXXVII. és 1909. éaiXIII■ törvények mint mértföldkövek jelzik. Eötvös József báró után, aki a magyar népoktatás alapjait lerakta, ő volt az első és egyetlen, aki ez alapokon továbbépítve oktatásügyünk mai színvonalát megteremtette. Apponyi Albert gróf élénk és értékes politikai tevékenysége mellett talált időt más problémák számára is, örök tevékenykedő volt, mint ahogy az még ma is. Az 1903. évi, Amerikában megtartott interparlamentáris békekonferencián nemcsak a maga nagysága számára szerzett hódoló elismerést, de a magyar névnek is becsülést és tiszteletet. Brüsszel, Krisztiánia, Páris, London stb. (1900 —1906) mind egy-egy állomás, hol a magyar névre, a magyar nemzetre figyelmeztető egy-egy emlékkövet állított. A vérfertőbe fúlt háború és a forradalmi idők utánn ő volt az első, aki világszerte ékes és meggyőző szóval hirdette a rajtunk esett s egekig kiálló igazságtalanságot és igyekezett a helyzet feltárásával ezeréves múltúnkban gyökerező jogainknak érvénybenhagyásához baráti megértést találni. Apostolkodó munkájában még az óceán végnélküli hullámáradata sem gátolhatta. Törhetetlen testtel, de fenséges lelkének szuggesztív erejével járta be Amerika nagy városait, hogy a tűznél jobban égető, a napsugárnál szebben fénylő igazság szavaival gyújtson világosságot egy szabad haza népének, szívében, elméjében, a mi sorsunk meglátásához. 1- 4v% Amidőn útjában ódon városunk falai közé tér, őszinte, igaz szeretetünk egész, bensőségteljes melegével üdvözöljük Apponyi Albert grófot s kívánjuk munkája, melyet oly önzetlenül mindig és mindig csak egyetlen szent célért, e sorsüldözött ország letiport népének javáért folytat, legyen százszor, ezerszer áldott, hogy eredményében teljes lehessen s igy odaadó munkájának, e munka éltető lelkének a beteljesedés gyönyörével fizesse meg azt a hála-adót, melynek lerovására az egész élő magyarság egyetemének köszönete elégtelen volna. (g. k.) Interjú Japponyi Jilbert gróffal Szentlőrinc és pécs között. ,,Igen sok tekintetben a megforditottjának kell következni annak, ami eddig volt”. — A Pécsi Lapok kiküldött tudósítójától. — Pécs, április 26. A pécsi vonat négy órakor érkezett be Szentlőrincre. Négy órát kellett itt várnom, mig a budapesti gyorsvonat, mely Apponyi Albert grófot, jelenleg élő legtekintélyesebb és általánosan legtiszteltebb politikusunkat hozta Pécsre. Négy óra Szentlőrincen , bizony nem tartozik a legélvezetesebb dolgok közé. Mit lehet elkezdeni. A legokosabb volt bebástyázni magamat az étterembe egy halom újság mögé és az időt itten kihúzni. A mellettem levő asztalnál a község hivatalnokkara, a jegyző, a főbíró és még egynéhányan lapozgatták teli tűzzel az ördög bibliáját. Verték maguk feledten az asztalt. Néztem őket egy darabig, miközben ittam a langymeleg sört. Ki-kinézek az ablakon : az állomáson a legteljesebb nyugalom. Hét óráig nem érkezik az állomásra semmilyen vonat sem. Fülledt, savanyúszagú a levegő. Az unalom leírhatatlan már. Már vagy húszszor elolvasom a szemben levő falon, hogy Weiner Miksa szobákat, cégtáblákat fest és mázol Szigetváron, Rákóczy út 13. A hangulat kezd már nagyott is kedélytelen lenni,az óramutatót mintha sulyok tartanák vissza. Hatóra__a kártyázásnak vége : a társaság szétoszlott- Lassan besötétedett. Az állomáson kigyulladtak a jelzőlámpák. Fizetek, majd kimegyek az állomás elé. Minden rossznak vége szokott lenni, az idő is halad és este 8 órakor berobogott a budapesti gyorsvonat. Apponyi Albert grófot kísérőivel egyik első osztályú fülkében találtam meg. A legbarátságosabban fogad. „Önök megjelennek ”’ volt első kérdése. Igenlő válaszomra készséggel felel a mára és holnapra vonatkozó néhány kérdésemre. Mi a véleménye kegyelmes uramnak a külföldi kölcsönről ? ,,A külföldi kölcsön szükséges volt. Ezt mindenkinek be kell látni. Szerencse, hogy folyósítása épen a kellő időben történik, így meg van minden reményünk, hogy azt tényleg produktív tudjuk majd felhasználni”. Hogy vélekedik a jövő feladatairól,milyen irányú politika szükséges ? ,,Igen sok tekintetben a megfordítottjának kell következni annak, ami eddig volt, úgy pénzügyi, mint gazdasági téren. Az elmúlott két esztendő mindenesetre súlyos állapotokat idézett elő. Nem állíthatom, azonban, hogy más politikusoknak sikerült-e volna a jelen állapotokat meggátolni. Ezeket elsősorban a kölcsön által a korona stabilizálása fogja megmásítani, mely természetesen hatását mindenben éreztetni fogja!”. Milyen a külföldi vélemény felőlünk ? ,,A külföld. Véleménye megoszlik. Hogy a kölcsönt csak hosszabb tárgyalások után kaptuk meg, ez ennek eredménye. A nagyhatalmak barátaink, ezzel szemben megvannak az elleneink is. A kölcsön megkapása mindenesetre eredője a két ellenkező irányú erőnek. A nagyhatalmak felismerték Magyarország talpra állításának fontosságát. Felismerték, hogy mit jelent ez nemcsak Középeurópára, hanem Európára, sőt az egész világra is. Magyarország külpolitikai helyzetében az utóbbi két év alatt óriási haladás történt és ehhez a kormány fáradhatatlan tárgyalásai rengetegben járultak hozzá.” Mi a véleménye kegyelmes uramnak, milyen politikai irányok mellett fogja Magyarország újjászületését elérni, a mostani mellett, vagy ha inkább a nyugatiak felé irányadik ? „Nem kapcsolhatjuk ki magunkat a nyugati fejlődés alól. Most, mikor a külföld segítségére rá vagyunk szorulva, meg épen semmikép. A nyugati szellemben kell haladnunk. A nyugati elvek tengerében mi nem alkothatunk szigetet.” A vonat Pécs felé közeledik. „A viszontlátásra P' —, búcsúzik Apponyi. 8 óra 45 perc :a vonat berobog a pécsi állomásra. Kemény József. A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete. Az alapítás célja: — 30 millió aranykorona az alaptőke. — A jegyzett összeg befizetése idegen valutában történhetik. — A jegyzés április 29-től május 7-éig tart. Budapest, ápr. 26. (MTI.) A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete a következő : A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 1924. évi V. törvénycikk 15. szakaszában a törvény végrehajtására nyert felhatalmazás alapján az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyilvános aláírás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket aranynak, állandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által előkészítse és a készpénzfizetések törvényes megkezdése után fentartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyeknek érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az aranyvaluták vagy érték állandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A társaság a jegykibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és annak kiegészítő részét alkotó alapszabályokban foglaltfeltételek mellett az 1943. évi december 31. napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a társaság fennállásának tartama határozatlan. A társaság alaptőkéje 30 millió arany korona, amely 300 ezer darab, egyenként 100 arany korona névértékű részvényre oszlik. Az egész részvények 25 aranykorona névértékű negyed részvényekre is oszthatók. A jegyzett részvények feleértékét a jegyzés alkalmával.