Pécsi Napló, 1899. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1899-01-01 / 1. szám
frtft' pfy QkmHM"**' / ■/**~ y ^fST' ^ , nr ¥111. évfolyam. Vasárnap, 1899. Január 1. fi. (2148) szám. Bierkisitfiség : Nepomunk-utcza 28. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 12 Irt. Fél évre 6 Irt. Negyed évre 3 Irt. Egy hóra 1 Irt. — Egyes szám ára 5 krajczár. — Nyüt-térben 1 sor 30 kr. MA ESTE a BEDŐ kávéházban Rácz Guszti zenekara zene-estélyt 4121 tart. a Ferencz József keserü-VÍZ világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserűvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral véve elégséges. 5214-8 A legszebb Káli ni dnnció/éAb ... .I i.jt>l#si5yiigun, selymek, gásterok, szövetek, bailstok, úgymint a legelegánsabb belépők raktárra érkeztek, melynek megtekintésére a tisztelt hölgyközönség szives figyelmét felhívja Tauszig Ármin 5740 PÉCS, Piacsek-féle ház, földszint és első emelet. ~ Új év. Pécs, deczember 31. Mesgyéjén az elmúlt és kezdődő évnek: minden ember megteszi a maga szemléjét. Mérlegbe állítja az elmúlt év eseményeit és azokból a tanulságokat levonva irányelveket állít föl a jövőre nézve, melyeket követni fog, hogy a kudarczot kikerülve sikereket érjen el. Mert nincs ember, aki munkásságának ne óhajtaná sikerét. És nincs ember, aki nem érezné az elkövetett hibákat. Lehet, hogy amit X hibának tart, nem az; lehet az is, hogy épen abban van a hiba, amit az illető erényszámba tekint, de hogy hiba van, azt minden egyes ember megérzi és különben is a hibák minden egyes esetben — előbb vagy később ■— jelentkezni, megnyilatkozni szoktak, sokszor oly elementáris erővel, hogy a kutató szem egyebet sem lát, mint léptennyomon hibát, mulasztást, bűnt, bűnhődést és ami ezek nyomában járni szokott: katasztrófát. Vizsgálva hazánk közállapotait, lehetetlen föl nem ismerni és ki nem nyilvánítani, hogy a magyar alkotmányosság, mely valójában ezer éves, mai formájában azonban csak 50 éves, elérkezett a katasztrófa küszöbéhez. Minden katasztrófát hibának, mulasztásnak kell megelőznie és ki tagadhatná, hogy bizony nálunk is követtettek el hibák, mulasztások, sőt bűnök is, így a képviselő választások tisztaságáról nem gondoskodni bűn volt, melyben az egész nemzet, többség és kisebbség egyenlően részes, mert mind a kettő csak azon volt, hogy mentől könnyebben operálhasson a választásokon. A függetlenségi párt részéről nagy hiba volt és az még ma is, hogy nem szünteti meg az 1867. XII. tcz. negálását, amelyért vívott áldatlan közjogi harczok küzdelmeiben a többség nem egy jogos aggályát elhallgatni, sőt elnyomni volt kénytelen, nehogy az ellenzék álláspontját erősítse; ez a negatió másrészt a törv ’ey tisztei« p©-g .» úgy tsípj -részét megakadályozza abban, hogy meggyőződésüknek megfelelő pártkeretekben helyezkedjenek el. A nemzeti párt részéről nagy hiba, hogy túlnyomóan személyi ellenzéket képez és hogy kifogyva a mesterségesen fölállított és ravaszul kieszelt ellentétekből és kifogyva a parlamentben való érvényesülés reményéből, végre is ürügyekhöz, ferdítésekhez, személyes inzultusokhoz, erőszakossághoz fordult, melyek a leghallatlanabb parlamenti botrányokhoz vezettek, aláásva ezzel a parlamentarizmust. A többség részéről nagy hiba, hogy túlhatalmassá engedi válni a kormányt, ami jóra sohasem vezethet. Inkább legyen a párt omnipotens, mint a miniszter, mert hisz ennek kezében amúgy is nagy a hatalom. És a pártközi helyzet is sokat veszítene mai tűrhetetlen érdességéből, ha a kisebbség egy hatalmas párt akaratát, nem pedig egy omnipotens ember vaskezét érezné az állami és politikai élet minden nyilvánuílásaiban. Egy másik nagy hiba volt a többség részéről, hogy akkor, midőn egy elenyésző kisebbséggel állt szemben, lépések létettek a kisebbségek megnyerésére. A politikában nincs szívesség. Mihelyt valamely kisebbség látja, hogy csak az ő támogatásával vihető valami keresztül, vagy vitetett valami keresztül, ő lesz az, aki dominál és ettől fogva dominálni akar minden kérdésben, reá akarva erőszakolni a maga felfogását, akaratát, czéljait, sőt gondolkodását is a többségre, amint az, sajnos, nálunk is bekövetkezett. Mindezen hibákhoz, mulasztásokhoz járul egy nagy elvi hiba, melyben a magyar alkotmány, jobban mondva a magyar parlamentarizmus leledzik. Ez a hiba folyománya annak az évszázados küzdelemnek, melyet a magyar nemzet alkotmányáért a főhatalommal volt kénytelen vívni. Ez az évszázados féltő gond beleszüremkedett egész alkotmányunkba; a bizalmatlanság, a hatalomtól való félelem és gyanú lerakódott, mintegy megkövesedett a parlamentarizmus elveiben. A magyar képviselőház házszabályai oly féltékenyen őrködnek a kisebbség jogai fölött hogy az szinte bámulatos és mig e jogok intézményes biztosítékokkal vannak ellátva, addig a kormányhatalom és a többség jogai csak írott malasztot képeznek, melyek érvényesítését egy elvetemült, vagy erőszakos kisebbség mindig megakadályozhatja, akkor és annyiszor, amikor és ahányszor nekik tetszik, amint azt a mai viszonyok között is sajnosan láthatjuk, szégyenére a magyar parlamentarizmusnak, melynek kebelében egy óriási többség, élén a kebeléből választott, kötelmeit mindig híven teljesített kormánynyal, birtokában a király bizalmának és elhalmozva az ország bizalmának nyilvánításaival is, nem képes betartani a törvény követelményeit, mert annak betartását a kisebbség nem engedi. Mily különös szeszély ez a sorsnak ! A magyar nemzetnek évszázadokon át fegyverrel kellett a főhatalmat szabadsága és törvényei megtartására kényszeríteni. Most pedig egy törpe és elvakult kisebbség nem engedi, hogy a törvény rendelkezéseinek elégtétessék. Nem engedik, hogy Ő Felsége, aki esküt tett a törvények megtartására és ezen eskünek megfelelően alkotmányosan akar uralkodni, forma szerint alkotmányosan uralkodhassék is! Ebből a zűrzavaros helyzetből ha kibontakozás van, az nem lehet más, mint a parlamenti kisebbség erőszakosságának megtörése és a többség jogának föltétlen biztosítása. Minden más mellékes a jelen pillanatban, ha parlamentáris ország akarunk maradni. I. M. Mai számuunk 20 oldalba terjed. M9. •