Pécsi Napló, 1900. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1900-10-20 / 239. szám

1900. október 20. Pécsi Napló leczkéztetett de sírva nézett utánok, aztán a sarki rendőrhöz sietett, így került a rendőrség elé az ügy, a­hol kiderült, hogy a megcsibált höl­­gyecske egyik színház kardalosnőcskéje, a­kinek pár hónap óta viszonya volt L. A. vasúti tisztviselővel. Miatta a férj elha­nyagolta családját s a szerencsétlen hitves végre a radikálus kúrára szánta el magát. Sikerült-e a kúra, megjósolni nem merjük, de hogy a jelenetnek még foly­tatása lesz a bíróságnál, azt az előzmé­nyekből sejtjük. Hírrovatunk. Pécs, október 19. — Új honvéd dandárparancs­­nokok. A király ezredüknél létszám felett való vezetése mellett: badusfalvi Ludmann Gyula ezredesnek, a szatmári 12. honvéd gyalog ezred parancsnokának, a 79. és Wolnhofer Emil ezredesnek, a miskolczi 10 honvéd gyalog ezred parancsnokának, a 76. honvéd gyalog dandár parancsnok­ság ideiglenes vezetésével való megbízását rendelte el, bordognai és valiigrai báró Taxis József, a kassai 5 honvéd huszár ezrednél létszám felett vezetett és a 2. honvéd lovas dandár parancsnokéig ideig­lenes vezetésével megbízott ezredest, ezen dandárparancsnokává nevezte ki. — Kitüntetések. Ő Felsége a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére Raschka János királyi tanácsos és nyu­galmazott posta- és távirdaigazgatónak a pots- és távirda főigazgatói czimet, Pel­­csárszky Lajos adóhivatali pénztárnoknak, saját kérésére tett nyugalmaztatása alkal­mából, sok évi mű és buzgó szolgálata el­ismeréséül, a koronás arany érdemkeresz­­tett adományozta. — Vörösmarty születésének századik évfordulója. Ez év decem­ber 1-én lesz századik évfordulója annak, hogy a Szózat költője, Vörösmarty Mi­hály, megszületett. Ezt a nevezetes iroda­lomtörténeti ünnepet kegyelettel ülik meg az irodalmi társaságok és a fővárosi szín­házak. A Nemzeti Színház már hivatalos kommünikében jelenti, hogy ünnepélyesen megüli Vörösmer­y Mihály születésének századik évfordulóját Erre az alkalomra Makai Emil írt alkalmi darabot, melynek tárgya a Szózat köl­őjének éle­tből van, merítve abból az időből, a mikor Perczel Sándor fiainak nevelője volt és Perczel Etelkához szerelmi vonzalom fűzte. Vörös­marty szerepét Mihályfinak szánták, Etel­kát pedig Márkus Emilia fogja játszani. A poétikus darab után Csongor­ás Tünde kerül színre. Ünnepet szentel a nevezetes évfordulónak a Vígszínház, sőt a Magyar Színház is. A vidéki színházak közül a kolozsvári, szegedi, pécsi, nagyváradi és aradi színházak készülnek megütni Vörös­marty születésének századik évfordulója. A tulajdonképpeni Vörösmarty ünnepély Székesfehérvárott fog lezajlani mely ün­nepségre most küldették szét a meghívó­kat. A megyeházában rendezendő irodalmi ünnepség keretén belül az emlékbeszédet Vass Bertalan dr. a cisz. rend. pécsi fő­gimnáziumának igazgatója mondja el. A rendező bizottság élén Zichy Jenő gróf áll mint elnök. — Walter Crane Pécsett, Budapest ünnepelt angol festőművésze, az iparművészet zászlóvivője. Walter Crane holnap, szombaton este a budapesti gyors­vonattal neje, két fia és több budapesti művész kíséretében Pécsre érkezik, ahol a pályaudvaron a polgármester és Zsolnay Miklós gyáros fogadja, kinek Walter Crane és családja vendége lesz. Kedvező­­idő esetén az angol művész vasárnap délelőtt kocsin Pécs környékén néprajzi tanul­mány ózdijából falura, Püspök Bogádra és más helyekre kocsizik, délben a Zsolnay­­családnál nagy ebéd lesz tiszteletére, dél­után pedig jánosi Engel Gyula nagyipa­rosnál five - clok theára hivatalosak Walter Criap, vele érkező családtagjai és a társaságukban Pécsre érkező művészek. Onnét előreláthatólag a nemzeti színházba megy londoni vendégünk, ahol tiszteletére „A vén bakkancsos és fia a huszár“ czímű népszínmű kerül színre, mely alkalmat ad a vendégnek, hogy a magyar népéletet is­merje meg. Hétfőn sor kerül a Zsolnay­­gyár és a vártemplom megtekintésére és előreláthatólag kedden reggel utazik vissza Walter Crane Budapestre, honnét másnap lemegy Nagyváradra, onnét pedig Ko­lozsvárra és Szegedre. Pécsi tartóskodá­­sának időtartama azonban végleg megálla­pítva még nincsen. — A pécsi nemzeti kaszinó részvéte. Ma délután Littke József, a nemzeti kaszinó alelnöke, Reed György, helyettes igazgató és Lauber Rezső dr., a kaszinó titkárából álló küldöttség fölkereste Krasznay Jenő dr. elhunyt igazgató­nak özvegyét, hogy annak a kaszinó rész­vétét tolmácsolja. Egy­úttal gyönyörű ló­szőrűt helyeztek a ravatalra ezen felirat­tal : „Feledhetlen igazgatójának — a pécsi nemzeti kaszinó A nemzeti ka­szinó alelnöke egyúttal fölszólítást intézett a kaszinó tagjaihoz, hogy a holnap, szom­baton délután 4 órakor végbemenő teme­tést megelőzőleg 1/7­ órakor a kaszinó he­­lyiségeiben megjelenni szíveskedjenek, honnét a véntisztesség megadására testü­­letileg vonulnak a gyászházhoz. A teme­tésre megérkezett a nemzeti kaszinó el­nöke, Kardos Kálmán országgyűlési kép­viselő is. Az elhalálozásról gyászjelentést is bocsátott ki a nemzeti kaszinó választ­mánya. — Nagyszabású lóverseny Pécsett. A jövő év tavaszán nagysza­bású lóversenyt rendez a pécsi honvéd­huszár ezred tisztikara, karöltve a baranya­­megyei gazd­a-­ági egyesülettel és a várm°gyei lótenyésztési bizottság. A moz­galom élén a katonatisztek sorából Eckensberger György ezredes, Csigó Kál­mán százados, Sárosy László főhadnagy és Mészáros Bódog hadnagy, a felneve­zett egyesületek vezetői sorából pedig Or­­szágh Lajos, id. Jeszenszky Ferencz, Mándy Béla, ifj. Brázay Kálmán­­és Ja­­kabffy Béla állattenyésztési felügyelő ál­lanak, akik már ismékben megbeszélték a dolgot, holnap pedig a nemzeti kaszinó helyiségeiben gyűlnek egybe, hogy a ter­vezett lóverseny és avval kapcsolt­os ló­­kiálításról folytassanak tanácskozást. A főút megnevezett egyesületek, a tisztikar, előreláthatólag a törvényhatóságok, a föld­­mivelésügyi kormány és magánosok ezen alkalomra dijakat fognak kitűzni, tesz to­vábbá egy hölgyek dija is. Pécsett évek hosszú sora óta nem volt lóverseny és igy a legnagyobb érdeklődéssel tekinthet a pécsi közönség ezen verseny elé, mely a honvédhuszár gyakorló téren fog lezajlani. — Pécsi küldöttség Buda­pesten. Pécs szab. kir. város polgár­­mestere körlevélben értesíti a bizottsági tagokat, hogy a helyben létesítendő vas­úti üzletvezetőség érdekében tisztelgő kül­döttséget a kereskedelemügyi miniszter f. hó 24 én d. e. 10 órakor fogja hivatalos helyis­égében fogadni. A polgármester egyben, hivatkozással a szóban forgó ér­deknek városunkra kiható nagy fontossá­gára, felkéri a bizottsági tagokat a kül­döttségben minél nagyobb számban való részvételre. Aki ebbeli szándékát még be nem jelentette, azt fölkéri, hogy f. hó 22 ig közölje vele a részvétel szándékát. Indulás Pécsről f. hó 23-án a délutáni 3 órai gyorsvonattal. — A fiumei iparkamara és a bosnyák vasutak. Lapunk vezető helyén ezen tárgyról írott czik­künk­ben megemlékezünk a fiumei kereskedelmi és iparkamara állás­foglalásáról. A k­amara tegnap tartott ezen tárgyban ülést és határozata folytán deputáczió megy föl Budapestre Hegedűs Sándor minisz­terhez a bosnyák vasutak ügyében. Az ülésen lovag Meyner elnökölt. Először Herczel Ferencz szólalt fel, kijelentvén, hogy meg kell akadályozni a tervbe vett bosnyák vasutak létrejöttét, miután azok tönkreteszik Fium­a kereskedelmét. Cor­­rosacz Ferencz szerint nem az a feladatunk hogy irigykedjünk Ausztriára, hanem hogy saját érdekeinket előmozdítsuk. Wal­­luschnig Antal részletesen kifejti, hogy miután stratégiai szempontok szólnak a bosnyák vasutak mellett, s azok kiépíté­sét megakadályozni nem lehet, oly mó­dokról kell gondoskodni, melyek Fiumét a bosnyák vasutak révén érő kárért kár­pótolják. A trieszti kereskedelem nagyot fog lendülni az új vonalak által, szüksé­ges ennélfogva, hogy Fiume kereskedel­mén is lendítsen a kormány. Erre nézve legalkalmasabb a fehér-tolna megyei vasutak állami kezelésbe vétele, hogy a Dunántúl termelése kedvező tarifák mellett direkt Fiuméba irányítható legyen. Az árpa export a magyar kikötő­város­nak rendkívül emelné a forgalmát. Indít­ványozza, hogy a kamara válaszon meg és küldjön a kereskedelmi miniszterhez egy deputácziót, mely arra kérje a minisz­tert, hogy létesítsen Bosznia és Budapest között közvetlen kapcsolatot és a kamara elt il már oly sokszor figyelmébe ajánlott fehér—tolna megyei vasutak ügyét kedve­zően intézze el. Az indi­tvány egyhangú­lag elfogadtatott, pótlásul azonban hozzá­csatolták a kamara azon régibb kérelmét mely a bihács-ogulini vasút­vonal kiépí­tésére vonatkozik. A kamara öt tagú depu­­tácziója ezen ügyben már a legözelebbi napokban fölkeresi a minisztert. — Nyugdíjazott tanítók. Magda Pál sásdi róni. fcath tanitó 900 korona illetménynyel nyugdijaztatott. Ugyancsak nyugdíj­aztatott Dévai János szuloki kántor­­tanit­ó, aki 41 évig fejtett ki áldásos mű­ködést, mint tanító; ezen időbőn 2—3 évet Szulokon töltött legnagyobb megelége­désre. A nyugdíjas tanító, aki városunk­nak lesz lakója, 1402 korona nyugdíjat kap. Utódának megválasztását e hó 25 éve tűzték ki és mint tudósítónk írja, legtöbb kilátása van a megválasztatásra Schnekc­­ker Frigyes németladi tanítónak. — Eljegyzés: Novák István zalathnai kereskedő eljegyezte Kiss Lajos, a pécsi tejcsarnok igazgatójának leányát Ilonkát, kit előnyösen ismert művészi czimbalomjátéka révén a pécsi hangver­senybe járó közönség. A fiatal, szép leány kizárólag jótékony czél szolgálatában érvé­nyesítette művészetét. — Véletlenségből elkövetett gyilkosság. Szigetvárról írj­a tudósí­tónk : Csütörtökön délelőtt Hajdú István dencsházi postakézbesítő szolga bejött Szigetvárra. Itt a többi postai gyalogos postással borozgatott a ko csatában, majd bejött a hivatalba, ahol Kakas János sürgönykézbesítővel beszélgetve, megmu­tatta annak 9 milliméteres Flaubert pus­káját. Véletlenül a puska ravaszát érin­tette, minek következtében eldördült a lövés, mely Kakas János jobb oldalán behatolt és átfúrta Kakas máját. A sze­rencsétlen ember nyomban összeesett és 3

Next